Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1870-06-26 / 3. szám
39 40 ékezhetik tanuló korára, hogy oskoláink berendezése mennyire visszamarad e kívánalmaktól. 2. Szemüvegek választásánál, minden eset egyéni viszonyait kutatva, megfontolva kell eljárnunk. A nagy közönség vájt üvegek hordásánál nagyon gondatlan, domborüvegek hordásától pedig visszaretten. A túllátók és távollátók rendszerint csak akkor folyamodnak üvegekhez, ha már épen nem látnak közelben, vagy a szemfáradás már türhetlen fokot ért el. A rövidlátók meg legtöbbször a látszerésznél próbálnak üveget, a melyik jól mutat, azt megveszik. Legtöbbjei a M-nak meg nem felelő üveget használnak. Pedig épen domborüvegek nem ártanak sohasem, míg a nagyfokú M-ok okvetlenül az orvos tanácsára szorulnak. A leggyengébb üveg, mely a látást távolba legjobbá teszi, a M távolpontját oo be tolja ki és a távolpontra nézve E-t hoz létre. Az ily üveggel szemei előtt a M azonban még nem lett minden tekintetben E, különösen az alkalmazkodással jön viszályba, mert megszokta nagy összetéréseknél még keveset alkalmazkodni, most pedig már csekély összetéréseknél is jobban kell alkalmazkodnia, nagyoknál pedig még inkább. Több hét és hónap múlva az üveg megszokása után úgy működnék mint E szem Teljesen E-re javító pápaszem állandó hordása csak ott szükséges, a hol az egyén munkája távolba nézéssel .van egybekötve, és közellátás nem szükséges. Megengedhető azonban alacsonfokú M-nál, ha haladási jelenségek nincsenek jelen és az alkalmazkodási szélesség elég nagy. Minden más esetben állandóan E-re javító pápaszemet hordani káros vagy legalább hátrányos. Időnkinti távolba nézésre minden M, a nagyfokú és haladó is (ha a haladással járó lobos folyamatok a szemek használását egészen el- nem tiltják), használhatja kár nélkül a teljesen javító üvegeket, csakhogy ezek isméti közelnézésnél vétessenek le. E czélt biztosítjuk, ha az üvegeket férfiak számára orrszorító, nőknél lorgnette alakjában rendeljük, s ha a beteg rendelésünknek megfelelően csak távolba nézésnél, utczán, nyilvános helyeken stb. alkalmazza. Alacsonyfokú M állandóan hordhat pápaszemet, mely E-re javít, ha haladás áll be, akkor ezen üvegeket orrszorítóba tétetjük (vagy esetleg a szemek munkára használását és az üveget is eltiltjuk). Középfokú rövidlátó, s mégpedig már M'/ie-tól kezdve egész MVs-ig, munkánál ne használjon üveget, hanem távolba orrszorítót vagy lorgnettet. Nagyobbfokú M, és pedig Vg-on felül 1/i sőt V3-ig, legnagyobb figyelmet követel üvegválasztásnál, mert üveget hordaniok okvetlen kell munkánál is. Ha távolba javító üvegot állandóan hordanának pápaszem alakjában, akkor ez ellen nem lehetne kifogásunk, a mennyiben csak a távolba nézés jön tekintetbe, de munkánál ezen üvegek nagyon kicsinyítenék a tárgyakat s ezzel a látás roszabb lenne azon lehetőséggel szemben, hogyha közeibe (10 — 12"-be) gyengébb üveg adhatnék, ezzel munkánál beérnék, s a tárgyak könyebben felismerhetők volnának; de meg az egészen E-re javító üveg közellátásnál E-nek megfelelő alkalmazkodást követel, miáltal elveszne azon előny, mellyel a M bir, hogy kevesebbet kell alkalmazkodni. Ha ellenben üveg nem használtatik közellátásnál, akkor ezen M kénytelen a tárgyat távolpontjáig közelíteni, azaz nagyon összetérít »ni táttengelyeit és fejét a munkára sülyeszteni, mi által a M okvetlenül halad, s így a távolpont kiebb tolása munkánál égető szükség. Ezen két ellentétes veszélyből csak úgy menekedünk, ha a kettő közt közepeit mozgunk : a távolpontot a közellátás számára valamivel kiebb toljuk, s ezen üveget pápaszem alakjában állandóan hordatjuk, a távollátás számára pedig a még javítatlanúl maradt M-nak megfelelő lorgnett-et adunk, mely adandó alkalommal az állandóan használt üveg elé tartatik, s a kettő együtt aztán teljesen oc-re állít be. Távolba nézésre kiegészítő lorgnette helyett egészben javító, tehát az egész M-nak megfelelő, orrszorítót is adhatunk, mely a pápaszem levételével használtatik, de ezt le kell venni, ha a távollátás igénybe nem vétetik. Átlagos szabályként elmondhatjuk, hogy M^/g-tól 1/i-ig a M felét állandó pápaszemmel mindenkori használatra javítani szoros kötelességünk, mert ezt a közellátás és a haladás elleni óvó eljárás követeli; másik felét még azon kívül mozgó üveggel különös alkalmakra javíthatjuk, ha