Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1871-07-30 / 4. szám

57

58

leltem. Nem tartom tehát szükségesnek a netalán beálló előesés elhárítása végett tűk által támogatni a szem hennákét, más részt pedig épen nem vagyok arról meggyőződve, hogy ott, a hol a hennák rendesnél higabb, soha sem lép fel az iszam. Az igaz, hogy a tűk bevezetése által a teke már eleve is megcsapoltatik mintegy, és így a netán túlságos feszülésben volt teketok a bennék egy részének lassú kiszivárgása folytán feszültségét elveszti, ehez még az is járul, hogy a szemizmok is meglazulnak kissé, minélfogva valóban ritka lesz az előesés, de egészen kizárva ép úgy nincs az, mint nincs a hályogkivételnél, a hol, mint tudjuk, a tulajdonképi kivételt a csarnok megnyitása előzi meg, a hol tehát szintén kieresztetik egy része a bennéknek; erre azt lehetne ugyan ellenvetni, hogy a hályogkivétel néha csakis úgy sikerül, ha nyomást gyakorlunk a tekére, és így idézzük elő magunk az üveghártya megrepedését és ezzel együtt az előesést, ámde Critchett módjánál sincs még vége a csap lehasitásakor a műtétnek, még itt is van tenni való, ugyanis a tűk kihúzása és a fonalak összekötése, megannyi művelet, melyeknél, hogy a tekére nyomás ne gyakoroltatnék alig tehető fel. De tekintsük a dolgot más szempontból; kérdés egyáltalában, váljon nem lenne-e azon czél, melyet Critchett a fonalak csomós-varattá kötése által elér t. i. a sebszélek egyesítése épen az által a betegre nézve legkiméletesebben akként foganatosítható, ha épen azt, mit Cr. kikerülni akar t. i. a tekebennék részbeni kiürülését egyenesen czélba vennők ; ha ugyanis a csap lemetszése és a lencse eltávolítása után, legott kieresztenők egy részét az üvegtestnek. És most a 12-ik esetben tapasztaltakra utalok, itt mint már többször említettem a csap lemetszése után elődomborodó üveghártyát azért véltem felhasitandónak, mert szerfelett fontos lévén reám nézve a még látképes szemet megtartani, a mulhatlanul megkivántató gyorshegedésre csak úgy lehetett reményem, ha a sebszélek érintkezésbe jutnak egymással; ez pedig az üvegtest egy részének kiürítése után a kívánt mértékben meg is történt, és a gyorshegedés létrejötte 48 óra múlva a kötés másodszori megújításánál már az által is constatálva volt, hogy az első- 24 óra után még összeesett teke szépen ki vala töltve, és a sebnyilás vonalszerű hegként tűnt fel.

Ezen egy esetben tehát a tekebennék egy részének kiürítését a lehető legszebb siker követte, és ha ez eset nem is jogosít fel arra, hogy most már kivétel nélkül átalános és részletes csapokat mindig oly módon kezeljek, azt az egyet bátran következtethetem ezen és a többi előesési esetekből, hogy a bennék egy részének kiürülése sem a lefolyást, sem a végeredményt nem teszi kedvezőtlenebbé.

Végre még egy mozzanatot kell hogy tisztába hozzak. Magam is azt állítom, hogy igen czélszerü a sebszéleket közvetlenül a műtét után érintkezésbe hozni egymással, és mégis ellenzem a tűkkel, illetőleg a fonalokkal való műveletet, mint a mely által ezen kívánalomnak eleget lehet tenni. Igen de mily áron? A tükkeli kezelés a sebzést jóval öregbíti, sőt Knapp tanárnak, nehány a Royal London Ophthalmic Hospital-ban működő szaktárs általi értesülése szerint, egyes esetekben még a másik szemet is veszészélyezteti rokonszenvi lob támasztása által; ezt Knapp főleg attól származtatja, hogy a sugártest tájékán keresztül vezetett 4—5 varrat, mely hosszabb ideig marad veszteg, idegen testként hat a szemre. Ép azon aggodalom vezette Knapp tanárt a Critchett-féle műtét igen elmés, az imént említett veszélyt állítólag elhárító módosítására, mely abból áll, hogy ő a szaruhártya körül a teke köthártyáját fonállal mintegy alávarrja, és a csap eltávolítása után a sebnyilás felé fűzi a köthártyát, a sugártest tehát ezen módnál nem érintetik és a fenntnevezett veszélytől sem kell tartani. Nekem még ezen eljárásról nincs tapasztalatom, mihelyt azonban a Beerféle mód eredményeivel nem lesz okom megelégedve lenni, mindenesetre meg fogom kísérelni. Most csak azért hoztam fel és adtam elő vastagabb körvonalaiban, mert ezen új módosítás indokából szintén kiderül, hogy a tükkeli kezelés, daczára a számos kétségbevonhatlan jó eredménynek nemcsak hogy a kórlefolyást és a végeredményt nem teszi kedvezőbbé, mint a valóban sokkal egyszerűbb Beer-féle eljárás, hanem egyes esetekben még rokonszenvi lobra is szolgáltathat a másik szemben alkalmat.

