Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1870-05-08 / 2. szám
— 27 -28 — vagy azáltal, hogy a reczeg a hátsó sark lobos viszonyai következtében vizenyősen beszüremkedett (ez javul, ha a haladás végett ért). Az érhártyaváltozások nemük szerint hol az egyenes, hol az oldalti látást rontják. A sárga folt változásai legveszélyesebbek, a vérömleny közép láttéri foltot (centrales Scotom) okoz. Az üvegtest czafatai a repülő rovarok tüneményét hozzák létre, melyek nem egyebek mint e czafatok a reczegre vetett árnyékai; a tünemény kevésbé haladt M-nál is igen gyakori, a betegeket rendkívül nyugtalanítja, pedig legkevesebb fontossággal bir és magában véve ártalmatlan. A haladás korszakában a szem egészben véve izgatott, fény és mesterséges világítás iránt érzékeny, könyezésre hajlandó, esti munkára Képtelen, figyelmes látásnál ködbe burkoló és fáradó. Néha alanyi fénytünetek is lépnek fel, melyek kivált éjjel kínzók. A betegek gyakran oly panaszokat hallatnak, melyek a szemfáradás képét adják. E szemfáradásban része van a lobos izgatottságnak, a reczeg működési képtelenségének és az alkalmazkodás gyengülésének, mihez néha a belső egyenes izmok elégtelensége is járul. Ezért némelyek reczeg-szemfáradásról (asthenopia retinae) beszélnek, mely elnevezés csak részben találó, s nem ajánlható, mert nem vonatkozik szabatosan körülírt kórképre. Nagyobbfokú M-t a szem nyúlt alakján is lehet ismerni; ha a beteg orra hegye felé néz, mi szemhéjait lehetőleg széthúzva, a teke külső oldalát szemléljük, fel fog tűnni, hogy az egyenlítő tája lapos, hogy az inhártya mellső része a hátsóba lassankint fordúl át. Hosszalkatuknál fogva a szemek nem találnak elég tért a szemgödörben és dűlők. A mellső csarnok mély, mi a szaru nagyobb görbültségének csaló tüneményét hozza elő. A láta tágabb, mi különösen középkorú egyéneknél feltűnő (gyermekeknél nem, mert ezeknél a láta úgy is tág, időseknél pedig mindig szűk ; bár figyelmes észlelésnél itt találhatunk különbséget, H és M értelmében). M ’/i- egész 7.5 fokainál fordúlnak elő a legtöbb reczegleválások, melyek a M haladásával ritkán látszanak összeköttetésben lenni. Csak végkimeneteinél a legtúlságosabb haladásnak, a látás maradványának vet ismét a reczegleválás véget, mint már említettük, mi könyen felfogható, míg a fentebbi jelenségre magyarázat még nem találtatott. A rövidlátás haladására nézve Donders fontos adatokat gyűjtött. 2500 különféle korú és fokú rövidlátót észlelt, a leieteket gondosan feljegyezte, s ezek összehasonlításából azt találta, hogy: „arövidlátásmajdnemmindíghaladó, habár néha azegészélet lefolyt a alatt nagyon kevéssé is; a 15—20 él e t é v k ö z t a haladás legua gyobb és rendese nelőfordúl; a rövidlátás legnagyobbfokai mutatják kivált gyakran a legnagyobb növekv é s t.“ A haladást ellen egy rövidlátó szeme sincs biztosítva, s íanosodás előtt egyátalán nem tudhatni, mi sors vár az illető szemeire; ha azonban ez időn tetemes növekedés nélkül átesett, nagy valószínűséggel a M állandóságára lehett következtetni. Az ilyen állandó vagy csak nagyon keveset haladott M-t Donders állandó M-n a k (stationäre Myopie) nevezi. E csoportba tartozik tényleg a legtöbb rövidlátó, különösen az alacsony fokok, melyek ritkánhaladók. Ezeknél a szem belséjebeli változások csekélyek, csak a magában ártalmatlan érhártya sorvadás jön létre, mely nagy terjedelmet nem ér el. A haladásra nézve legfontosabb a fanosodási kor, s vannak rövidlátók, kiknél a 15—20-ik évig, sőt még nagyobb fokban a 12—25-ik évig jóval növekszik a M, azelőtt és azután azonban állandó vagy igen csekély fokban nő. Ezeket Donders ideiglenesenhaladó (zeitlich progressiv) M- nak nevezi. Legtöbb középfokú M ide számítandó, de magas és és alacsony fokú M is ily lefolyást követhet. Ezeknél az érhártyasorvadás már nagyobb terjedelmet vesz fel, öregkorban többnyire már a sárga folt közelébe ért, repkedő rovarok tűnnek fel, s a haladás korában a szemek izgatottak, izo nműködési elégtelenség is fordúl elő elégszer, de komoly veszély nem fenyegeti a látást. Vannak azonban rövidlátók elegen (bár aránylag a M nagy számához ez esetek ritkák) kiknek rövidlátósága az egész életen keresztül, a fanosodási korban pedig feltűnő gyorsan, nő, kiknek M-je még 