Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1870-06-26 / 3. szám

37 38 ritési képesség ^j-du, szemfáj adás akkor nein fog, ha több mint 1/31 akkor felfog lépni huzamosabban használt közellátásnál, vagy átalá­­ban oly távolba nézésnél, melyre nézve a méréseket megtettük. Valamely egyénnél az egyensúlyi kísérlet 10°-nyi elégtelenséget mutatott ki 12" távolban, a rögzítési kísérletnél ugyancsak 12"­­ben képes 16°-nyi hasábot széttérítőleg, 16°-nyit összetérítőleg legyőzni, akkor a lelet azt mutatja, hogy egyensúlyi állásban a széttérítés 6°-nyi, az összetérítés 26, rögzítésnél az összetórítés erejéből elhasználtatik 10°, miáltal ezen állásnál a széttérítés 10°-nál nagyobb, azaz 16°, az összetérítés 10° al kisebb, azaz 16° lett; két szemi látásnál 12"-ban eszerint az össze- és széttérítő képesség még egyenlő ugyan, de az elégtelenség nagyobb mint a még el nem használt összetérítés fele, szemíáradás okvetlen be fog állani. Az elégtelenség lehet valódi, midőn izomgyengeségeu ala­púi, s ez H, E-nél is előfordúl, különösen gyakran azonban M-uál, s lehet viszonylagos, midőn nem a belső egyenes izmok gyengék, hanem a feladat túlságos, ez pedig mindig előíordúl, ha a M1/*­­nél nagyobb és a tá volpont vájt üvegek által kiebb nem tolatik. Ha az elégtelenségnél fogva a kívánt összetérítés nem te­remthető elő, vagy csak rövid ideig tartható fenn, a közellátás pedig megkíván tátik, akkor az illető hamar kitanúlja a módszert, miként menekülhet az összetérítési erőlködésektől, t. i. egyszerűen szabadon bocsátja láttengelyeit. Ekkor kettős képeket kap ugyan, de ezek kevéssé zavarják, ha a munkát egyik szem elé oldalt tartja, mert ekkor a másik szemen a kép távol a sárga folttól, tehát a reczeg körzeti, kevésbé látképes részén jön létre, mit tekin­­tetbenemvenniidővel még jobbanmegtanúl. Hogy közellátásnál szét­­térésésígyegyszemilátásálijon be, arra nézve sok körülmény folyhat be, mely vagy az összerérítést nehezíti, s így kimaradását moz­dítja elő, vagy a széttörést nem akadályozza. így a szem hosszal­kata a befelé fordulást akadályozza, mert a hátsó sark nagy hely változást vinne véghez, minek a szemgödör szövetei és külső fala, de meg a látideg is ellentáll; a forgási pont jóval mellebb áll a hossztengely felénél, az oldalizmok hátrább tapadnak az inhártyá­hoz, miáltal a szem forgatási kőuyüsége szenved, mert a forgatás emeltyűként történik a forgási pont mint nyugpont körül, az emlí­tett viszonyok által pedig az emeltyű erőkara rövidült, s teherkara hosszabúlt; kétszemi látásról kényen lemond a nagyfokú M, a tárgyak testiségét és kölcsönös távolát megítélni a roszíátás miatt úgyis alig képes; kimaradó összetörésnél és közel egy szem elé tartott tárgynál ennek kettős képe a másik szemen tompa és ke­véssé zavart, míg e kizárt szem sárga foltjával szemközt többnyire távollevő tárgyak állanak, melyek a fennálló M-nál fogva elmo­sódott képet adnak, — ezek szerint a kettős látás kevéssé zavar és elkerülésére az ösztön csekély; egy szemi látásnál M-nál a távolpont valamivel kiebb van, mint Öszzetérésnél, a tárgy távo­labb tartható; egyik szem roszabb látélessége vagy nagyobb fokú M-ja még nélkülözhetőbbé teszi a kétszemi látást, ép úgy minden nagyobb fénytörési különbség a két szem közt. Legfőbb szerepet azonban a valódi és viszonylagos elégtelenség játszik. Ha mindig ugyanazon szem tér ki, ennek látélessége idővel tompúl, végre elvesz. Ha pedig a szemek felváltva használtatnak, a láterő meg­marad. Ha közellátásnál széttéfés hamar áll be, ez idővel állandóvá lesz. De ebből még nem következik, hogy távolba nézésnél is szét­­térésnek okvetlenül be kell állani. Van elég nagyfokú M, kiknél a távollátás (szórkörökben) párhuzamos Úttengelyek mellett történik, s csak közelben marad el az összetérés. Az ilyen állapot már nyil­ván több mint elégtelenség, ez már széttérő kancsalság, de csak vizonylagos, mennyiben csak a közellátásra vonatkozik. Némely esetekben a közelbeni széttérés negyobb fokra fejlődik és átmegy a távoli nézésre is, mikor az egyik szem közelben és távolban ki­tér, s ez azután absolut széttérő kancsalság. Rendes erejű belső iz­mok csak vízsonylagos, gyenge belső és túlerős külső izmok pedig absolut kancsalságra vezetnek. A fokozat mindig az, hogy elégtelenség áll be (többnyire mert gyorsan haladó M miatt a belső izmok túl­­feszíttetnek és gyengülnek) mi széttörésre és viszonylagos kancsal­ságra vezet, néha pedig ebből teljes kancsalság lesz, ha a külső izmok a belső felett távolba nézésnél is túlsúllyal bírnak. Hogy mennyire összefügg a M és a széttérő