Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1872-08-04 / 4. szám
JL nem lett volna lehetséges: ha beteg kezével beteg szemét meg nem sértette volna. A közbejött sérülés közvetlen eredményének kell tekintenünk a szemtekelobot, melynek a betegre háramlott hátránya ily viszonyok közt az volt, hogy a fájdalmak kiújultak és több napig rendkívül erősek voltak és hogy a minőlegea látás (fény érzet) is elveszett, minek igaz, hogy beteg valami nevezhető hasznát nem vehette már; legfeljebb azt, hogy ha a most ép bal szem később valami szerencsétlenség következtében szinte végkép elpusztula:;dott volna, ezzel a jobb szemmel még az éjét a naptól meg tudta volna különböztetni, a mi mindkét szemre megvakultaknál még mindég előny, mert állapotukat könyebben tűrik. 11. S ze m hé j sé r ü 1 és, következményes szemteke lob.— Zeglarski M. 46 éves géplakatosnak jobb oldali lelső szemhéja 1871-ki február 17-én gőzgép kampójába akadt és két helyen függélyes irányban beszakadt. Az egyik szakadás 2"'-nyi hosszúságban az egész héj vastagságán átterjedt, úgy hogy a szemhéjon rés támadt, a másik 4"'-nyi hosszban csak a külbört érte. A szemteke sértetlen volt. Beteg azonnal a kórodára jött, hol a szakadás széleit varratokkal egyesítettem, bár a seb zúzott vólta nem nagy kilátást nyújtott az elsődleges összeforrodásra. Hideg borogotások alkalmaztattak. Másnap a felső szemhéj nagyon fel volt dagadva, úgy hogy a tekét megnézni nem lehetett, a varratok feszültek. 19-én a varratok kivágattak, a sebszélek tátongtak, a felső szemhéj hosszában a bőr 2"' szélességében kékes fekete és hólyagosán felemelkedve volt, 20-án az említett üszkös börcsik leválott és helyén genyes fekély foglalt helyet, melynek szélei élesek voltak úgy hogy a szemhéj bőrnek tovább terjedő elüszkösödésétől nem kellett tartani: de az egész szemhéjnak a szemöldökig terjedő nagy mérvű lobos dagadási a böralatti kötszövet elgenyedésére engedett következtetni, mi be is következett; hideg borogatások savanyús ital nyujtattak, a fájdalom nagy, érütés gyorsított- 23-án a szemhéjban hullámzás érezhető, nyomásra a sérülési hasadékban nagymennyiségű geny ömlik elő, utána a szemhéj petyhüdt, fájdalom múló félben. 26-áu a daganat lohadt, semmi fájdalom, a sebbe üszkös kötszövet áll elő, mely csipeszszel meghúzatva, hosszú foszlányokban jön ki a szemhéj [bőre alól, 27-én a fekélyes helyek tisztultak, minden üszkös rész kivált a dagadás megszűnt, a szemhéj halványodik, könnyen emelhető, a bőrbeli anyagveszteség a szomszéd bőr kinyulása által pótoltatik, Ezentúl a sérült szemhéj hamar rendes állapotába tért át, csak a szakadás [szülte rés tátongott. Ez utóbbi körülményből új bonyodalom állott elő. Már 28 án a szarunak a rés folytán fedetlen részén szürkés beszűremkedés állott elő fájdalmakkal. A következő napokban a beszüremkedett rész fekélyesedésnek indult, és mind a beszűremkedés mind a fekélyesedés egyre terjedt. Miután a szarubántalmat a szemhőjrésből véltük származottnak, ez utóbbit igyekeztünk megszüntetni a rés széleinek angoltapasz segélyével való egyesítése által; atropin cseppentetek be és a szem a beteg ágybanfekvése mellett olajba mártott vászon lebennyel fedetett el. Mind hiába, a szaru elgenyedés terjedt. Marcz. 12-én szaru csapolás végeztetett, de eredmény nélkül, mert a szúrás helyén is beszűremkedés állott elő. 14-én a szárúból még ys volt tiszta. Ezentúl védkötés, részben nyomkötés alkalmaztatott. 16-án a szaru belső alsó részén átfúrás jött létre, a csarnokvíz és útána a szivárvány elő nyomult. 20-án a szaru egészen le volt foszolva a szivárvány csupaszon feküdt, a lencse kiesett. Kínzó fájdalmak ellen mind e napokban szunyái befecskendezések történtek. 