Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1870-08-21 / 4. szám

I — 53 — - 54 — lép, tehát magát a műtétet nem háborítja, még ha nagyobb fokú is, magában véve nem félelmes; — szivárványhártyalob csak akkor kö­vetkezik reá, ha vagy a tülkhártyaseb kis volta miatt a lencse kivé­tel igen nehezen ment véghez (kanál használása e tekintetben épen veszedelmes) vagy a viszamaradt lencseállomány utólagos duzzadása a szivárványt sérti, izgatja. — Igaz, hogy üvegtestiszam után mindig nagyobb fokú hypermetropia szokott létrejönni, tehát az illető erősebb hályoyüvegre szőrűi, látereje egyátalában nem lesz oly nagy fokú. mint egészen reudes műtét után, de mind ezek öregebb egyéneknél nem bírnak döntő befolyással, kik mindenek előtt csupán látni óhajtanak. A fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek tana. Schulek Vilmos tr.-tól Bécsben. (Vége.) 3. Távollátás. A távollátás az alkalmazkodási széliességnek haladott élet­kor következtébeni oly fogyottsága, hogy a közellátás lehetlen. Minden szemben az élet egész folyamán keresztül apad az al­kalmazkodási széllesség és a kőzelpont ezzel lépést tartva, tá­volabb vonul a szemtől a távolpont felé, míg végre a 70- ük életév körül egész távolpontig mozdult ki, úgy hogy ekkor a szemnek csak egy, tiszta látásra képes pontja van, a távol­pont, — az alkalmazkodási szélesség elfogyott. A távollátás nem fénytörési rendellenesség, hanem az alkalmazkodás élettani fo­gyottsága. A távollátás ennélfogva az alkalmazkodási rendellenes­ségek sorába tartozik leginkább, ha már rendellenességek közé számítjuk. A kérdésre, hogy a kőzelpont mily kimozdulásánál kezd­jük a távollátás számítását, nehéz a felelet. A külőmböző élet­éveknek megfelelő alkalmazkodási szélességek sorában nem ta­lálunk kiváló pontot, melyen a számitíst megkezdhetnék. Ön­­kényüleg veszünk tehát fel ily pontot és Donders példája sze­rint azt mondjuk, hogy kényelmes közellátásra, írásra, olvasásra «tb. szükséges, hogy a kőzelpont legfelebb 8"-nyi távolban legyen a szemtől; ha ennél kiebb van, a közellátás már zavart és távollátás van jelen. Rendes E szemben 43 éves korban még 8"-ban van a kőzelpont, 45 évnél már kiebb van és má ra tá­vollátás annál nagyobb fokú, minél távolabb van p a 8"-nál. Foka a távollátásnak kiíejezhető úgy, hogy a kőzelpont valódi helyzetét ismert mód szerint meghatározzuk és fénytörési értékét levonjuk l/8-ból. Ha a kőzelpont már kiebb van 12"­­nél is, legczélszerűbb meghatározására erős domborüveget (p. o.-f 10-et) venni segítségül, melylyel kényelmes helyzetbe vona­­tik be, és azután Jaeger 1 próbairatával vagy pálczika-látmérő­­vel addig közeledni mig, a látás tiszta marad; a talált távol törtéből az üveg erejét levonva, marad p valódi távola; p ér­tékét pedig Vg-ból levonva, a távollátés (Presbyopia = Pr) foka fog nyeretni. így 60 éves E-nál p 24"-ben találtatva, Pr = V8 •- 1/ii = Vi2- A- távollátás foka több mint V8 nem lehet. E-nél nem vagyunk tekintettel a távolpont fekvésére a távollátás meghatározásánál. Másként áll a dolog H és M-nál, ezeknél a távolpont fekvése is kérdésbe jön. Ugyanazon alkalmazkodási szélesség mellett mint E-nél, H-nál az alkalmazkodási szélesség már a — oldalon kezd mű­ködni, és így legnagyobb igénybevétele mellett (mely a p fek­vését eredményezi) is p távolabb fog a szemtől maradni. H-nál mindig nagyobb fokú távollátást találnánk, mint ugyanazon kor­ban E-nél, annyival nagyobat minél nagyobb része az alkal­mazkodási szélességnek használtatik el a — oldalon a H egyen­súlyozására. - A távollátás nagyobb fokának oka azonban nem az alkalmazko dási fogyás, hanem az alkalmazkodási széllesség ked­vezőtlen elhelyezése, azaz H jelenléte és foka. Hogy H-nál tá­vollátásról beszéljünk, szükségképen elébb ki kell zárnunk a H befolyását azáltal, hogy domborüveggel E-re javítjuk és csak azután vizsgáljuk, hogy emellett marad-é mégfőnn távollátás és i hogy ez mily fokú. Különben megesnék, hogy H 1L-n&l 25 éves korban % bőséges alkalmazkodási széllesség mellett már távollátásról volna kérdés, miután közelpontja már 8"-be moz­dult ki; sőt hogy H 