Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1870-06-26 / 3. szám

43 44 tekintve, különféle alakú számos fekete mozgó foltokat lát. Tá­volba nézésnél — 12 kell Snellen 200 felismerésére, a jobb sze­men — 5 ad S *°/3o nem tisztán, a bal szemen 4-el S ao/48. Ha ezen üvegen darabig keresztülnéz, alkalmazkodási görcs áll be és még erősebb üveg kell. A köthártyák vérdúsak, a szaru körül halvány sugárbelöveltség, az üvegtesben czafatok úszkálnak, az egész érhártya szövete tágult, különösen a sárga folt táján a lá­­tideg mellett széles sorvadás szétterjedő lobos határral. Beható­­lag ajánljuk hogy egy évig szüneteljen, hordjon 10 szemüveget mindig, napfényen füstszínű védüveget, ne olvasson, hanem fog­lalkozzék időtöltésül valami mesterséggel, egyébként kezeltesse magát háziorvosa által lobellenesen és jöjjön időnkint Bécsbe, mert szemeit a haladó M minden veszélye komolyan fenyegeti, M-ja állandóan haladó lóvén. 25. eset. F. Ábrahám, 63 éves, rabbinus a legnagyobb fokú M-val jön, melyet eddig láttam ; valószínűleg állandóan ha­ladó volt. A kórkép a következő. Jobb szemen a teke igen hosszú, ne­hézkesen forog, oldalmozgásnál nem éri el a belső és külső szem­zugot. Ujjakat 3'-ra olvas, Jaeger 8—2-ig lJ/2"-ben, 1-et nem. Távolba üvegek csak — 4-ig javítanak, de Snellen 200 nem ismeri fel, — 4-el Jaeger 4-et még képes 21/a"*ben olvasni, tehát l"-al távolabb mint távol pontja. Üvegtesthomály és el­terjedt érhártyasorvadás, mely a sárgafoltot még nem érte el egészen, látható a szemfenéken. Bal szemen ujjakat még épen olvas a szem előtt, az üvegtest nagyon zavart, az egész reczeg levált, de közel fekszik az érhártyához úgy hogy vörös fény nyerhető a szemfenékből, az edények kanyargók, sötétpirosok. Ez állapot 3 hét előtt állt be. Gyermekkorában valami 6"-nyi távol­ban olvasott, családjában a M otthonos. — Mit tevők legyünk? a bal szemen segíteni nem lehet, a jobb szemen alig, mert az üvegek ily nagy M-nál felmondják szolgálatokat, — 4 még alig javít, erősebb pedig még úgy sem, mert kicsinyít. Rendeltünk — 4 üveget, melylyel legalább 21/2<'-ben lát elegendően és ujjakat 3' helyett 5'-ban olvas. Az üveg nem fogja rontani látását, de a látás átalában szemét, tehát használja csupán templomi szol­gálatra, egyébkor kímélje. Összetérésről és alkalmazkodásról (a sugárizom sorvadása miatt) ez esetben kérdés sem lehet. 26. e s e t. S. Ignátz, 15 éves, kereskedőgyakornok szem­­fáradásról panaszkodik. Távolba — 48 és — 36 javít, de S 80/40 marad, mert mindkét szemen szaruhomály van jelen. Ez nem magyarázza a fáradást, okát az izmokban kellett keresni és csak­ugyan az összetérés csak 5—ő"-ig lehetséges, elfedéskor már 18"-ban is befelémozgás lép fel, távolba nézésnél a külső izmok egyenként 24—30°, a belsők csak 5—6° hasábot képesek le­győzni. A belső izmok erősítésére okvetlenül a külsőket kellett ínmetszeni, ezt egy ülésre ez évi januariusban mindkét szemen tettem. A külsőket bátran lehetett nagy fokban gyengíteni a nélkül, hogy az ellenkező bajtól, túlságos összetéréstől, kellett volna tartani. Műtét után a párhuzamos tengelyállás még lehető volt, de az elégtelenség nagy része megszűnt. Áprilisben a műtét eredménye véglegesnek volt tekinthető, ekkor az összetérés 3"-ig volt lehető, 12"-ban pedig az egyensúlyi kísérlet 12° elégtelen­séget mutatott még, ez a munka számára 6° és 6° fokú hasábos pápaszem által (éllel kifelé) ellensúlyoztatott, s az egyén most kitünően érzi magát, távolban nincs elégtelenség, közelben pedig a hasábok biztosítják fáradás ellen, ha órák hoszant használja is szemeit. (Folytatjuk.) Röphártya műtété Desmarres szerint. Közli Torday Ferencz tr. H. József, 40 éves, eszéki korcsmáros, múlt april hó 28-ikán kereste felHirschler tr-t. Mindkét szemben a belső egyenes izom fekvésének megfelelőleg röphártya volt jelen, mely a jobb szemben állítólag már 20 év óta fejlődött, daczolva minden­nemű orvosi és házi kezeléssel; a bal szemben ezen baj két év tői mutatkozik, s jelenleg még kisfokú. A jobboldali röphártya kifejezett háromszögletes