Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1870-06-26 / 3. szám
47 48 ellenben 2 esetben a műtét által kárt vall a beteg. Néha közvetlenül a műtét után tetemesen öregbedik a teke feszessége. Szaru körüli lövelet mellett a szivárvány és lencse erősen odaszoríttatik a szaruhártya hátsó falához. A mellső csarnok némely e3ethen csak a második hét alatt vagy még később képződik ismét. Hogy a csarnok az emelkedett belnyomás alábbhagyásának daczára ne képződnék újra, ezt igen ritkán tapasztalni. De rendszerint a seb szomszádságában levő sugártesti részlet tapintásra fájdalmas, mi szerző felfogása szerint oda mutat, hogy a glaucoma uj rohama fog bekövetkezni. Szerző úgy vélekedik, hogy a tülkhártyának összezsugorodását nem annyira a tekebennék összenyomatása vagy a visszeres kivezetókek szűkülése, mint inkább a tülkhártyán keresztülvonuló elválasztási idegek vongáltatása és működési zavara idézi elő. Ebben keresi szerző az egyszerű glaucomának lappangó belszemi okát Az atropinról azt hiszi sz, hogy bizonyos körülmények között a bel nyomást fokozni képes, továbbá, hogyha valamely aránylag fe szes szemtekéie nyomkötést alkalmazunk ez a lefolyás veszélyét tetemesen növelheti. Ha a szivárványcsonkolás eredménye elégtelen, szerző czélszerűbbnek tartja a második szivárványcsonkolást az átellenes oldalon alkalmazni, mint az első műláta szélesbitését. A glaucoma kóroktanára vonatkozólag nem tagadhatni, hogy létrejöhet az sértés következtében, mi a lencsetok megsértése után beálló puffadási tünetekből vagy azon következményekből is kiviláglik, melyek az övecs megrepedése utáni lencseficzamoknál észlelhetők. Azonban sokkal ritkábbak azon esetek, melyekben más közvetítő köztagok nélkül egyszerű sértési idegizgatottság folytán jön létre a glaucoma. Egy másik igen fontos kóroki mozzanatot, a glaucomának öröklés utján való fellépte képezi, minek szerző több meglepő példáját észlelte, de általánosságban megengedi, hogy a glaucoma kóroktanát a legszorgosabb fürkészet daczára még mindig a régi homály fedi; még az sem határoz, hogy leggyakrabban a meglett korbeliek szenvednek benne, mert gyermekkorban is kifejlődhetik az, csak eléggé hathatós legyen az elválasztást öregbítő ok. A tünettanra vonatkozólag szerző azon véleményben van, hogy a dombcsavájulat nem a rost vezetés egyszerű megakasztása által teszi tönkre a látást; mert van elég oly eset, hol a vájulat a látzavarhoz képest aránylag igen jelentéktelen. Szerző munkáját azon megjegyzéssel fejezi be, hogy a szivárványnak a sebbe-hegedése a szem elválasztási izgatottságát bizonyára növeli, s hogy ő ennélfogva mindaddig nem tartja a műtétet bevégzettnek, míg meg nem győződik, arról hogy a seb tökéletésen tiszta. (Arch. f. Ophth. XV. köt. 2. rész, 108—2521.) Vidor tr. Agytályog és agykérlob a szemgödör megsértése után. Betke tr-tól (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1869. junius.) C. K. I1/* éves fiúcska játék közben, olajos korsóra esve, ennek öntöző vége jobb szemöldíve alatt a lágy részekbe nyomóit mintegy 2 cm-re. A seb körül hatalmas lob fejlődött, de helybeli hőelvonás mellett 2 nap múlva tetemesen alábohagyott. — Az 5-ik napon, midőn a seb már csaknem teljesen behegedt - agyi tünetek léptek fel, s a gyermek 14 nap alatt elhalt. — Bonczolatnál az agy alapján kiterjedt geny, — a jobb agyfél homloklebenyében pedig tályog találtatott. — A sértés helyén a csontban egy majdnem háromszögalakú folytonossághiány volt jelen, melynek hátsó szélétől egy csontlemezke, egyenesen fölfelé irányúivá, a csontnyílást elzárta. — Ezen folytonossági hiánynak felel meg az érintett agytályog. Torday tr. A szemhéjiszam-ptosis — egy sajátságos alakja. Horner F-től (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1869. jul.) A. B,. 