Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-03-09 / 1. szám
3 4 javulni épen nem akar, egyetlen vágya volt segítség végett a fővárosba jönni, mit azonban a számára nagy költség miatt tenni képtelen, saját gyermeke mellé még egy második idegen gyermek szoptatására szánta magát, hogy ily módon a szükségelt pénzösszeghez jusson. 1872. nov. 9-én jelent meg nálam szopós gyermekével, előadván az imént felsorolt kórelőzményeket. Szánandó jelenség volt, midőn az alacsony, sovány, sápadt arczu, a zord idő ellen alig elegendő ruhákkal ellátott nő rendelési szobámba vezettetett, hol fél vak emberek módjára az egyik előre nyúló karjával útját inkább táp- mint látszerével igyekezett keresni. A kóielőzméavnek és lefolyásnak zokogással alatti elbeszélése után jelenlegi látképe3ségét illetőleg kérdezve, állítja hogy nappal még most sem látja az embereket másként mint sűrű fátyolon keresztül, s hogy a jelenlevő ügytársak alakait valamint az enyémet csupán árnyék gyanánt látja, hogy azonban este és még mesterséges világításnál is az embereket, valamint a többi szobai tárgyakat meglehetősen jól bírná felismerni. Megjegyzendő, hogy az említett novemberi nap a szebbek közül való, hogy tehát reggeli 9 óra tájban szobám elég világos volt, de ablakaim nyugatra fekvén nem épen fényes vagy vakitp módon világos. Miután meggyőződtem, hogy ujjakat jobb szemével még fél lábnyira sem, hal szemével azonban ily távolságra igenis és még a Snellen tábla 1 betűjét (200) félig felismerni bírta, a sűrű függönyöket behúzván nagy sötétséget idéztem elő, mely csupán a szoba másik végén álló lámpa fénye által volt mérsékelve. A változás, mely ez által a beteg láterejében létrehozatott, igazán meglepő volt minden szemtanúnak. Mig látélességo világos szobában bal szemén körülbelül V40#, jobb szemén még jóval kisebb vala, addig sötétségben mindkettőben emelkedett majdnem 3%0-ra és Jaeger 5 számú héber nyomtatási mintábpl pár szót birt olvasni A láterő javulása kisebb fokban még világos szobában is beáll, ha szemei sötét kék üveggel vannak ellátva; megjegyzendő azonban, hogy e látképesség, mindkét esetben csupán egy — másfél perczig tart, mire szemei új köd által lepetnek el. Már elég gyakran volt alkalmam a reczegtulérzékenységénél a nyctalopia ezen jelentkezési módját észlelni, de soha sem ily meglepő arányban. Mondhatni, hogy elsötétített szobában egész arczkifejezése megváltozott, nyugadtabb, pillantása természetesebb lett, mig világos szobában a legnagyobb zavarnak kifejezése volt olvasható arczvonásaiban. Állította is, hogy világos helyen mindent megfordítva lát, például a székeket lábaikkal felfelé (!). minek folytán nem bir semmi tárgyat kellően megfogni, sőt írni akarván, a betűket is megforlitva csinálja, miért maga úgy hiszi hogy nappal még esze is fel van fordítva (bei Tag ist auch mein Verstand verkehrt). Á láttér nyomozása sem világos, sem sötét szobában nem mutat rendellenességet, nevezetesen hiányzik a láttérnek körzeti szűkülete, valamint a kellő arány is meg van a középonti és a körzeti láterő közt. Szemtükörrel szintén alig találhatni eltérést a rendes állapottól, a mennyiben a látidegkorongon, valamint a veczeg felületén és szövetében eltekintve kisebb fokú vérdússágtől, melyet még élettani határok közt is láthatni, minden igazi kórjel hiányzik. Mindkét táta lomhán húzódik össze a fénybehatásra, mekkorasága azonban nem épen nagyobb a rendesnél. Testi állpotát illetőleg megjegyzendő, hogy majdnem szüntelenül fejfájásban szenved, mely még éji nyugalmát is félbeszakítja. Beteg a fejfájást a gyomortól származtatja, mivel rendesen evés után lép fel új erővel. Szülése óta ugyanis előbb szokatlan étvágyat érez, és nem is hány evés után mint előbb történt vala, de nem mer jóformán enni két okból, nevezetesen a rá következő fejfájás végett és azért sem, mivel az étel közvetlenül oly nagy mértékben szaporítja a tej elválasztását, bogy az utolsó időben a két szopós gyermek daczára ismételten „tejlázban“ szenvedett, miért most rendesen kiszivatja a fölösleges tejet. A dolog ilyetén álláaa mellett perczig sem lehetett kételkedni a láttompulat minőségéről. A reczeg túlérzékenysége oly igazán lapidaris vonásokban