Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1871-12-17 / 6. szám

91 92 posticum) öregbedése az életkor- és tanosztálylyal együtt emelkedik a míg ugyanis az első orztáIyban7,8% tesz a nagyfokú sorvadás, a 7-ík osztályban 84,7°/0 szökken. A belső egyenes izmok elégtelensége és a rövidlátás közötti viszonyról számos táblázatot állított össze szerző, az lévén czélja, kitudni mi okozza a rövidlátóknál a belső egyenes izmok oly gyakran előforduló elégtelenségét. Azon körülmény, hogy a leg­gyengébb fokban rövidlátók 23,8%-ánál venni észre zavart az izomműködésben, szerző szerint határozottan odamutat, hogy a rövidlátás és az izomelégtelenség egyazon forrásból erednek, és circulus vitiosust képeznek a szem megrontására. Az izomzavarok inkább fordulnak elő a nagyobb fokú érbártya sorvadásoknál, azon­ban még az érhártya sorvadási esetek között is nagyobb azon szám, melynél nem észlelni izomelégtelenséget, jeléül annak, hogy a hátsó csap létrejövetele nem függ a belső egyenes izmok elégtelenségétől, Azon táblázatból, mely a láterő és az izomelégtelenség közti viszonyt állitja elönkbe nagy szabályossággal derül ki, hegy az elég­telenség növekedésivel a láterő csökken. A rövidlátás öröklésére vonatkozó táblázat mutatja, hogy tetemesen túlnyomó azok száma, kiknél szerzett a rövidlátás szem­alkat. Az érhártyasorvadás nagyobb fokai nagy arányszámot mu­tatnak azok között, kiknek szülei rövidlátók. Azon táblázatókból, melyek a rövidlátás foka, az érhártya­sorvadás, az izomelégtelenség és a láterő viszonyait tüntetik fel a szemüveghordáshoz határozottan kiderül, hogy a váj tüvegek hasz­nálása káros befolyással van mindazon szemekre, melyeknek fény­törési állapota még benne van az átváltozati folyamatban. Szerzőnekvizsgálataiból az is határozottan kivilágik, hogy egyenes arány létezik a rövidlátás fokának növekedése és a szemek­től igényelt munka öregbedése között. Az iskolák nappali világossága és a padok szerkezete álta­lában nem felelnek meg a mai igényeknek. Szerző munkájának második fejezetében terjedelmesen tár­gyalja azon kérdést, váljon fenntartható-e még, szemben az ő és má­sok vizsgálatainak eredményével, azon vélemény, mely szerint örökölt kórhajlamnak következménye a rövidlátás, és fejtegetése azon feleletre vezeti, hogy a kérdéses elmélet az újabb tapasztalatok nyomán alapjában ingadozik. Junge és Dobro­­v o 1 s k i voltak az elsők, kik bebízonyíták, hogy gyakran tér át a túlrendeslátószem rövidlátóba a szemtengelyek meghosszabbodásával C o h n munkája ez állítást számok által erősiti, a mennyiben kiderült belőle, hogy a rövidlátás a szervezet fejlődési idejében támad és halad előre. Az újabb munkálatok namcsak ezen tény mellett szólnak, hanem a tengelyhoszabbadás keletkezésének okára is utalnak, az alkalmazkodás az, melyre minden oldalról történik a figyel­meztetés, mint a tengelyhoszabbodás egyik főokára. Ezenkívül a közel tárgyakkali foglalkozásnál a tekék összetérési állása által növekedő belnyomás is lényegesen hozzájárul a rövidlátás öreg­bítéséhez. Végre szerző a túl- vagy rendeslátó szemek rövidlátókká válásáról, és a rövidlátás továbbfejlődéséről következőleg nyilat­kozik. A fénytörési állapot ezen változása és a rövidlátás öregbe­dése a teketengely hosszabodásából ered, mi az által jő létre, hogy: 1- ször a fiatalkori teke enged a belnyomásnál, 2- szor hogy a teke hátsó sarkának közelében egyik hely azért van különösen kitéve a belnyomás általi kitágulásnak, mert egy­részt befelől az érhártya vongáltatása, másrészt kívülről a tülk­­hártya külső lemezének vongáltatása fosztja azt meg ellentállási erejétől. Hogy ezen hely kitáguljon, nem is szükséges a túlnyo­másnak öregbedése; végre 3- szor hogy tény, miszerint a belnyomás az alkalmazkodási izom görcse, nemkülönben a tekék összetérése által egyaránt nö­vekszik. Ezen három tényező együttesen, és csakis így támasztja és öregbíti a rövidlátást. Szerző tehát a baj elhárítása végett a gyermek tanításánál kü­lönös figyelemmel kíván lenni a padok szerkezetére, a világításra és a munkabeosztásra. (Graefe’s Arch. F. Ophtb. 