tetszik, ártani nem fog, ha visszaélés nem történik. Nőknél gyakran konok ellenszegülésre találunk, ily állandó pápaszemjrendelésénél; egyéb fénytörési viszonyoknál inkább tágíthatunk, mert ezeknél a beteg dolga, ha inkább akar roszúl látni mint hiúságáról vagy előítéletéről lemondani, de itt kötelességünk komolyan figyelmeztetni, hogy a szem romlása (a M haladása) veszélyének teszi ki magát. Legnagyobb fokú M-nál, 1/i-bn felül, nehéz a helyeset eltalálni. Többnyire már előre ment lobos változások miatt rósz S van jelen, s ez okból és mert az erős üvegek nagyon kicsinyítenek, a távolpont kitolása által a tárgyak felismerése annyira rosszabodik, hogy a betegek határozottan vesztenek. Az összetéiés a feladattal szemben elégtelen, de meg valódi izomelégtelenség is ritkán hiányzik. Ilyenkor a mennyire a körülmények engedik, hosszabb közellátást eltiltunk, ép úgy finom varrást, apró nyomat olvasást stb.; írásra a M-nak körülbelül 2/3 -dát javítjuk, (de úgy hogy az üveg a — 5-öt alig haladja túl, különben az írás is eltiltandó); ezen üveg távollátásra is használható; az olvasás pedig üveg nélkül, könyvvel kézben egyszer az egyik, máskor a másik szem elé tartva egyszemileg történjék, miáltal az összetérés egészen mellőztetik. Az alkalmazkodás fogyása közép és nagyfokú M-nál nem fog zavart okozni, alacsony fokúnál vénkorban közellátásra domborüveg kell. Néha adott távolra kívántatik javító üveg, így zenészeknél, hivatalnokoknál, papoknál stb. A kívánt távolságra szolgáló üveget találjuk, ha a M fokából a távolt viszonyos tört alakjában levonjuk. így hegedűs M Vg-al 18"-ben kénytelen kótáit tartani, kap (Ve — Vis — V«) vfyt 9-et, azaz ha M ‘/«-hói V* javíttatik marad M Víg javítatlan, ennek távolpontja természetesen 18" ban van. 3. Kisebb fokú izomelégtelenség nagyobb M-nál már javúl, ha a távolpont kiebb mozdíttatik, mert az összetérési igények kisebbednek. Vájt üvegek közepeinek távolabb helyezése mint a láták távola az összetérést szinte kisebbíti. Izomelégtelenség legnagyobb fokú M-nál egyszemi közellátás által kerülhető ki. Mérsékelt fokú izomelégtelenség, mely nem éri el a 16 fokot, éllel kifelé álló hasábok által szüutettetik meg. A hasábok foka az elégtelenség fokával egyenlő legyen, így 10 fokú elégtelenség két 5 fokú hasábbal javíttatik; ha az izmok nem egyenlőek, 4 és 6, vagy 3 és 7 alkalmazható. Ha vájt üveg is kell, a hasábok egyik oldalára vájt lap köszörültetik. *) Ha az elégtelenség 16 és több, akkor egyik vagy mindkét külső egyenes izom inmetszése által viszonylagosan növeljük a belső izmok erejét A mennyi hasábfokkal gyengítjük a külső izmokat, annyi elégtelenség szűnik meg, mert annyit nyer az összetérés. Ily műveletnél megeshetnék azonban, hogy távolba nézésnél a külső izmok gyengesége miatt a látvonalok nem lennének többé széttéríthetők párhuzamos állásba. Ennélfogva csak annyi fokkal szabad a külsőket gyengíteni, a mennyi hasáberőt képesek a párhuzamos álláson kívül széttérítőleg legyőzni. Ez nagy elővigyázatot követel. Ha a széttérítés feleslege 16 fokot tesz, akkor ezt elvesszük az összetérítós javára egyik külső in metszése által, melynél a sebet a lehető legkisebbre csináljuk; ha több eredmény kell, a sebet tágítjuk, ha k étannyi kell, később a másik szemen müteszünk. A műtét után az eredményt azonnal hasábokkal mérjük. Ha sokat tettünk ,s az illető távolban kettősen lát, a sebet összevarrás által kisebbítjük. Több nap múlva az eredmény fokozódik, de 4—6 hét múlva ismét e műtét után kimért fokra tér vissza. Ha a külső izmokat nem gyengíthetjük többet, s még az elégtelenség egy része fenmaradt, hasábokat rendelünk. Ezek 10 foknál egyenkint erősebbek ne legyenek. Az elégtelenség műtői kezelése nagy bátorságot követel. A első lépés annak kitudása, hogy mit kelljen tenni, erre csak biztos tárgyismeret és gyakoroltság a vizsgálásban vezet, de erre még könyebb szert tenni. A második lépés annak pontos kivitele a mit a vizsgálat szükségesnek mutatott, s ez nagyon nehéz, mert sem többet sem kevesebbet nem szabad eredményezni, mint a mérésnek megfelel. Ezért sokan kétkednek a Graefe által felállított szabályok biztosságán. Én részemről hiszem, hogy Graefe képes szabályai nyomán szabatosan mérlegelni és létesíteni az *) Ilyeneket Paetz & Flohr Berlinben, Nachez és Crétés Parisban készítenek.