mutatkozott, hogy a helybeli gyógymód avval meg volt adva, t. i. a szemnek fény elleni , megvédése. Ezen rendeléstől azonban csak akkor lehetett eredményt várni, ha egyszersmind sikerülne a szegény elsoványodott nőnél jobb külső körülmények által a kellő táplálási viszonyokat létre hozni. Fődolognak tekintettem ez irányban a gyermek elválasztását, melytől a szegény anya szinte borzadt, attól tartván, hogy a tej bizonyára feje és szeme felé fog torlódni. De a sötét-kék szemüveg, mely szemére oly bámulatos jó befolyást gyakorolt és melyet neki használatra átadjam, irántami bizodalmát oly fokban növelte, hogy mindenre késznek nyilatkozott, mit a gyógykezelésre szükségesnek tartani fogok. Szabad legyen említenem, hogy ezen esetben az orvosnak hivatása nem csupán a rendelésre szoritkoztatott, hanoin arra is kellett terjednie, hogy a betegnek a rendelési megtartását lehetségessé tegye. Emberbaráti nők szívesen járultak hozzá, hogy a szegény idegen minden szükséggel főképen pedig jól tápláló ételekkel ellátva legyen. A beteg engedelmeskedett, gyermekét ezennel elválasztotta, egy nap gyenge hashajtót, későbben vaskészitményt vett. naponta többet evett, vörös sashegyit ivott és sötét üveggel sétált az utezákon. Nov. 13. midőn a rendelési órában megjelent, már arkzkifejezése és színe nagybau javultunk mutatkozott, E nap kissé ködös volt, azért sokkal jobban lát mint ha a nap sütne, midőn állítása szerint még mindig megfordítva lát. A látólesség Snellen négyszögi mintáival nyomozva 20/30 félig sötét szobában de üveg nélkül; azonban még most sem képes egy percznél tovább a tárgyakat kellően felismerni. Jobb szeme Jaeg 5 (héber) bal szeme Jaeg 1 olvas, de mindkettő sziutén csupán pár szót, mire vakitás áll be, mely ellen semmi domború üveg nem segít. A színeket mind felismeri pontosan, de azok jobb szemmel halaványabbaknah mutatkoznak. Nov. 14. uj javulás, képes egy egész sort végig olvasni; kék üveggel fél perczczel tovább; tegnap már semmi fejfájás sem jelenkezett, ma kis fokban jelen van. Nov. 18. a beteg oly rendkívül jól érezte magát, hogy nem bírtam tovább a fővárosban tartani, haza vágyódván férjéhez és édes anyjához, kiktől oly kétségbeesetten tiz nappal előbb távozott. Az nap már a jobb szem és Jaeg l elég biztosan olvasott, a vakitó érzés üveg nélkül még meg volt, de beteg már nem tél tőle; a láták lomhák. A véletlen úgy hozta magával, hogy betegemet 2 hónappal későbben újra láthattam, midőn ugyan még nem tökéletesen nyugodt és rendes érzési viszonyt találtam a reczegben, de ehhez közel állót. Beteg sokkal jobb színben van, eszik, iszik; feje néha még fáj, a tárgyak megfordított voltáról azonban nem panaszkodik. A láttompulat minőségét illetőleg, mint mondám, mindenki ráismer a reczeg túlérzékenységnek mintegy classikus példányára. Keletkezett a szülés alatti görcsök alkalmával, midőn az egyén 5 egész nap hosszáig tökéletesen eszméletlen maradt. A kérdés, váljon mi volt az akkor fellépő agybántalomuak közeleabi oka, annál kevésbé dönthető el, mivel akkor semmi nyomozások nem történtek és még azt sem tudhatjuk, akorában fehérnye volt-e jelen a vizeletben vagy sem. Csupán a szemre nézve állíthatjuk biztosan, hogy minden oly tünet hiányzott, mely albuminaria következtében a szem hátterén fellépni szokott. Szöveti változások egyátalában hiányozván, a látideg magában vagy központi anyaszervében kell keresnünk a láttompulat okát. Á túlérzékenység ezen esetben nem lépett fel részbeni érzéktelenség kíséretében, mint azt különösen hyetericus nőknél többször észleltem, hol a láttér vagy egyközü szűkülete vagy máskénti hiányossága jelen veit; azonban nem tudhatni váljon hasonló láttérváltozás a baj kezdetén nem találtatott volna fel, ha akkor beteget szakember vizsgálta volna. — A másik esetről, melyet felhozhatok, csak pár szóval kell említést tennem, mivel ez inkább nemleges módon nevezetes mint kórjeltani tekintetben, minthogy csupán arra nézve tanuságos, hogy iszonyú szülési ránggörcsök, kiváló albuminuria mellett fellépő láttompulat szintén nem volt reczeglob által feltételezve. Egy 28 éves, különben egészséges asszony, ki már kétszer baj nélkül szült, múlt év deczember elején szülés alkalmával
