Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1870-06-26 / 3. szám
37 38 ritési képesség ^j-du, szemfáj adás akkor nein fog, ha több mint 1/31 akkor felfog lépni huzamosabban használt közellátásnál, vagy átalában oly távolba nézésnél, melyre nézve a méréseket megtettük. Valamely egyénnél az egyensúlyi kísérlet 10°-nyi elégtelenséget mutatott ki 12" távolban, a rögzítési kísérletnél ugyancsak 12"ben képes 16°-nyi hasábot széttérítőleg, 16°-nyit összetérítőleg legyőzni, akkor a lelet azt mutatja, hogy egyensúlyi állásban a széttérítés 6°-nyi, az összetérítés 26, rögzítésnél az összetórítés erejéből elhasználtatik 10°, miáltal ezen állásnál a széttérítés 10°-nál nagyobb, azaz 16°, az összetérítés 10° al kisebb, azaz 16° lett; két szemi látásnál 12"-ban eszerint az össze- és széttérítő képesség még egyenlő ugyan, de az elégtelenség nagyobb mint a még el nem használt összetérítés fele, szemíáradás okvetlen be fog állani. Az elégtelenség lehet valódi, midőn izomgyengeségeu alapúi, s ez H, E-nél is előfordúl, különösen gyakran azonban M-uál, s lehet viszonylagos, midőn nem a belső egyenes izmok gyengék, hanem a feladat túlságos, ez pedig mindig előíordúl, ha a M1/*nél nagyobb és a tá volpont vájt üvegek által kiebb nem tolatik. Ha az elégtelenségnél fogva a kívánt összetérítés nem teremthető elő, vagy csak rövid ideig tartható fenn, a közellátás pedig megkíván tátik, akkor az illető hamar kitanúlja a módszert, miként menekülhet az összetérítési erőlködésektől, t. i. egyszerűen szabadon bocsátja láttengelyeit. Ekkor kettős képeket kap ugyan, de ezek kevéssé zavarják, ha a munkát egyik szem elé oldalt tartja, mert ekkor a másik szemen a kép távol a sárga folttól, tehát a reczeg körzeti, kevésbé látképes részén jön létre, mit tekintetbenemvenniidővel még jobbanmegtanúl. Hogy közellátásnál széttérésésígyegyszemilátásálijon be, arra nézve sok körülmény folyhat be, mely vagy az összerérítést nehezíti, s így kimaradását mozdítja elő, vagy a széttörést nem akadályozza. így a szem hosszalkata a befelé fordulást akadályozza, mert a hátsó sark nagy hely változást vinne véghez, minek a szemgödör szövetei és külső fala, de meg a látideg is ellentáll; a forgási pont jóval mellebb áll a hossztengely felénél, az oldalizmok hátrább tapadnak az inhártyához, miáltal a szem forgatási kőuyüsége szenved, mert a forgatás emeltyűként történik a forgási pont mint nyugpont körül, az említett viszonyok által pedig az emeltyű erőkara rövidült, s teherkara hosszabúlt; kétszemi látásról kényen lemond a nagyfokú M, a tárgyak testiségét és kölcsönös távolát megítélni a roszíátás miatt úgyis alig képes; kimaradó összetörésnél és közel egy szem elé tartott tárgynál ennek kettős képe a másik szemen tompa és kevéssé zavart, míg e kizárt szem sárga foltjával szemközt többnyire távollevő tárgyak állanak, melyek a fennálló M-nál fogva elmosódott képet adnak, — ezek szerint a kettős látás kevéssé zavar és elkerülésére az ösztön csekély; egy szemi látásnál M-nál a távolpont valamivel kiebb van, mint Öszzetérésnél, a tárgy távolabb tartható; egyik szem roszabb látélessége vagy nagyobb fokú M-ja még nélkülözhetőbbé teszi a kétszemi látást, ép úgy minden nagyobb fénytörési különbség a két szem közt. Legfőbb szerepet azonban a valódi és viszonylagos elégtelenség játszik. Ha mindig ugyanazon szem tér ki, ennek látélessége idővel tompúl, végre elvesz. Ha pedig a szemek felváltva használtatnak, a láterő megmarad. Ha közellátásnál széttéfés hamar áll be, ez idővel állandóvá lesz. De ebből még nem következik, hogy távolba nézésnél is széttérésnek okvetlenül be kell állani. Van elég nagyfokú M, kiknél a távollátás (szórkörökben) párhuzamos Úttengelyek mellett történik, s csak közelben marad el az összetérés. Az ilyen állapot már nyilván több mint elégtelenség, ez már széttérő kancsalság, de csak vizonylagos, mennyiben csak a közellátásra vonatkozik. Némely esetekben a közelbeni széttérés negyobb fokra fejlődik és átmegy a távoli nézésre is, mikor az egyik szem közelben és távolban kitér, s ez azután absolut széttérő kancsalság. Rendes erejű belső izmok csak vízsonylagos, gyenge belső és túlerős külső izmok pedig absolut kancsalságra vezetnek. A fokozat mindig az, hogy elégtelenség áll be (többnyire mert gyorsan haladó M miatt a belső izmok túlfeszíttetnek és gyengülnek) mi széttörésre és viszonylagos kancsalságra vezet, néha pedig ebből teljes kancsalság lesz, ha a külső izmok a belső felett távolba nézésnél is túlsúllyal bírnak. Hogy mennyire összefügg a M és