40 éves, egészséges kinézésű parasztnő. — Gyermekkora óta sokszor szenvedet főfájásban. — Szemhéjiszama egy év alatt — gyermekszülés után — lassan fejlődött, s \ év óta egy fokon megmaradt. — A felső szemhéj a szaruhártyát a láta felső széléig fedi, csekély mozgathatósággal még bir, s némileg a szemürbe van visszahúzva. A jobb szem látája feltünőleg szűkebb mint a balé, de fény iránt elég érzékeny; a szemteke jelentéktelenül a szemürbe süppedt, s pontos méréseknél valamivel csekélyebb ellentállásúnak bizonyúlt. Mialatt H. tr. a beteget hallgatóinak bemutatta, s a tárgyat elemezte : a jobb arczfél rögtön kigyuladt, hőfoka tetemesen emeltebb volt mint a sápadtan maradt bal arczfélé. — Csak most beszéli beteg, hogy ő a jobb arczfélben soha se izzad, de a melegségérzettel egybekötött veresség csupán miuden kedélyizgatottságnál kisebb nagyobb mérvben. Ez után hőmérővel több ízben pontos mérések tétettek^ s a vizsgálat következőket állapított meg: a jobboldali háromosztatú ideg érzőágainak épsége, az edénymozgató rostok múlékony hűdése. Hogy az edénymozgatási zavar nemcsak a háromosztatú —, hanem az együttérzideg nyakfonatának rostjait is illette, valószínű azért,mert a jobb láta igen szűk, s a hőmérő a hónaiban is némi különbséget jelzett. Az atropinnal és kalabárral tett kísérleteknél a jobb láta csak lassan tágúlt ki, majd a kellő kitágúlás után kalabárra már 10 perez múlva tetemes szűkülés, */» óra múlva pedig a. majdnem legnagyobb fokú myosis jött létre. A forróság tartama alatt a reczeg viszerei jobb oldalt szélesebbek és kanyarúltabbak voltak mint különben. EzekutánHornerazthiszi, hogvaszemh éjj iszamnak ez en 1 assan ké nt kifejlődő — és soha ne m t élj es alakja aszemhéj azon szerves izmai hüdésénektekintendő, melyek azegyüttérzideg általláttatnak el. Végül felemlíti, hogy betegnél egy ideig folytonos villatnára m alkalmaztatott siker nélkül. lorday tr. A pillaszőrmirígylob kórlényegtanához. Stilling J. tr-tól (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1869. jul.) Stilling tr. a pillaszőrmirígylobok enyhébb, de unalmasan hosszadalmas alakjainál fontos szerepet tulajdonít a pillaszőrök rendetlen váltakozásának. Ezen alakoknál puszta megtekintésre alig lehet valami betegséget kórismézni. A szemhéjszélek épek, vagy csak igen ke', eset veresek ; rendellenes irányú pillaszőrök nem szoktak jelen lenni; — de ha ily beteg pillaszőreit hüvelyk-és mutató ujjaink közé fogva gyengéden meghúzzuk : több kevesebb pillaszőr marad ujjaink között. Különösen sőtétebb színű szőrök, melyeknek hagymája is fekete, szoktak igen csekély húzásra kiesni. A szőke hajú és szemhéjú egyének leginkább szenvednek ezen betegségben. — __________ Torday tr. Sajtóhibák. A „Szemészet“ ez idei 1-ső számában a 7-ik lapén fölül -f- 20 helyett — 20, a 2-ik számban a 24-ik lapon áléi M Ítt- helyett M olvasandó. 33/, 1 % PEST, 1870. KHÓR és WEIN KÖNYVNOMDÁJA. (Dorottya-utcza 14 szám.
