Szemészet, 1870 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1870-05-08 / 2. szám
23 24 szik, legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy a betegek — á nél álla- ' podnak meg, az erősebb üvegeket határozottan visszautasítják. Mindez esetekben látatágítás atropinnal ad felvilágosítást. Italában mondhatjuk, hogy a fénytörés meghatározása mindig legbiztosabb tág látánál, míg a látélesség szűk látánál jobb. A M-nak vájt üvegekkel való meghatározása nagy fokú M- nél nem czélirányos, mert az erős üvegek igen kicsinyítenek, mi tévedésekre ad alkalmat. Ha a M = Ve több (mit azonnal megtudunk, ha a beteget kérdezzük, mily közel kell tartania az apró tárgyakat, varrást, könyvet stb.), akkor jobb próbairatokkal egyenesen keresni a távolpontot. Ha a betegnek kezébe adjuk Jaeger iratait és a 10-ik czikktől 1-ig olvastatjuk, s mindegyik czikknél a szemtőli távolt megmérjük, úgy találjuk, hogy nagyobb részét egy azon távolban olvasta: ez a távolpont. Hogy a beteg csakugyan a távolpontban, s nem innen vagy túlnan tartja a könyvet, arra számíthatunk, mert távolabb szóródási köröket kap, melyek az apróbb betűk felismerését lehetetlenítik, közelebb alkalmazkodásra van szüksége, melyet kerül ha lehet, de meg különösen az összetérés fokozódik, melytől még inkább menekszik ; csak a nagy betűket tartja távolabb, mert a szóródás daczára kiveszi, a legkissebeket közelíti láttompulat esetében, hogy a látszöglet és a reczegképek növekedjenek. — Ezen meghatározási módot ellenőrizhetjük a szemtükörrel. Fénytörési alaptörvény, hogy a sugártörés mellről hátfelé és megfordítva egyenlően megy végbe. Ha valamely tárgy rögzíttetik és fordított képe a szemfenékre esik, akkor viszont a szemfenékre fordított képe a tárgyon lebeg. A vizsgálandó szem, mint nagy M-val bíró, távolpontjára lesz beállítva, ebben lebbeg a fordított kép. A fordított képet meglátjuk és helyét, tehát a M fokát is, meghatározzuk ha szemtükörrel és ismert távolba alkalmazkodással keressük. E mérést úgy eszközöljük, hogy saját szemünket 10"-re állítjuk be megfelelő üveggel (E szem 10-et tesz a szemtükörbe, M y, 0-nok nem kell üveg), alkalmazkodástól tartózkodunk, s ekként felfegyverkezve, a szemtükörrel és szemünkkel addig távozunk vagy közeledünk a vizsgált szemhez, míg a szemfenéket legtisztábban látjuk, mit legkönnyebben finom edényeken ismerünk meg; a két szemközti távolt megmérjük, ebből levonva saját beállításnnkat 10“-re, az a mi marad, a keresett M foka. így M 1/3 - nái 3"-ben a vizsgált szem előtt lebeg a fordított kép, ezt mi legjobban látjuk, ha tőle 10"-re vagyunk, a két szem távola 13'J lesz, ebből a mi beállításunkat 10" érdekében levonva, marad 3", ez a M tárgytávola, tehát foka 1/3. Ezen meghatározási mód már azért is czélszerű, mert független a beteg állításaitól, színlésétől, mert oly eseteiben is biztos, melyekben a látélesség annyira alászállott, hogy olvasási próbák határozatlan eredményt adnak, mert olvasni nemtudóknál és gyermekeknél is alkalmazható. Fokaira nézve a M-t beoszthatjuk alacsonyakra melyekhe még M Via'6*' számíthatunk, középekre, M V^-től 1/e-ig, és nagyokra, M V6-nál feljebb. Legnagyobb M-kon az 1li-vn felül levőket értjük. E beosztás önkényes ugyan, de a közlést segíti elő. A csekély fokok a távolba látást kevéssé akadályozzák, csak a finom részletek vesznek el a kis szóródási körökben; a kinek M V«o vani az Snellen XXX-at láthat üveg nélkül, sőt még M yo-el is közel annyit; az ilyen üveget nem fog ki vánni, ritkán is tudja, hogy rövidlátó, sőt bámnl, ha annak mondják. M még mindig fellehet ismerni Suellen C, vagy CC. Már M J/io nem látja Snellen CC, bár mily jól legyen is látélessége. Nagy fokai a M-nak nem ritkák; míg H-nak V4-nél nagyobb fokait igen ritkán látjuk (kivéve a lencsehiányt), addig M 1j3 egész 1/2-ig' gyakoriak. Egy esetben a távolpontot ^"-ben találtam, tehát M —• volt f 1/3 jelen. Alacson fokú M semmi hátránynyal sem bir; közép fokú távolban roszúl lát ugyan, mit üveggel javíthat, de közelben annál jobban lát, keveset kell alkalmazkodnia, a reczegképek nagyobbak mint E-nél, mert a reczeg távolabb vau a csomóponttól, ennélfogva apróbb tárgyakkal foglalkozhatik és nem fárad, a korral haladó alkalmazkodási fogyás és a közelpont kiebb vonulása későn ad okot elégtelen látásra, a távollátás csak vénkorban áll