Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1870-06-26 / 3. szám

47 48 ellenben 2 esetben a műtét által kárt vall a beteg. Néha közvet­lenül a műtét után tetemesen öregbedik a teke feszessége. Szaru körüli lövelet mellett a szivárvány és lencse erősen odaszoríttatik a szaruhártya hátsó falához. A mellső csarnok némely e3ethen csak a második hét alatt vagy még később képződik ismét. Hogy a csarnok az emelkedett belnyomás alábbhagyásának daczára ne képződnék újra, ezt igen ritkán tapasztalni. De rendszerint a seb szomszádságában levő sugártesti részlet tapintásra fájdalmas, mi szerző felfogása szerint oda mutat, hogy a glaucoma uj rohama fog bekövetkezni. Szerző úgy vélekedik, hogy a tülkhártyának összezsugorodá­sát nem annyira a tekebennék összenyomatása vagy a visszeres kivezetókek szűkülése, mint inkább a tülkhártyán keresztülvonuló elválasztási idegek vongáltatása és működési zavara idézi elő. Eb­ben keresi szerző az egyszerű glaucomának lappangó belszemi okát Az atropinról azt hiszi sz, hogy bizonyos körülmények között a bel nyomást fokozni képes, továbbá, hogyha valamely aránylag fe szes szemtekéie nyomkötést alkalmazunk ez a lefolyás veszélyét tetemesen növelheti. Ha a szivárványcsonkolás eredménye elégtelen, szerző czélszerűbbnek tartja a második szivárványcson­kolást az átellenes oldalon alkalmazni, mint az első műláta szélesbitését. A glaucoma kóroktanára vonatkozólag nem tagadhatni, hogy létrejöhet az sértés következtében, mi a lencsetok megsértése után beálló puffadási tünetekből vagy azon következményekből is kivi­láglik, melyek az övecs megrepedése utáni lencseficzamoknál észlelhetők. Azonban sokkal ritkábbak azon esetek, melyekben más közvetítő köztagok nélkül egyszerű sértési idegizgatottság folytán jön létre a glaucoma. Egy másik igen fontos kóroki mozzanatot, a glaucomának öröklés utján való fellépte képezi, minek szerző több meglepő példáját ész­lelte, de általánosságban megengedi, hogy a glaucoma kóroktanát a legszorgosabb fürkészet daczára még mindig a régi homály fedi; még az sem határoz, hogy leggyakrabban a meglett korbe­liek szenvednek benne, mert gyermekkorban is kifejlődhetik az, csak eléggé hathatós legyen az elválasztást öregbítő ok. A tünettanra vonatkozólag szerző azon véleményben van, hogy a dombcsavájulat nem a rost vezetés egyszerű megakasztása által teszi tönkre a látást; mert van elég oly eset, hol a vájulat a látzavarhoz képest aránylag igen jelentéktelen. Szerző munkáját azon megjegyzéssel fejezi be, hogy a szivár­ványnak a sebbe-hegedése a szem elválasztási izgatottságát bizonyára növeli, s hogy ő ennélfogva mindaddig nem tartja a műtétet bevégzettnek, míg meg nem győződik, arról hogy a seb tökéletésen tiszta. (Arch. f. Ophth. XV. köt. 2. rész, 108—2521.) Vidor tr. Agytályog és agykérlob a szemgödör megsértése után. Betke tr-tól (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1869. junius.) C. K. I1/* éves fiúcska játék közben, olajos korsóra esve, ennek öntöző vége jobb szemöldíve alatt a lágy részekbe nyomóit mintegy 2 cm-re. A seb körül hatalmas lob fejlődött, de hely­beli hőelvonás mellett 2 nap múlva tetemesen alábohagyott. — Az 5-ik napon, midőn a seb már csaknem teljesen behegedt - agyi tünetek léptek fel, s a gyermek 14 nap alatt elhalt. — Bon­­czolatnál az agy alapján kiterjedt geny, — a jobb agyfél homlok­lebenyében pedig tályog találtatott. — A sértés helyén a csontban egy majdnem háromszögalakú folytonossághiány volt jelen, mely­nek hátsó szélétől egy csontlemezke, egyenesen fölfelé irányúivá, a csontnyílást elzárta. — Ezen folytonossági hiánynak felel meg az érintett agytályog. Torday tr. A szemhéjiszam-ptosis — egy sajátságos alakja. Horner F-től (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1869. jul.) A. B,. 