21-én a beteg a szemtekelob előjeleivel a kórodéról elment, miután öt semmi áron visssatartani nem lehetett. Ekkor a felső szemhéj a résen és a külbőr hosszában elnyúló heges csikón kívül semmi rendellenest sem mutatott, a szaru el volt genyedve, a szivárvány kinyomulva, az oldalmozgások némileg korlátolva, a fájdalmak nagyon erősek. Később jött tudomásunkra, hogy beteg tölünk a Rudolf kórházba ment, hol Koller szemészfőorvos a teke kiizelést végezte, hogy beteget a közelgő szemtekelob fájdalmaitól megkímélje, Ily gyászosan végződött tehát ezen sérülés, mely eredetileg csak egy 2'" teljes és egy 4"'-nyi részleges szemhéjszakadásban állott. Tanulság: sérüléseknél a kórjóslatot tág — 57 — határok közt állítsuk, mert a lefolyás alatt elég gyakran váratlan bonyodalmak lépnek fel. 12. Mélyen a szaruba hatolt aczéllemez, eltávolítás a negyedik műtétéi által. — Franőlik Venczel, 24 éves rézműves bal szarujába 1871-ki febr. 11-én aczéllemezke pattant, mely kevés lobos izgatottságot szült. Febr. 18-án járólag kisértetett meg az idegen test kivájása, de miután ez nem sikerült mert a lemez mélyen fészkelt, beteg felvétetett a kórodára, hol 12-napig kellett várni míg a vájkálást követő visszahatás véget ért, hideg borogatások és atropin cseppek behatása alatt. Ekkor Arit tanár újból hozzá fogott a kivételhez. A lemez mélyen a szaruban rézsut ki és alálfelé székelt, a láta előtt. A test fölött levő szaruállomány lándzsával lebeny alakjában felhasittatott és a lebeny ollóval lemetszetett, — mi által gödör támadt, melynek mélyében csipesszel való megfogása, azután hályogtüvel való megingatása az idegen testnek hasztalanul kisértetett meg. Visszahatás csekély. 8 nap múlva újra műtétéi, hályogtüvel való kaparás és ha lehet a lemeznek ily szerű kilódítása vétetetett foganatba, eredmény nélkül. Visszahatás mérsékelt. 2 nap múlva, márcz. 10-én beteg mindenképen el akart menni, mi ellen lebeszélés nem használt, tehát atropinvényt adtunk és nyugalmat, időnként hideg borogatásokat ajánlottunk neki. Ekkor kevés sugárbelöveltség, a szaru közepén az idegen test és körülötte keskeny, szürkésen beszüremkedett udvar volt látható. Marcz. 21-én újra felvétető magát a kórodára, mert künn nem kímélhette magát, és a lob növekedett. Most a szemrés alig nyitott; a héjak pirosak voltak, a tekeköthártya hálószerűén belövelve, széles sugárpir, a szaru széli részei tiszták, de a közepén 2"' átmérővel biró szürke korongszerü szüremlet, melynek központjában a fönemlített lemezke ült, a csarnokviz felhőszerüen zavaros, a láta szűk, atrapinra kevés tágulást, de hátsó odanövéseket mutató, nagy fájdalmak. 2 napi nyugalom, fényelvonás és atropincseppek tetemes javulást hoztak a lobos tünetekben. így márcz. 23-án hozzá lehetett ismét látni a kivételhez, mely reám bízatott. Mütéttervem szerint elébb az idegen test felső széléig metszettem lándzsával rézsut a szaruállományba, hogy utat készítsek, azután hályogtüvel szúrtam az idegen test alsó széle mellett mélybe ; a hályogtü nyelének az arczhoz való lenyomása által sikerült a lemezt előre és fölfelé a készített résbe szorítani és visszasülyedését megakadályozni, mialatt finom csipeszszel a fölül készített résbe nyomultam, a lemezt megfogtam és kihúztam. Ezen negyedik kísérletre azért is inkább sikerült a kivétel. mert az idegen test körüli száruállomány a beszümkedés által már fel volt lágyulva és igy a lemez kevésbé erősen beékelve. De a visszahatás is nagyobb volt, mert sérülési szivárványlob és a beszűremkedés növekvése következett, mely csak beható lobellenes szerelésnek (ismételt pióczázás, gyakori atropin becseppentések, hideg borogatások, opium kenőcs a homlókra) engedett. Végre april 28-án lehetett beteget kibocsátani, majdnem halavány szemmel, a szaruközepén maradt heges folttal és néhány keskeny hátsó odanövéssel. Ezen szemen S f# volt. 13. S z emt ek e z ú z ás bányában történt felrobbantás következtében. — Neuhold A. 39 éves bányásznak jobb szemére 1871-ki febr. 16-án bányában történt robbantás alkalmával jókora darab vas repült és a felső szemhéjon keresztül a tekét nagyobb erővel megzúzta. Utána a fájdalom nem nagy volt, tetemes változás nem volt észrevehető és a sérült még 4 napig dolgozott. Miután látása némileg apadt, orvoshoz ment, ki köthártyáját 2 ízben kékkővel égette! Ez időtől fogva a látás még gyorsabban alábbszállt és heves kisugárzó fájdalmak léptek fel. Szemét nem nyithatta többé, fájdalmak miatt aludni nem tudott. Febr. 25-én Bécsbe és a kórodára jött, következő tünetekkel: Jobb szemen a felső szemhéj kevéssé piros, kiálló, mi azonban nem a szemhéjtól, hanem a tekeköthártyától származik, a szemrést nem nyitja, a szemhéj i köt hártya nagyon belövelt de nem duzzadt, a teke küthártya petyhüdt, vizenyős zacskószerüen mozgatható, a teke mozgékonysága nem feltűnően korlátolt, talán valamennyire aláfelé, a teke alakja és nagysága a vizenyö miatt nem Ítélhető meg, az egész szem a balhoz — 58 -