be. Nagyfokú M azonban valóságos csapás, eltekintve attól, hogy csakugyan betegség is, mert lobos folyamatokkal jár, melyek a szem pusztulását vonhatják maguk után. A M i/3 mindenképen szerencsétlen szemeivel, 3"-ben elolvassa ugyan Jaeger 1 czikkét, de azért az ujjakat nem olvassa meg tovább 10—12'-nál, erős üveg csak keveset javít, így — 6 ugyan 6‘‘-ra tolja ki a távolpontot, mi mellett még mindig M V6 marad javítatlan, de ezen üveg már is annyira kisebbít, hogy a nyereség csekély és a távollátás esakis ujjak 15 —18'-ban felismerésére javúlt, a kétszemi látás igen rósz, mert az összetérítés 3"-be kívántatik állandóan, ez pedig más szemnek is sok, annyival több a M-nak, a kinél az összetérítés több oknál fogva nagyon meg van nehezítve, a szem többnyire 30 millim.-nél hosszabb, a meghosszabbodással a reczeg nyúlt, elemei ritkúltak, S roszabbúl. Az ilyen rövidlátók másképen élik a világot mint egyéb fénytöréssel bírók, a természet gyönyöreit nélkülözik, az élet zajos mozgása nem serkentőleg, hanem lehangolóan hat reájok, a társaságot kerülik, mert benne a bizonytalanság miatt elfogúltan és ügyetleneknek érzik magukat, többnyire alanyi, inkább szemlélődő irányt vesznek lelki tulajdonságaik, óvatosan járnak, tekintetük merev és kiléjezés nélküli, látkörük közel arezukhoz már véget ér. Ezen testi fogyatkozás, fájdalom, a társadalomban folytonosan növekvőben van, úgy, hogy mind egyeseknél a meglevő M az élet folyamában fokozódik, mind pedig a rövidlátók száma folyton szaporodik , egyenes következménye pedig mindakettő az értelmi fejlődésnek, a szellemi haladásnak! Falusiaknál kevés M található, városokban sok; vad népeknél nem találtak rövidlátót, a kiválóan tudományos Németországban legtöbbet. Cohn Hermann, breslaui szemorvos, ellemi iskolákban l*4°/0, városban 6'6% körül találta a rövidlátók számait; *) gymnasiumokban a felsőbb osztályokban mind több, míg az egyetemi tanulók közt már 60°/o volt a M száma. Kimerítő statistikai adatok gyűjtése ez irá yban, a viszonyoknak gondos megfigyelésével, melyek közt az illetők szemeiket haszn'lják, még nagyon kívánatos. Csak ily ütőn vonhat a közegészségtan óvszabályokat, melyek különösen oskolák építésénél lesznek tekintetbe veendők. A rövid látó ság oka ritkább esetekben a szaru veleszületett nagy görbültsége, a szaru kidomborodása lob következtében, szarukúp, a lencse kiszabadulása az övecs alapító hatása alól és oly domborodása mint rendes szemekben kőzelponti alkalmazkodáskor, a lencse elöesése a mellső csarnokba, nagyalkatú szem, az inhártya mellső részének tágulása. Alkalmazkodási görcs is látszólag M-t tüntethet elő. Jaeger szerint húzamos alkalmazkodás a lencse állandó megdomborodását és rövidlátóságot vonhat maga után, melyet ő plesiopia-nak nevez; ez azonban még csak aprioristicus elmélet, kimutatva egy esetben sincs, bár lehetőséget tagadni nincs okunk. A rövidlátóság minden elősorolt oka egészen háttérbe szoríttatik és majdnem figyelmet veszt azon rendesen előforduló okkal szemben, mely a szemtekének mellről hátfelé terjedő hosszalkatában és ennek az élet folyama alatt még folytonos növekedésében áll. Erről tüzetesebben kell szólanunk. Arit tanár volt különösen, ki a rövidlátást a szem hoszsalkatában kereste, s ezen hosszalkatot és szembelsejébeni lobfolyamatok egész sorát egymással kapcsolatban állani ismerte fel. Az ő megfigyelései és bonczleletei képezték a mostani már részletekig megállapított ismereteknek kiindulási pontját. Némely szemekben már gyermekkorban a főtengely hoszszabb rendesnél, úgy hogy a szem hátsó sarka (hinterer Pol) és a reczeg hátrább áll, mint a főgyutávol. Ezekben, de már gyermekkorban még meg nem hosszabbodott szemekben is később, különösen fanosodási korban, a szem hátfelé megnyúlik, s M származik vagy a már meglevő M növekszik. Az ilyen növekvő M haladó rövidlátóságnak (progressive Myopie) neveztetik, mely haladásnak különösen a már kezdettől fogva M szemek vannak alávetve. Ha haladott rövidlátó szemet bonczolunk, legelőbb feltűnik a szem hossza, ^ mely gyakran több 30 millim.-nél; a bécsi kórodai gyűjteményben van egy 35 mm. hoszszal biró szem, mely Fischer volt prágai tanár nejétől származik, ki szemeit Arit tanárnak hagyományozta , Donders 37 mm. hosszat is észlelt, melynek M-ja életben volt. ^ /7 *) Lásd a »Szemészet* 2-dik számát, 1868-ról.
