Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1870-08-21 / 4. szám
63 -64 — kezdődő ataxia locomotrix jelenségei mutatkoztak, sa fej- meg a szemhéjhajzat csaknem végkép kihullott. Úgy látszik, hogy szerző a szemhéjfoltok és a szervezet egyéb rendellenes működése között okbeli összefüggést vél lenni; végre felszólítja a szaktársakat, támogatnák őt a kérdéses bántalom körüli kutatásaiban. Még egy harmadik, e betegségben és homloksömörben szenvedő 58 éves egyént idéz. Ennél az alsó szemhéjakon apró, sárgásfehér, alig emelkedett foltok valának láthatók, melyek kitágult hajtüszőkként jelenkeztek. A belső szemzugok mellett egy-egy ujjhegy mekkoraságú fehérkés folt látszott (Opht. Hosp. Rep. VI. 4 köt. 265,175,282 1) A „Kl. Monatsbl. f. Augenh“ után. Vidor tr. A szaruliártya tovaliarapódzó fekélye és ennek gyógykezelése. Saemisch Th. tr.-tól. Szerző a szaruhártya tovaharapódzó vagy mászó fekélyének azon alakot nevezi, mely kivált egy oldal felé mutat hajlamot fekmentesen tovaterjedni; ez csaknem ugyanazon fekélyalak, mint melyet Poser Hypopyon-Keratitis névvel jelölt. Miután szerző munkájának első fejezetében szabatosan leírta a betegséget és a második fejezetben az ellene alkalmazott gyógyszerekről kivált az atropinról, nedves melegről, csapolásról és szivárványcsonkolásról, mint oly szerekről értekezett, melyek egyes esetekben kedvező eredményre vezethetnek a harmadik fejezetben saját eljárására tér át, mely 35 esetben csak egyszer hagyta cserben. A fenmaradt láterő foka természetesen igen különböző volt, de a kórfolyamat az általa alkamazott kezelésre legott megállíttatott, tehát a láterőből mindig meg lön mentve annyi, a mennyi egyáltalán meg volt menthető. Az új eljárás következő: a fekély fenekét egész terjedelmében mentöl előbb fel kell hasítani, még pedig úgy, hogy a metszés a fekély szélein túl magába az ép szövetbe hatoljon, az ejtett hasadékot a fekélyhegedés kezdetéig nyitva kell tartani. Szerző arra figyelmeztet, hogy ezen eljárás és a már régóta használatban levő szarucsapolások, mintszintén a szarutályognak különféle szerző (Weber, Walton. Galezowski) által ajánlott felhasítása között nagy a különbség. Ezután áttér a kérdéses eljárás szabatos leírására. A műtét a Graefe-íéle keskeny késsel vitetik végbe, még pedig úgy, hogy a be- és kimetszési helyek a beszüremkedett hely közepén vitetnek keresztül. A kezdetleges kedvező hatás rövid ideig tart; ennélfogva a belszemnyomást az egybetapadt seb felszakitása által ismételten kell alábbszálitani. Ez az első napokban rendszerint kétszer történik legjobban a Weber-féle könycsatorna-késecskével; szerző állítja, bogy ez a megbetegedett szarurész érzékenyszégének csökkentsége miatt alig okoz fájdalmat; a mi pedig az eljárás netaláni veszélyességét illeti, ezt kereken tagadja. Ezek után a negyedik fejezetben 9 idevágó kóresettel világítja meg a mondottakat. A „KI. monatsbl. Augenheilk.“ után. Vidor tr. A szemhéjak ránggörcse; a szemgödörfölötti idegek átmetszése. Talkow tr-tól. (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1870. május). Talkow tr. egy 62 éves kiszolgált katonánál 1868. april 6-kán a szemhéjak ránggörcse miatt a bal szemgödör fölötti öszszes idegeket átmetszette. — Miután a Richardson féle készlettel tökéletes helybeli érzéshiány léttesíttetett: a bőrt a külső szemzugtól fel és kissé kifelé átmetszette, majd a tompa végű inmeteszt lapjára fektetve a bőr alatt egészen a szemgödörfölötti szél belső harmadáig előre tolván azzal az összes lágy részt egészen a csontig átmetszette. - A bekövetkezett üteres vérzés nyomkötésre megszűnt, a tetemes vérömleny lassan kint felszívódott. Műtét után beteg azonnal felnyitotta mindkét szemét, s nehány