40 éves, egészséges kinézésű parasztnő. — Gyermek­kora óta sokszor szenvedet főfájásban. — Szemhéjiszama egy év alatt — gyermekszülés után — lassan fejlődött, s \ év óta egy fokon megmaradt. — A felső szemhéj a szaruhártyát a láta felső széléig fedi, csekély mozgathatósággal még bir, s némileg a szemürbe van visszahúzva. A jobb szem látája feltünőleg szűkebb mint a balé, de fény iránt elég érzékeny; a szemteke jelentéktelenül a szemürbe süp­pedt, s pontos méréseknél valamivel csekélyebb ellentállásúnak bizonyúlt. Mialatt H. tr. a beteget hallgatóinak bemutatta, s a tár­gyat elemezte : a jobb arczfél rögtön kigyuladt, hőfoka teteme­sen emeltebb volt mint a sápadtan maradt bal arczfélé. — Csak most beszéli beteg, hogy ő a jobb arczfélben soha se izzad, de a melegségérzettel egybekötött veresség csupán miuden kedélyizga­tottságnál kisebb nagyobb mérvben. Ez után hőmérővel több ízben pontos mérések tétettek^ s a vizsgálat következőket állapított meg: a jobboldali háromosztatú ideg érzőágainak épsége, az edénymozgató rostok múlékony hűdése. Hogy az edénymozgatási zavar nemcsak a háromosztatú —, hanem az együttérzideg nyakfonatának rostjait is illette, valószínű azért,mert a jobb láta igen szűk, s a hőmérő a hónaiban is némi kü­lönbséget jelzett. Az atropinnal és kalabárral tett kísérleteknél a jobb láta csak lassan tágúlt ki, majd a kellő kitágúlás után kalabárra már 10 perez múlva tetemes szűkülés, */» óra múlva pedig a. majdnem legnagyobb fokú myosis jött létre. A forróság tartama alatt a reczeg viszerei jobb oldalt szé­lesebbek és kanyarúltabbak voltak mint különben. EzekutánHornerazthiszi, hogvaszemh éj­­j iszamnak ez en 1 assan ké nt kifejlődő — és soha ne m t élj es alakja aszemhéj azon szerves izmai hü­­désénektekintendő, melyek azegyüttérzideg általláttatnak el. Végül felemlíti, hogy betegnél egy ideig folytonos villatná­ra m alkalmaztatott siker nélkül. lorday tr. A pillaszőrmirígylob kórlényegtanához. Stilling J. tr-tól (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1869. jul.) Stilling tr. a pillaszőrmirígylobok enyhébb, de unal­masan hosszadalmas alakjainál fontos szerepet tulajdonít a pil­laszőrök rendetlen váltakozásának. Ezen alakoknál puszta meg­tekintésre alig lehet valami betegséget kórismézni. A szem­héjszélek épek, vagy csak igen ke', eset veresek ; rendellenes irá­nyú pillaszőrök nem szoktak jelen lenni; — de ha ily beteg pil­laszőreit hüvelyk-és mutató ujjaink közé fogva gyengéden meg­húzzuk : több kevesebb pillaszőr marad ujjaink között. Külö­nösen sőtétebb színű szőrök, melyeknek hagymája is fekete, szok­tak igen csekély húzásra kiesni. A szőke hajú és szemhéjú egyének leginkább szenvednek ezen betegségben. — __________ Torday tr. Sajtóhibák. A „Szemészet“ ez idei 1-ső számában a 7-ik lapén fölül -f- 20 helyett — 20, a 2-ik számban a 24-ik lapon áléi M Ítt- helyett M olvasandó. 33/, 1 % PEST, 1870. KHÓR és WEIN KÖNYVNOMDÁJA. (Dorottya-utcza 14 szám.

Next

/
Thumbnails
Contents