1li-né\ már gyermekkorban kellene távol­­látást, azaz alkalmazkodási elégtelenséget felvennünk, holott az alkalmazkodásban nincs hiány, csak igénybevétele túlságos, mert H van jelen. Ilyen esetekben nem távollátás, hanem H a pa­nasz oka. — H jelenlétekor tehát elébb ezt javítjuk E-re, az­után vizsgáljuk, hogy hol van a kőzelpont, és ha 8"-nál kiebb van, jelzünk távollátást. Fokát pedig úgy határozzuk meg mint E-nél, és a H-t javító domborüveggel úgy nevezzük mint E szemet. M-nál a távolpont oo-en innen fekszik, itt kezdődik az alkalmazkodás működése, és legnagyobb foka, a kőzelpont, kö­zelebb van a szemhez mint ugyanazon korú E szemnél, és pedig annyival közelebb minél nagyobb a M foka. Ha elméletileg következetesen járnánk el, itt is elébb a M-t E-re kellene vál­toztatnunk vájtüveggel, mielőtt a távollátás kérdését felvethet­­nők, és azután úgy kellene eljárnunk a távollátás fokának meg­állapításánál mint E-nél. De így járva el, a gyakorlat kívánal­maival jönnénk ellenkezésben, mert távollátásról lehetne szó a hol a kőzellátás még kielégítő. így M 7,2-nél 50 éves korban és Vi2 alkalm. szélesség mellett p 6"-ben van még, tehát tá­vollátás nem lehet jelen, míg a M Vi2-et E-re javítva, p 12"-be tolatnék ki és távollátás ‘/8 — Via = V24 volna jelzendő, mi a tényleges viszonyokkal ellentétben állana. M-nál tehát nem javítunk E-re, hanem egyenesen keressük a kőzelpontot és ha ez 8"-nál kiebb van, beszélünk csak távollátásról. így M 1/ti~ nél, 50 éves korban, 1/li alkalmazkodási szélesség mellett, p 8"-ben van és távollátás még csak kezdődik; és MV^-nél 70 éves korban p is 12"-ben van és Pr = x/8 — 1/í2 = 1/84. M V8-nál pedig Pr sohasem állhat be, még ha E-re javító üveget hord is, mert csak pápaszemét kell levennie, hogy szabad szem­mel 8"ben olvashasson. A távollátás ofca nem a sugárízom gyengülésében keresendő, hanem a lencse tömörülésében és ruganyosságának fokozatos alábbszállásában, úgy hogy a lencse a sugárízom összehúzódásá­nál nem képes többé oly mértékben domborodni mint fiatalabb korban ; végre vénkorban a domborodási képesség egészen elvész, azaz a kőzelpont a távolpontot éri el. Feltűnő gyorsan fogy az alkalmazkodási szélesség és nő a távollátás üveghályognál és szürkehályog képződésnél. Ha va­laki azon panaszszal keres tanácsot, hogy rövid idő alatt több­ször kellett közellátásra szolgáló pápaszemét erősebbel felcse­rélni, gyanúnk a két említett bajra fog esni. A távollátás feltűnő tüneménye csak a roszlátás közelben, ízomfáradás nem lép fel Ezáltal tünetileg is különbözik a H-tól, melynél a fáradási jelenségek adnak útmutatót a vizsgálás irá­nyára. A távollátók visszahajtott fővel olvasnak, távol tartják a munkát, szeretik az erős világítást, mi átalán ismeretes. Gyógykezelése a távollátásnak domborüvegeknek kő­­zellátásra való rendelésében áll. Legészszerübb távollátás beáll­tánál és kényelmetlen közellátásnál azonnal gyönge dombor üve­gekhez folyamodni, melyek szükség szerint később mind erőseb­bekért cserélendők be. Sok embernél (orvosnál is) meg van, a balvélemény, hogy jó a szemeket gyakorolni és az üvegek használását addig halasztani, a míg esak lehet. Erre csak azt felelhetjük, hogy a távollátás ép úgy nő, akár használtatik üveg, akár nem; a domborüveg által „a szem ereje“ se nem kímél­­tetik se nem romlik. A ki roszul lát közelben és nem használ pápaszemet, az nyereség nélkül küszködik a roszlátással, holott üveggel kár nélkül kényelmesen látna közelben. Később úgyis minden esetben erősebb üveg kell, mi nem a szem romlásától, hanem az alkalmazkodási szélesség fogyásától függ. A kellő üveget legkönnyebben úgy találjuk gyakorlatilag, hogy apró nyomtatványt tartunk kényelmes távolban és addig próbálunk gyöngéken kezdve erősebb domborüvegeket míg a látás kielégítő tisztává lesz. Ez empiricus eljárást követik rend­szerint az idősebb emberek és egyenesen a látszerészhez fordul­nak, mi ellen kifogást tenni nincs okunk. Szemorvoshoz távol­látók ritkán jönnek, többnyire csak magokat nagyon féltő egyé­nek vagy ha a távollátás más bajjal bonyolódik. 4* T

Next

/
Thumbnails
Contents