perczig egészen szabadon nézhetett. — A bőr érzékenysége a homlok és halánték tájakon megvolt, de a műtett oldalon a tű szúrásokat tompábban érezte mint a másikon. Hideg borzongás és az egész testre elterjedő hidegség érzetéről panaszkodott. Másod napon a bal felső szemhéj és a szemgödör fölötti táj külső fele telyesen érzéketlen, ellenben a belső félben a legkisebb érintés is fájdalmas. A 8-ik napon az egész bal szemgödör fölötti tájon heves fájdalmak jelentkeztek kiterjedve az ezen oldali falcsontra is. A szem nyitott, görcs semmi, tökéletes bőrérzéketlenség a bal homlokfélben és felső szemhéjban. A féloldali főfájás, daczára a szunyái belső adagolása, bőr alá fecskendezése, majd villamáram alkalmazásának kisebb-nagyobb szünetelés mellett folyton fenmaradt, miért beteg saját kívánságára egy hó múlva a kórházat elhagyta. A szemhéjak ránggörcse ekkor már hét éves volt; megelőzőleg több hónapon át féloldali fejzsába volt jelen. A görcs szél-, napfény-, vagy a szemhéjaknak erőszakolt nyitvatartása által fokozódott, ellenben árnyékban, a szemgödörfölötti tájra alkalmazott nyomásra, úgy szintén a bal külső szemzuguak kifelé húzására mindannyiszor enyhült. Ezen utóbbi mozzanattól indíttatva beteg azon egyenes kijelentéssel és kéréssel kereste fel T. trt. hogy a bal külső szemzugját metszené ki. Kisérletképen T. tr. mielőtt a fent érintett műtéthez fogott, a külső szemhéjeresztéket mintegy egy hüvelyknyire a halántéktáj felé át is metszette, mire nehány napig tartó múlékony jávulás következett be, valamint a bal alsó szemhéj zárizmán később megkísértett inmetszésre is. 1869. jan. 2. beteg általános izomczúz miatt ismét a tiflisi kórházba került. A szemhéjgörcs telyesen elmaradt csak a jobb szemhéjzárizom húzódik olykor görcsösen össze. Torday tr. A szemhéjlob különféle alakjairól. Sajímisch tr-tól, (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1869. October.) Saemisch tr. a Köln tartománybeli orvosok egyetemes gyűlésén a szemhéjlob különféle alakjairól értekezve, azoknak kórbonczi alapon következő öt alakját veszi fel: 1. pilla szórna irigyelő b; székhelye a hajtűszök, elsődlegesen megbetegszenek a pillaszőrök gyökerei, s ezek hagymái mindenkor festenydúsak és erősen megdagadtak. A laza pillaszőrök a gyökhüvelylyel együtt mindenkor könnyen kihúzhatók, s ebben áll a tulajdonképi és lényeges gyógykezelés. — 2Abőváladékkal járó szemhéjlob —Blepháritis hypersecretonia; székhely a hajtüszökbe nyíló mírigyecskék — A szőrök kezdetben egésszen épek csak töveik fedvék zöldes színű varakkal. — Gyógykezelés : szemhéjszélek pontos tisztogatása a varaktól, pokolköveli edzés, vagy pokolkö oldatávali borongatások. — 3. Az egyszerű szemhéj lob; lényege a szemhéj bőrének idült lobja kivált a hajhagymák közelében, melyet verességen kívül bő felhámpikkely jellemez A szőrök kezdetben egészségesek, idővel elmecsevésznek és könnyen kihúllanak. — Ezen alak leggyakoribb igen makacs s főleg a görvólyes egyéneket támadja meg. — A helybeli gyógykezelés a szemhéjszélek tisztogatásában és gyenge higanykenöcs alkalmazásában áll. — 4. Fekélyes s z em h éj 1 o b; székhely a szemhéjszél, kiválólag pedig a haj - gyökrész takarója. — A szőrök gyakran hosszab időn át égés - ségesek maradnak. — Gyakran mint utóbaj marad fenn köthártyahurút, könytömlőtakár után A fekélyek pokolköveli edzése a szőrök ollóvali lenyírása után az egyedüli sikeres gyógyeljárás 5. szemhéjzugoklobja — Bl. angularis. A szemhéjzuguk felernyedésében, kikérgesedésében majd kifekélyesedésében, áll. Oka leginkább a köthártyahurút váladékának pontatlan eltávolítása A kezelés a köthártyahurútéval egybeesik. lorday tr. PEST, 1870. KHÓR és WEIN KÖNYYNOMDÁJA. (Dorottya-utcza 14 szám.