17. köt. 1. része után.) Vidor tr. Neurosis nervi optici et retinae. A reczeg nagy fokú érzés hiánya a fehér fény iránt; vissza­hajlási izgékonyság a látdeg és reczeg részéről, mely határozott szín-tünemények által külölte magát; láttérszükülés; alkalmaz­kodási görcs; — Gyógyulás kék szemüveg viselése —, és az ál­landó villamáram alkalmazása folytán. Pagenstecher H. tr-tól. Egy 12 éves, korának megfelelőleg erőteljesen fejlődött, értelmes, kissé sápadt leánykánál 4 hét lefolyása alatt a láterő annyira hanyatlott, hogy jobb szemével az újjakat csak 8'—10'-ra számlálja, és Jäg. 20-at olvashatja; bal szemmel az ujjakat 4— 5"-ra számlálja, és Jäg. 22-öt még olva3; szemüvegek nem javit­­nak. A szemtekére gyakorolt gyenge nyomásra a bal szemben színek jelennek meg. Mind két szem minden éles világítás iránt érzékeny. A szoba mérsékes elsötétítése mellett a látélesség valami kevéssel jobb; azonban erősebb besötétítés mellett, midőn a rendesen látó szem Sn. 20-at 15'-ra nehezen még kiveheti, már ismét jelenté­kenyen roszabúl lát. De egészen más eredmény jön ki a színes üvegekkeli vízsgá lásnáb Ugyanis veres vagy kék üvegeken átali nézéskor a látélesség a jobb szemben azonnal 18/15 Em. —; bal oldalt — 40 üveggel u/20-ra emelkedik. A távolban viszonylag legjobban lát a kék színű 2-ös számmal jelölt kagyló-szemüveg­gel. Színes üvegeken át jobb szemmel Jäg. 1 —. ballal Jäg. 2-öt olvas, és pedig nagy könnyűséggel azon sötét ibolya színű üveggel, melyen keresztül a rendesen látó szem csak nagy nehezen képes Jäg. 2. számú nyomtatvány betűit felismerni. Egyszersmiud jelen van a test egész bal felének túlérzékenysége, és ezen test-fél bármely részének megütésénél vagy megcsípésénél a leányka gyenge visszahajlasi görcsöket kap, erős színtüneményekkel a bal szeme előtt. Szemtűkörreli vizsgálat mindkét szemben tökéletesen rendes állapotot talált. Rendelet: 2-ös számú kék kagyló üveg folytonos viselése és közömbös vegyítek. A kórelözményt illetőleg: a leányka körülbelöl egy év elöttig egészen egészséges volt. Akkor tudva levő ok nélkül a bal alvég­tagban hüdéses állapot lépett fel, mely 4 heti (szoral) kezelés után elmúlt, de újabb 6—8 hét elteltével ismét megjelent 6—7 napra. Ezen bénúltsági rohamok, csaknem egyenlő időközökkel egy év alatt még 5—6 ízben ismétlődtek, s velők rendesen kar­öltve járt élőről hátra felé terjedő fejfájás; egyszer (a 3-ik roham alatt) hányás is. Az utolsó roham alkalmával a bal kar is benúlt lett, és egy roham alkalmával a beteg láterőhanyatlást is érzett, de a tünetek szoral használata mellett nehány nap múlva mindanyiszor elmaradtak. A több tekintetben felettébb érdekes eset minthogy hat héten át a tankörödén tüzetes megfigyelés tárgyát képezte. A lefolyás alatt felmerült nevezetesebb mozzanatokból kiemelendök a kővet­kezők : a kék szemüveg viselése mellett már hat nap múlva csekély javúlás mutatkozott, úgy a látélességet, mint a láttért illetőleg ; beteg valamenyi szint helyesen felismerés a finomabb árnyalatokat is pontosan megkülönbözteti. A test bal felének túlérzékenysége egy fokon maradt; a bal fejfél megszúrása vagy megütésénél 3 szin jelen meg a balszem előtt, melyeket beteg mint központos kö­röket ir le, s a színek közül a legkülsőbb kört képező sárga, mig a középpont fekete. A nyakszirt és a 3 első nyakcsigolya nyo­másra igen fájdalmas, egyszersmind ilyenkor legvilágosabban je­lennek meg az érintett szinek. Alább, a gerinczcsigolyák ko­szában a szinek mind kevésbé tisztán látatnak, ágy hogy, mig a 3 első nyakcsigolyán a legkisebb érintés is elegendő a színeket meg­jelenéssé bírni, lejebb azok előidézésére mind erősebb nyomás szükségeltetik. A 9-ik hátcsígolyától a keresztcsontig, és innét az egész alvégtagra terjedőleg a leányka nyomásnál csak egy színt lát, és pedig veres korongot. A csigolyák nyujtványai közül jobb oldalt csupán a legfelső 3 nyakcsikolya haránt nyujtványai fáj­dalmasak a nyomásra, és idézi elő a 3 színt a bal szemben, mia­latt a bal oldali haránt nyujtványok, nem különben az ideg gyökök környéke is — nyomáskor ugyanazon tüneteket mutatták, mint a tövisnyujtványok A nyomásrai fájdalmasság a test egész bal felén legerősebbnek látszott a hátsó oldalsó és melső fájdalmi pontokon (Puncta dolorosa poster, later, et anter.), egyszersmind itt a színtünemény is legkinyomottabb. A hónalji vonalban a 9-ik

Next

/
Thumbnails
Contents