Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1871-10-29 / 5. szám

75 76 fénylő, áttetsző, kocsonya külemű hólyag tűnt elő, mely csipeszszel elég könnyen kifejtetvén, kitűnő nagyságú Cysticer­cus tömlőnek bizonyult. A seb gyorsan begyógyult. Beteg testén több hólyagfarkpéldány nem volt fellelhető; galandférge soha sem volt, s ilyet a bélsár többszöri vizsgálata sem talált. A hólyagfark összesen 30 kampóval birt, váltakozva 2 sorban. (Kiin. Mntbl. für Augeuklk. 1871. Januar - März.) _________ Torday tr. Szemhéjgörcs esetéről. Sakmiscii tnr-tól. Armbruster tüzér 1870. oet. hó 2-án jutott S. tanárnak ko­ródájára a bal szemhéjak heves görcse miatt. A beteg koponyájá­nak lágy részeit augustus 18-án gránátdarab sértette meg, mely a korona .varrat mögött a bal falcsont takaróját 2"-nyi terület­ben szétszakította. Maga a csont állítólag nem volt bántalmazva. Miután kellő kezelés mellett a seb begyógyúlt, rögtön a bal szem zárizmának heves görcse állott be, mely nehány napig tartván men­ten megszűnt, mihely a koponya lágy külrészének hege bemet­szetett. Ezen görcs mindaddig szünetelt, a mig a seb behegedése megkadályoztatott, de legott ismét beállott miután másodízben begyógyúlt a sebheg. Ezen időben vette át S. a beteget. Ez nyil­ván tiszta viszhajlási héjgörcs, melyet a kéjíölötti ideg egyik ágá­nak a hegedő seb által okozott vongálása idéz elő. Midőn a héj­fölötti ideg kilépési helyére nyomás alkalmaztatott a görcs azon­nal megszűnt; kétségtelen volt tehát, hogy az ideg átmetszése állandóan véget fog annak vetni. A nevezett műtét csakhamar végre is hajtatott, és hatása szembeötlő volt. A beteg a műtét után az eddig erősen bezárt szemet legott felnyitotta és October hó 11 én gyógyúlva hagyta el a kórházat. Későbbi értesülés sze­rint 1871 február hó végéig nem állott be visszaesés, daczára an­nak, hogy a koponyaheg nem lett újólag bemetszve. (Kiin Mo­­natbl. f. Aughlk. 1871. január marcziusi füzet után.) Vidor tr. A herpes Zoster frontalis seu ophthalmicus 3 esete. Jefbies jog tr-tól. Előadott *z amerikai Szemészek I87O. julius havában tartott gyűlésén. I. 55 éves, különben egészséges nő, heves homlok- és arcz­­fájdalmakban töltött éj után homlokán, szemhéjain, az orr oldalán és a felső ajkon (melyik oldalon, nem mondatik) kis sömör pataná­­sok támadtak. A szemen a sugár- és köthártyaedények voltak né­mileg belövelve. A baj szelíden folyt le és alig hagyott hegeket hátra. II. 50 éves haszonbérlő jobb félfejében és homloktáján be­állt heves fájdalmak ébresztenék fel éjii álmából. Heggel a bőr veres és dagadt; és két három nappal később hólyagcsoportok lép­tek fel a felső héj fölött, a homlok ideg kilépési helyén, a szemgö­dör külső zugánál és a falcsonton. Az orr, arcza és alsó szemhéj szabadok maradtak; a szemteke szintén ép maradt, csak a köthár­­tya volt rajta kissé megveresedve. A beteg azonban arról panasz­­kodék, hogy szemüvegével nem bir oly jól olvasni, mint közön­ségesen. III. 61 éves angolnak balodali kopasz falcsontján és bal homloktáján hegcsoportok voltak észrevehetők, melyek kétségkí­vül Herpes Zoster maradványai. Ő maga állítja, hogy arczorbáncza volt, mely 8 napon át igen heves fájdalmakat okozott. A szemhéjak dagadtak és veresek voltak. A bántalom 5—6 hétig tartott. Szerző átalában Hutchinson nézetét látszik osztani, ugyanis azon véleményben van. hogy a szem csak akkor szenved, midőn az orrt is elfoglalják a sömörpattanások. (KI. Monatsbl. f. Augenhlk. Januar—marcziusi füzet után.) Vidor tr. Sajátságos ideges visszhajlási tünemények szemsértés követ­keztében. Robertson Charles A. tr.