alakkal bir, alapja a köthártya átmeneti részén 4“ ‘ széles, csúcsa a láta belső szélével szemközt fekszik; túl rajta a szaru középrészét felületes íölhámi homály foglalja el. A röp egészben véve edénydús, húsve­res színű, alapjához kissé feszesebben tapad, a köthártya színvona­lán szembeötlőleg túlemelkedik. Ezenkívül mindkét teke mozgása be-, le- és fölfelé, főleg pedig le- és fölfelé felfüggesztett, a felső szemhéjak kissé lecsüng­nek; két szemmeli rögzítéskor a jobb szemben széttérő kancsalság; a bal láta lomhán mozog, a jobb valamivel tágabb a balnál és épen mozdulatlan. Közel tartott tárgyak megnézésénél mindig kettős látás van jelen, sőt a gyertya lángját 10 lábra is kettősnek látja ; ezen kettős látás 8-ik fokú, alapjával az orrgyök felé tartott hasábnál eltűnik. Az erős testalkatú, izmos, értelmes egyén szembaját illetőleg a fent érintetteken kívül még tudomásra juttatja, hogy már több év óta igen sokat szenved fejfájásban, kivált az őszi évszakban, úgy szintén csúzos fájdalmakban a végtagokban; erős dohányos, sze­szes italokból, kivált az előbbi időkben nagy mennyiséget fogyasz­tott el, — a gyomortáj nyomásra fájdalmas. Különben nem emlé­kezik, hogy valamely általános súlyosabb betegséget állott volna ki. A röphártya műtété a jobb szemen oly módon lett kivive, hogy atülkhártya fölötti rész csipeszszel rög­­zíttetvén és alapjától fölemeltetvén, a röp­­csúcs része késsel el metsz etett; most a tűik fölötti rész a szaruszéltől mintegy 4‘" távol­ság r a az alaptól felkészít tetett; máj da teke köt­­hártyája egy, a szaruszéllel egyenközes met­széssel fölfelé ollóval be vágatván, a röplebeny csúcsa - avérzés kellő csillapítása után — egy csomós varrattal fent a köthártyaseb szögle­tébe plántáltatok Miután a szem a lehető mozgások ellen nyomkötéssel — Immobilisations-Yeiband — biztosíttatott, beteg szállására távozott. Más nap csekély helybeli izgatottság; a fonal még bent hagyatott és csak a műtét utáni harmad napon lett .eltávolítva, midőn a hegedős teljesen megtörtént. Ezen túl még tíz napon át láttam a beteget, mely idő alatt a röp szarurészlete hígított má­­konyfestvénynyel érintetett naponta egy ízben. Távozásakor a röp tülkfölötti része volt vastagságából tetemesen vesztett, színe egé­szen meghalványodott, edényei eltöpörödtek. Hasonlag a szaru fölötti rész is az alkalmazott szer mellett gyors gyógyúlásnak indúlt, de itt a bujálkodás tökéletes megszüntetésére mégis hosz­­szabb idő lévén szükséges, — a műtét által nye.t eredménynyel teljesen megelégedve, — hazájába távozott. A röphártyamütétmódok közül ez idő sze­rint a szemészek által leginkább a lekötési és kivágásimódot több ízben volt alkamam Ari t és Graefe tanárok által kivive megészlelhetni, de úgy a biztos eredményt, mint különösen a gyors czélhozjutást illetőlegaDemarsféleátplán­­tálásimód — melyet újabb időben Knapp tar. is újból fölkarolt, sőt módosított is, mennyiben a széles röpöt kettős lebenyre osztva azt föl-és lefelé plántálja át — ezen, és egy a múlt évben megészlelt második esete eléggé meggyőzött annak a más kettő feletti előnyösségéről. Adatok a glaucoma kór-és gyógytanához. Graefe Alb. tr -tói. Szerző ezen adatokat azon megjegyzéssel kezdi, hogyha az elsődleges lobos glaucomát az ér-szivárvány lob bizonyos oly alakjának tekintjük, melyek lényegéhez tartozik a belszemnyo­­más emelkedése és ennek minden egyéb következménye, akkor az általán uralkodó nézetet fogadjuk el. A reczegnek a glaucoma ezen alakjánál való magatartását illetőleg szerzőnek az a véle­ménye, hogy a kísérő reczegbántalom gyanúja ott van kivált iga­zolva, hol az idegdombcsának nyomási vájulata még nem jött létre és a reczegnek netalán jelenlevő működési zavarát más módon kell magyarázni. Ezen feltevést reczegvérömlenyek ke­letkezése (akár önkényt akár szivárványcsonkolás következtében) támogatja, mit a nemlobos glaucománál nem észlelni, és mi más betegségek ellen alkalmazott szivárványcsonkolás után nem fordúl elő. Meglehet, hogy az üteres vér odaszállításának hiá-

Next

/
Thumbnails
Contents