60 és 70 éves kórban is fokozódik. Ezek az állandóan h a 1 a d ó (bleibend progressiv) M csoportját képezik, melynek legnagyobb járuléka nagyfokú M okból áll, a nélkül azonban, hogy kezdetben csekély fokú M is ne követhetne ilyen lefolyást, vagy anélkül hogy viszont nagyfokú M csak ideig haladó vagy épen állandó ne lehetne. Az állandóan haladó M-nál fordúlnak elő a fentebb leírt szembelsejébeli változásokba működési zavarok, melyek okozzák, hogy M 1/i on felül ritkán találni öregkórban még használható szemet. A M ilyen beosztása a haladás minősége szerint nem tart számot feltétlen érvényességre, mert számos átmenetek jönnek elő, s mert voltaképen csak az élet végén lehet végítéletet mondani a M lefolyásáról, — hanem csak arra szolgál, hogy a tájékozást és a közlést segítse elő. A M legnagyobb fokai öregkórban jönnek elő, mert ezek mintegy az életen át történt haladás eredményét mutatják fel. A M örökölthetősége felett kétség nincs. Ha a szülék egyike M, a gyermekek közül több kevesebb bír M-val, s különösen azok kik a M szülére ütöttek, ha mindakét szülő M, akkor ritka kivétellel mind a gyermekek, M a rövidlátók egymásközti liázasulása e szerint biztosan növeszti a rövidlátók számát a társadalomban. De több, az egyén által növesztett M is átszáll az utódokra tengely tágulásra való hajlam alakjában, mely öröklött hajlamnál fogva az új nemzedék még többre viszi a rövidlátóság növesztésében, mely szerzeményt ismét tovább örökít meg. Ilyen utódoknál fordulnak elő a haladó.M legnagyobb fokai minden veszélyükkel. Ezen átszármazás és növesztés firól fira szomorú kilátást nyit a társadalom jövőjére, s felhí óvszabályok foganatosítására. (Folytatjuk.) A szemhéj részletes összenövése a szemtekével, szemliéjtályoa; után. Közli: Toeday Ferencz tr. W. Teréz 27. éves budai nő, folyó óv február 22-ikén jelent meg Hirachler tr.-nál. — Nála bal alsó szem héjközéprésze 5'" kiterjedésben befelé fordúlt s itt a teke köthártjával feszesen össze van nőve, miáltal a teke mozgásaiban tetemesen meg van szorítva. A heg felső vízszintes határoló vonala a szaruszél alatt két vonalnyira fekszik. — Vékonyabb kutaszszal az öszszenőtt rész alá juthatni, így hogy az egy tökéletes hidat képez ; de tulajdonképi újonnan képzett közti darab nincs jelen, hanem a margo palpebralis e helyen közvetlen tapad a teke köthártyájához, miért a meglevő nehány pillaszőr felfelé irányúi, a szaruhártyára fekszik, azt idegen test gyanánt nem kis mérvben izgatván. Az also szemhéjbőre némileg megvékonyodott, vereseb színű; rajta a szem függőleges közép vonalában a pillaporcz felett egy 3‘" kiterjedésű felületes heg látható. — A köthártyazseb megtekinthető része egészséges, a szaruhártya alsó félrésze felületes felhámi elhomályosodást. helyenként csekély felhámhiányt mutat; felső félrésze tiszta, átlátszó. Beteg, — ki különben egészséges, erős testalkatú, szembajára vonatkozólag előadja, hogy múlt évi dec. hóban bal alsó szemhéja tudvalevő oknélkűl meglobosodott, a lobgócz a közép részre esett; a kis diónyi kemény, fájdalmas daganat lassankint tályoggá fejlődött, s az érintett hegnek megfelelőleg önmagától megnyílt. — A kórfolyamat mintegy hat héten át tartott, mely idő alatt szemét folyton bekötve tartotta, s baját orvossal közölni nem vélte szükségétnek. — 2s/2 A híd egész szélességében ollóval — szorosan a szemhéj szabad széléhez tartva — egy metszéssel ketté választatott, mire a szabadszél nyílt seb alakában megjelent, kívülről a kűlbőr, belülrőlpediga köthártya által határolva. — Másfelöl atekeköthártyá ján a szaruszél alatt egy 412 — 5"' hosszú és 2—3'" széles tátongó seb támadt.—A teke mozgása minden irányban teljesen szabaddá lett ;aköthártya híd alatti részeegészséges. Miután mindkét seb felületéről egy pár szemölcsszerű kiemelkedett rész eltávolíttatott: a tekeköthártyaseb három csomós vonattal egyesíttett; maga a szem tépetgomoly és ragtapaszségélyével oly védkötéssel látattott el, hogy a felsebzett szabad szemhéjszél a teke köthártyájával érintkezésbe nem jöhetett (mesterséges kiszegély.') — 26/2 A varratok eltávolíttattak ; a köthártyaseb szélei egyesültek, a szabad szemhéjszél sebje is keskenyebb. — A védkötés eltávolíttatott, és a beteg, miután megígérte, hogy magát még /
