Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1872-10-27 / 5. szám
71 72 jegyezvén meg, hogy gyermekek kozott aránylag ritkán fordulnak elő sértések, és ugyanazon tapasztalatokra nyújtanak alkalmat mint megnőtteknél ugyanis, hogy a látszólag jelentéktelen ütés néha végképi elpusztulásra vezet, holott igen tetemes megbántása a szemnek aránylag csekély kárt ejt rajta. A műtett egyének kora 7—14 év között ingadozott, az illetők különben egészségesek voltak. 1869-ben 3, 1870-ben 2, 1871- ben 4 egyén jutott kezelés alá. V. Szaruheg, szarufóit, szarucsap, lapos szaruheg és szivárvány közötti összeforradás fmellső odanövés). Ezen kóralakokat, melyek már csak végeit képezik a lefolyt betegségeknek csupán azért említem meg, hogy kiegészítve mintegy a szarubántalmak csoportját feltüntessem azon egyének felette nagy számát, kik későn jutnak annak tudomására, miszerint vannak orvosok, vannak kórházak a hol segélyt kereshetni és sokszor nyerhetni is. Felemlítem ezen eseteket azért is, hogy megmondhassam, miszerint ezekből kerülnek ki nagyrészt a műtétek alá vetett szemek ; azon egyének, kiknél műtét nincs javalva, részint mert felesleges, a mennyiben a foltok csak kevéssé gátolják a látást, részint mert a szemeken már segíteni nem lehet a roppant kiterjedésű hegek miatt, egyszerűen elküldetnek, kiknek szemein még javítani lehet a kórházba felvétetnek. Megjegyzem, hogy e tekintetben talán túl megyek azon határon, melyet kis intézetünk térviszonyai megengednek, felvevőn minden beteget, kinél a legkisebb reményem van használhatni. Innen van azután, hogy némelyek eredmény nélkül vagy csak jelentéktelen sikerrel hagyják el kórházunkat. Az ezen pont alá eső egyének kezeléséről, minthogy ezeknél műtét alkalmaztatik, nem fogok ezen szakasz most következő végén szólani, hanem külön szakaszban megemlékezni, mely az egész munka befejező részét fogja képezni. A mellékkörülményeket elhagyva e betegeknek még csak számarányát közlöm: Szaruheggel jelenkezett a 3 év alatt 76 egyén. 1869-ben 23, 1870-ben 28, 1871-ben 25 Szarufolttal 56. 1869-ben 21, 1870-ben 16, 1871-ben 19. Szarué s appal 53. 1869-ben 16, 1870-ben 23, 1871-ben 14. Mellső odanővéssel és lapos szaru heggel 2, ez is 1869-ben. A másik két évben ily eset nem for dúlt elő. A. szarubántalmak gyógykezelése. Itt nemcsak azon esetek kezeléséről lesz szó, melyek az imént véget ért fejezetben tárgyaltattak, hanem azokról is, melyeknél a szarubántalmak mint másoglagosak léptek fel, ugyanis a köthártyabetegségek alatt megjelentekről és pedig ezekről mindenek előtt. Megjegyzem azonban, hogy egyszerűség kedvéért azon esetek kezelését, hol szivárványelőesés állott be, itt nem, hanem a szivárványbántalmak kezelésénél fogom fejtegetni. Midőn a köthártyabetegségek bármelyikénél a szaruhártya megtámadtatott, volt legyen a bántalom akár csak felhámfelernyedés, legott főfigyelmünket a szaruhál tyára fordítottuk. A felhámfelernyedés, mely köthártyahurutnál és takárnál igen sokszor jelentkezett, az ezen betegségek elleni kezelést csak annyiban módosította, hogy ehhez az atropin naponkint egyszer való becsepegtetését csatoltuk; midőn a szaruhártyának beszürődése kezdett mutatkozni, az eredeti betegség ellen alkalmazásban volt összehúzó szereket, vagy jeges vízzel való borogatásokat legott félbeszakítva ezek helyett gyengéden izgató langyos borogatásokat alkalmaztattunk, az atropint naponkint 3-szor csepegtetvén be; ott hol a szaruhártya csak azon időben kezdett szenvedni, midőn a kCthártyabáutalom ellen már is izgató érintések voltak megindítva, ezeket szinte abbahagytuk, mindaddig, míg meg nem győződtünk arról, hogy a beszürődés vagy a fekély továbbterjedési hajlama nemcsak hogy megszűnt, hanem a visszafejlődésnek is megvoltak biztos jelei, melyek közé a lobtüuemények mérséklődésén kívül, mint annak helyén már említettem, főleg a beszűrődés és fekély szomszédságában megjelenő edényképződést számítom. Ezen tünemények megjelenésekor az atropint ritkábban alkalmazzuk és ismét visszatérünk az érintésekre, természetesen a legnagyobb óvatossággal. A hol a szarubántalom miatt a jeges borogatások lettek félbeszakítva, ezekre nem igen térünk többé vissza, a szaruhártya és köthártya közvetlen kezelése leendvén ezentúl rendszerint szükségessé. Midőn a köthártya bántalma