kancsalság, az mutatja, hogy körülbelül 90 %-ja e kancsalságnak M-oknál talál­taik. Fejlődik pedig kivált serdülő korban a midőn a M és vele az összetérési nehézségek nőnek. Összetérő kancsalság is fórdúlhat elő M-nál, mit Graefe értel­mezett először, a ki is 100 összetérő kancsalságra 2 ilyen eredetit számít. Előfordúl, ha a belső egyenes izmok bírnak túlságos erő­vel és a Úttengelyek párhuzamos állítása távolba nézésnél meg­van nehezítve, mi középfokú M-nál áll be, ha ez lassan halad és a belső izmoktól lassankint több és több munkabírás követeltetik, mi által ezek mintegy rendszeresen gyakoroltatnak és túlerőre tesznek szert. A M-nak gyógykezelése óvszabályok, elrendelésében melyek a haladás megállítására czéloznak, üvegek észszerű válasz­tásában , összetérési viszonyok szabályozásában vagy a fennálló elégtelenség megszüntetésében és a lobos szövődések elleni gyógy­­eljárásban állanak. 1. A szem hosszalkata folytán fenálló M-át kisebbíteni nem lehet, s ha néha úgy látszott, mintha ez egyes esetekben si­került volna, ez csalódás volt, mert nem a M kisebbedett, hanem jelenvolt alkalmazkodási görcs szűnt meg. Csak vénkorban vonúl a távolpont kiebb lencse tömörülés folytán, miáltal a M foka vala­mivel alábbszáll. Szarutágulat következtében beállott M kisebbed­­hetik, ha a tágulat visszafejlődik. Nagyfokú M-nél lencsekivonás vagy felszívódás után jóval kiebb mozdúl a távolpont, de ezt elő­segíteni veszélyes vállalat volna átlátszó lencse mellett és izga­tásra hajlandó szemben. Közönséges M-nál a haladást elősegítő mozzanatok és viszo­nyok elleni óvszabályokra különös figyelmet fordítunk kivált ser­dülő korban, midőn a haladás veszélye mindig fenyeget. A hala­dás íőokai pedig a nagy tengely-összetérés és a fej lesülyesztése, melyek vértorlodást és a szem belsejebeli nyomás növekedését vonják maguk után. Mindent elhárítunk, mi ezt előmozdítaná. Nagyon apró tárgyakkal való foglalkozás, így hímzés, fehérnemű varrása, apró nyomat olvasása, eltiltandó. A munka, ha közellá­tást igényel, a legszükségesebbre szorítkozzék. A világítás kielé­gítő, oldalt a tárgyra eső legyen, az esti munka, ha lehet, hagyassák abba, s alkonyaikon dolgozás szigorúan tiltassék el. Munkáját tartsa az illető lehetőleg távol szemeitől, ha a távolpont nagyon közel van a szemhez, megfelelő üvegekkel tolassák kiebb, fejét ne sülyeszsze az asztalra, hanem tartsa egyenesen, csekély hajlással; erre a szülék és tanítók gyermekeknél különös gondot fordítsanak, mert az utóbbiak gyakori rósz szokása a fej lebajtása tanulásnál. Czélszerű olvasást járkálva, írást emelkedő Íróasztalon, női mun­kát magasabbra helyzeti varrópárna segélyével végeztetni. Munkaközben időnkint néhány pereznyi szünet álljon be, mialatt a M távolba jártatja szemeit. Szabad idejét, a mennyire a körül­mények engedik, sétával töltse. Idősebb tanúlóknál a szünetek czélszerűen utazással, városon kívüli tartózkodással tölthetők. Testgyakorlat, vívás, úszás fiataloknál czélszerűbb üdülés mint hirlap-és regényolvasás. Minden mi fejfelé vértorlodást okoz, kerülendő ; így rendes székelésre gond fordítandó, szeszes és hevítő italok élvezése tilos, a lábak melegen tartássnnak, nagyon fütött szobában alvás, és az éjjeli virasztás káros. Az életpálya választása is gonddal történjék, tekintettel a M fokára és netaláni haladására. Mind e szabályok annál pontosabban követendők, minél nagyobb a M, minél fiatalabb az egyén, minél biztosabban vannak a hala­dás jelenségei kifejezve, minél inkább alkati baj a családban a M. Tanulóknál, a M haladásának egyik fontos tényezője a czél­­szerütlen oskolaépítés és berendezés lévén, mint Cohn Hermann vizsgálatai mutatták, kötelesége a közegészségi közegeknek oda működni, hogy fennálló oskolákban, a mennyire lehet, újból épí­tendőknél pedig minden irányban a tanulók szemeire is kellő gond fordíttassék. Különösen a világítás legyen kielégítő és a padok és asztalok feleljenek meg a tanulók test arányainak; és pedig az oskolaházak széles utczákon alacsony házakkal szemközt, az ablakok 80 egész 100" magasak, 50 egész 60" szélesek le­gyenek ; a termekben a padok úgy rendeztessenek, hogy az ablakok a tanulóktól balra essenek; a padok és asztalok minden osztály­beliek átlagos testarányai szerint készíttessenek, az ülés magassága az alszár hosszának, az asztal magassága az ülésközben leíüggő, könyökben meghajtott felkarig érjen, az asztal belső széle a pad szembe néző széle fölött függőlegesen álljon vagy ennél még bel­jebb, az asztal mérsékelt lejtősséggel bírjon. Mindenki visszaem-4 *

Next

/
Thumbnails
Contents