-tól. Előadott az amerikai szemészek 1870. július havában tartott gyűlésén. Egy 41 éves fuvaros szemoldalú táját (melyiket, nem mon­datik) erős csapás érte, melynek következtében 36 óráig igen he­ves fájdalmai voltak. Midőn szerző a beteget először látta a csepszérüen kitágult szaruhártya nagyon zavaros és a mellső csarnokban vérömleny volt. A teke tetemesen feszesebb, de nyo­másra még sem fájdalmas. A szemöldi tájékon semmi heg nem látszott és kétségtelen vala, hogy a csapás a szemtekének főleg felső negyedén érte; fénysejtés teljesen megszűnt. A szemteke kifejtését, vagy legalább a kitágult szaruhártya lemetszését a be­teg ellenezte. Néhány hónappal később a beteg oly állapotban volt, melyet kezelő orvosa a hagymáz megelőző stádiumának tartott. Sz. ez ellenében odanyilatkozott, hogy az idegtüneteket a beteg szem idézi elő és most is azt javaslá, hogy a szem mellső fele metszessék le. A műtét Critchett módja szerint azonnal végre is hajta­tott, és ime csakhamar megszűntek a viszhajlási tünetek, már a legközelebbi éjjet is igen nyugodtan tölti a beteg. A varratok el­távolítása után 8-ad napra teljesen kigyógyuljak tartá m agát a beteg. (KI. Monatsbl. f. Augenheilk. Jamur Marcuisi füzet után) Vidor tr. Mulékony vakság egy esete felnőtt egyénnél. Hirschberg tr.-tól (Med.-Chir. Rundschau. Mai. 1870). Egy 18 éves egészséges férfi két napon át heves főfájástól támadtatott meg, mely éjjeli 1 órakor annyira fokozódott, hogy az illetőt az ágyból felkelni kényszerítő; de midőn a szoba gyertya láng által megvilágosíttatott, rémülve vette észre, hogy semmit se lát. H. a közérzetet nem találta megváltozva, de mégis feltűnt előtte az< hogy az egyén gondolatmenetében némi lassúság volt. hasonló ahhoz, minő nehézkórosoknál a roham elmúlta után észle1- tetik. Láták közép tágak, fénybehatásrai visszhatásuk elég jó. A láterő mindkét szemben a legkisebb fényérzetre csökkent. Háttér­ben semmi rendellenesség, különösen a központi véredények térfo­gata, falainak feszültsége megfelelt a természetes élettani állapot­nak. Egyéb szervek vizsgálatánál a csekély mennyiségben ürített vereses színű vizeletben bő mennyiségben találtatott fehérnye. Mesterséges nadály általi vérbocsátás mellett belsőleg hi­gany készítmény adagoltatok nagyobb adagokban, mire a követ­kező nap délutánján a vizsgálat a tökéletes láterő visszatérését bizonyította; de közlő a szerencsés eredményt épen nem hajlandó egyedül az alkalmazott beható gyógy élj árásnak tulajdonítani. . lorday tr. A szürke hályog egy új műtété. Canstatt tr.-tól. C a n s t a 11 tr. 5 évig tartózkodott Brasiliában és a La Plata államokban hol — úgy mond — kellő Ügyességű segédek hiányában a műtéteket a mennyire lehetett egyszerűsíteni töre­kedett. A szürke hályogra nézve az egyszerűsített (?) műtét-mód kö­vetkező: C. először is gyenge hajlattal biró hályogtüt vezet domború oldalával a lencse mögé, ezután a hályogtüt átadja a segédnek, ki is a tűvel rögzíti a szemet. Ezután következik a szaruhártyán felső lebenymetszés, mely ösmert módon foganatosíttatik. Ezen két mozzanat után a mütő ismét átveszi a hályogtűt és ezzel mérsékelt nyomást gyakorol a lencse hátulsó oldalára úgy, hogy az övecs megrepesztetik és a lencse sértetlen tokjával együtt a mellső csarnokba tereltetik. A tekére gyakorolt gyöngéd nyomás folytán immár a lencse a szaruseben keresztül csúszik, mire a műtét be van fejezve. Az utóbánás olyan mnit más lencsekivétel után, itt is a láta kitágítása előzvén meg a műveletet.

Next

/
Thumbnails
Contents