a széttérő kancsalság, az mutatja, hogy körülbelül 90 %-ja e kancsalságnak M-oknál találtaik. Fejlődik pedig kivált serdülő korban a midőn a M és vele az összetérési nehézségek nőnek. Összetérő kancsalság is fórdúlhat elő M-nál, mit Graefe értelmezett először, a ki is 100 összetérő kancsalságra 2 ilyen eredetit számít. Előfordúl, ha a belső egyenes izmok bírnak túlságos erővel és a Úttengelyek párhuzamos állítása távolba nézésnél megvan nehezítve, mi középfokú M-nál áll be, ha ez lassan halad és a belső izmoktól lassankint több és több munkabírás követeltetik, mi által ezek mintegy rendszeresen gyakoroltatnak és túlerőre tesznek szert. A M-nak gyógykezelése óvszabályok, elrendelésében melyek a haladás megállítására czéloznak, üvegek észszerű választásában , összetérési viszonyok szabályozásában vagy a fennálló elégtelenség megszüntetésében és a lobos szövődések elleni gyógyeljárásban állanak. 1. A szem hosszalkata folytán fenálló M-át kisebbíteni nem lehet, s ha néha úgy látszott, mintha ez egyes esetekben sikerült volna, ez csalódás volt, mert nem a M kisebbedett, hanem jelenvolt alkalmazkodási görcs szűnt meg. Csak vénkorban vonúl a távolpont kiebb lencse tömörülés folytán, miáltal a M foka valamivel alábbszáll. Szarutágulat következtében beállott M kisebbedhetik, ha a tágulat visszafejlődik. Nagyfokú M-nél lencsekivonás vagy felszívódás után jóval kiebb mozdúl a távolpont, de ezt elősegíteni veszélyes vállalat volna átlátszó lencse mellett és izgatásra hajlandó szemben. Közönséges M-nál a haladást elősegítő mozzanatok és viszonyok elleni óvszabályokra különös figyelmet fordítunk kivált serdülő korban, midőn a haladás veszélye mindig fenyeget. A haladás íőokai pedig a nagy tengely-összetérés és a fej lesülyesztése, melyek vértorlodást és a szem belsejebeli nyomás növekedését vonják maguk után. Mindent elhárítunk, mi ezt előmozdítaná. Nagyon apró tárgyakkal való foglalkozás, így hímzés, fehérnemű varrása, apró nyomat olvasása, eltiltandó. A munka, ha közellátást igényel, a legszükségesebbre szorítkozzék. A világítás kielégítő, oldalt a tárgyra eső legyen, az esti munka, ha lehet, hagyassák abba, s alkonyaikon dolgozás szigorúan tiltassék el. Munkáját tartsa az illető lehetőleg távol szemeitől, ha a távolpont nagyon közel van a szemhez, megfelelő üvegekkel tolassák kiebb, fejét ne sülyeszsze az asztalra, hanem tartsa egyenesen, csekély hajlással; erre a szülék és tanítók gyermekeknél különös gondot fordítsanak, mert az utóbbiak gyakori rósz szokása a fej lebajtása tanulásnál. Czélszerű olvasást járkálva, írást emelkedő Íróasztalon, női munkát magasabbra helyzeti varrópárna segélyével végeztetni. Munkaközben időnkint néhány pereznyi szünet álljon be, mialatt a M távolba jártatja szemeit. Szabad idejét, a mennyire a körülmények engedik, sétával töltse. Idősebb tanúlóknál a szünetek czélszerűen utazással, városon kívüli tartózkodással tölthetők. Testgyakorlat, vívás, úszás fiataloknál czélszerűbb üdülés mint hirlap-és regényolvasás. Minden mi fejfelé vértorlodást okoz, kerülendő ; így rendes székelésre gond fordítandó, szeszes és hevítő italok élvezése tilos, a lábak melegen tartássnnak, nagyon fütött szobában alvás, és az éjjeli virasztás káros. Az életpálya választása is gonddal történjék, tekintettel a M fokára és netaláni haladására. Mind e szabályok annál pontosabban követendők, minél nagyobb a M, minél fiatalabb az egyén, minél biztosabban vannak a haladás jelenségei kifejezve, minél inkább alkati baj a családban a M. Tanulóknál, a M haladásának egyik fontos tényezője a czélszerütlen oskolaépítés és berendezés lévén, mint Cohn Hermann vizsgálatai mutatták, kötelesége a közegészségi közegeknek oda működni, hogy fennálló oskolákban, a mennyire lehet, újból építendőknél pedig minden irányban a tanulók szemeire is kellő gond fordíttassék. Különösen a világítás legyen kielégítő és a padok és asztalok feleljenek meg a tanulók test arányainak; és pedig az oskolaházak széles utczákon alacsony házakkal szemközt, az ablakok 80 egész 100" magasak, 50 egész 60" szélesek legyenek ; a termekben a padok úgy rendeztessenek, hogy az ablakok a tanulóktól balra essenek; a padok és asztalok minden osztálybeliek átlagos testarányai szerint készíttessenek, az ülés magassága az alszár hosszának, az asztal magassága az ülésközben leíüggő, könyökben meghajtott felkarig érjen, az asztal belső széle a pad szembe néző széle fölött függőlegesen álljon vagy ennél még beljebb, az asztal mérsékelt lejtősséggel bírjon. Mindenki visszaem-4 *