Irodalom:

Prof. A von Gkvbfe’s klinische Vorträge, über Augenheilkunde, — herausgegeben, erläutert und mit Zusätzen versehen von Dr. J. Hisrehbsrg Privatdocent an der Univesität und Dirigent einer Augenklinik zu Berlin 1871, verlag von August Hirschwald.

(Folytatás.)

Igen körülményes megkülönböztető kórisme van csatolva az egyes lobalakok leírásához, mi csak ugyan igen könnyítheti a tájékozást kezdőknek. Á tálában mindenben a gyakorlat igényei vezé* relték a szerzőt, oly annyira, hogy a könyv minden tudományos alapja daczára inkább hasonlít, egy a szigorlatra előkészítő compendiumhoz, mint egy irányadó iskola terményéhez. így a gyógyeljárás mondhatni legcsekélyebb részleteiben van előadva.

Ezen részét a könyvnek a következőkben bár röviden ismertetni fogjuk, mint leginkább megfelelőt azon igényeknek, melyeket e lap t. olvasói joggal emelhetnek, mikor tisztán gyakorlati tárgy van szóban.

A köthártyalob gyógykezelésében, mint majdnem mindenütt ügy Berlinben is, a pokolkőnek van fenntartva a főszerep ; ez vagy oldatban alkalmaztatik vagy szilárd alakban vegyülve salétrommal (lapis mitigatus). A nagyobb adagok használásánál (0,5 : 30,0) *) sós vízzel való semlegesítő utóbánás szükséges; gyengébb adagok után közönséges víz is jó.

Az egyszerű hurutnál (Conjunctivitis simplex) alkalmaztatik a pokolkő vagy mint beecsetelés vagy mint borogatás. A beecsetelésre használják a kisebb, de mégis már pörkképző adagot 0,15 — 0,3: Aqu. dest. 30,0. Szűk szemhéjaknál a beecsetelés egyátalában ellenjavalva van, mint szintén a kiszegélylyel bonyolódott hurutnál is; ezen esetben a borogatás sokkal czélszerübb. Arg. nitr 0, 1, aqu. dest. 150, 0.

Ha a reggeli beragadás már megszűnt, ugyan ily kis adagban rendeltetik egyike a szokott összehúzó szereknek: Suli. Zinc', Sulf. Cupri, Cuprum aluminatum.

A visszaesésre hajlandó egyéneknél a lob lefolyása után a következő szemvizek mint toilette szerek naponkénti mosásra ajánltatnak: Alum. 95: 150,0. — Natr. bicar 1,0 Aqu. dest. Aqu. Rosar aa 100,0. Aqu, amygd. amar. 2,0. Mucilag. sem Cydon. 15,0. —

A gyakorlatban leginkább abbanhibáznak, hogy az összehúzó borogató vizeket nagyon is erős, az étető oldatokat pedig nagyon gyenge adagban rendelik.

A Hyperaemia Conj. seuCatarrhus siccus leírása igen találó, a mennyiben azon körülményekre figyelmeztet, melyek teszik, hogy az alanyi tünetek oly gyakran ellentétben vannak az anyagi lelettel. Ez függ t. i. főképen a szemhéjak szűk vagy tág voltától; szűk szemhéjrésnél már a legcsekélyebb köthártyai vérbőség igen kellemetlen lehet, míg ellenben tág szemhéjrésnél a betegek néha dús köthártyabujálkodásnál alig panaszkodtak; az ezen alaknál előfordúló finom szemcsésedés szintén rendesen sokknl konokabb a valódi szemcséknél. Hogy Berlinben ezen kellemetlen baj gyógyítására hideg borogatásokat csak meg is kisértenek, igen csodálom, miután saját régóta tett tapasztalaton szerint épen csak roszabítani, de nem segíteni szoktak. Egészen másként áll a zuhanynyal, ez határozottan jó; alig találni egyénre, ki nem dicsérné hatását az első percztől fogva. Azonkívül ajánlja a szerző a raákonyfestvény egyegy cseppjét naponta, mely közvetlenül és gyérítés nélkül hozandó a szemhéjak közé.

Ez egy perczig elég élénken szokott fájni; épen ily erős, de rövid ideig tartó behatást jobban eltűr a catatarrhus sicuss, mint azon gyengébben, de hosszú ideig tartó behatást, melyet a pokolkő létre hoz. Ugyan ily czélból alkalmatos még a Conrad i-féle szemvíz ezen betegség ellen, melynek formulája:

*) Miután remélhető, hogy nemsokára nálunk is be lesz hozva a. meter mérték, jó lesz már most is lassankint az illető adagkifejezésekkol megbarátkozni; különben könnyű a körülbelöli redukálás.