megszűnik és a szaruhártyáé nem, az eljárás a bántalom mivolta szerint egészen olyan mint az önálló szarubántalmaknál. A szemcsés köthártyalobtól függő szaruposztó ellen leghathatósabb a köthártya szorgalmas érintése kékkővel, a szaruhártyára közvetlen alkalmazóit gyengéd izgatók, mint milyenek a calomel és a sárgahiganykenőcs, tapasztalásom szerint, alárendelt jelentőséggel bírnak. Fő dolog marad mindig a kékkő, melylyel úgy a felső mint az alsó héj köchártyáját kell érinteni. Ez érintéseknek nem kell igen erőteljeseknek lenniök, és igen czélszerü az érintés után egy perczczel újra megnyitni a szemet és a köthártyáról az e közben képződött nyákgomolyokat eltávolítani. Minden 8—10 nap után czélszerü 2—3 napig szünetelni. Magától érthető, hogy e mellett a beteg ét- és életrendjét meg kell szorítani. Ezekben egyébiránt meg vannak adva körvonalai azon kezelésnek is, melyet egyéb szarubántalmak ellen követünk. Az altalános miheztartás olyan mint a köthártyabántalmaknál, kivéve, hogy ezen betegeket eleintén ágyban vagy legalább szobában kell tartani, nagy testmozgások károsak, a tartózkodási hely félhomályos és a szoba mindig jól szellőzött legyen. A helyi kezelésnél igen fontos szerepe van a langymeleg szekfüborogatásoknak, melyeket mindenütt a legjobb sikerrel alkalmazunk, a hol szaruszüremlettel van dolgunk, ide értve azon fekélyeket is, melyek szélei és feneke piszkosak, szalonásak. A langyos borogatásokat naponkint 3-szor alkalmaztatjuk egy-egy óráig 5 — 5 perczenkint felváltva frissekkel és úgy tapasztaltuk, hogy nemcsak , oszlató hatása nagy, hanem ennek folytán a néha rendkívül nagy fájdalmakat is gyorsan csillapítja ; az atropin gyakori, 3—4-szeri becsepegtetésén kívül mákony és higanyból álló kenőcsöt kenetünk 3-szor napjában az illető szemfeletti homlokfélre, és a hol görvélykórnak vannak jelei, görvélyellenes szereket nyújtunk. A szemet, ha a beteg tűri lekötjük, ha nem, lefüggönyözzük, vagy ha ezt is ellenzi ernyőt hordatunk vele. A lobtünemények szüntekor a még hátramaradt lobtermény ellen calomel és sárgahiganykenőcsöt alkalmazunk mindaddig, a míg elmúlásra bírjuk azt, vagy arról győződünk meg, hogy a mi még hátramaradt semmi szernek nem engedő hegképlet. Az edény szalag ellen szintén langyos borogatással kezdjük, kivévén a hol az már hosszabb idő óta áll fenn, a midőn rögtön calomelt hintünk be, és teszszük vagy tétetjük ezt mindennap egyszer, kivéve, ha izgatott a szem, ekkor szünetelünk és atropint cseppentünk be egyszer naponkint a míg az izgatottság megszűnik, mire ismét a behintések következnek. Az edényszalag eseteiben én részemről, ámbár számosak azon egyéuek, kik a legnagyobb szorgalommal és kitartással kezeltették magukat, a foltnak végképeni eltűnését egy esetben sem észleltem. a felületes szarulob ellen csakis atropin és néha görvélyellenes szer alkalmaztatott, a következményi bajok ellen a már említett módon jártunk el. Ezen esetekben sokszor tapasztaltunk teljes gyógyulást, különösen midőn csak részleges volt a bántalom. A gyurmabeli szarulob, miútán jobbára szüremletek állanak be, szintán a már érintett gyógykezelési szempontok alá esik. A szaruellágyulás eseteiben íődolog volt a belszerelés; a beszürődések elleni eljárás itt is olyan mint a többieknél; a szivárványelőesés elleni kezelés annak helyén lesz tárgyalva. A descementhártya előesésének egy esetében az atropin becseppen tések és mákonyfestvény híg oldatának alkalmazásán kívül folytonos nyomkötés alatt, teljes gyógyulás éretett el. A sömörös szarubántalom valamennyi alakjánál ismét a szüremletek elleni javalatok voltak mérvadók. Az ezen kóralakból keletkező szaruposztók ellen gyengén izgatók lettek a lobtünetek szüntével igénybe véve. Ha még felemlítem, hogy a szarusértéseknél néha nadályok alkalmaztattak és az atropin és langyos borogatásokon kívül, a hol szükséges volt, a hályogkivétel vagy az előesett szivárvány lemetszése eszközöltetett, hogy az idegen testeket Schuft-féle kanállal vagy a hol lehetett papírból csavart kutaszszerü készlettel távolítottak el és atropint becseppentvén a szembe, azt tanácsoltuk a betegnek, hogy ne dolgozzék és kötést hordjon néhány napig a szemen, körülbelül minden elmondottam, mi az előfordúlt szarubántalmak ellen kórházunkban alkalmaztatik. Kitűnik mind
