Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1869-12-19 / 6. szám
- 87 — i . _L 1 tohdt 1 - 1 1 _ 1 I* p, 2 V, a, 2'/i «> 21/, ’ 1 1 *zaz az előbbi -r- alkalmazkodási szélesség vé növekedett. 4 £ It Táv-és górcsöveknél az alkalmazkodási szélesség hatálytalansága nagyon feltűnő, így szinházi látcső egybeállításnál csak egy két sorban levő arczokat, láthatunk tisztán: ha közelebb akarunk látni látcsövünkön csavarnnnk kell, a szem alkalmazkodása keveset segítvén ; ha górcsövén egy sejtet tisztán látunk, a fölötte valót nem láthatjuk, ha nem forgatjuk a csavart, pedig egy sejt vastagsága 1 roillim. ezredrészei által méretik, s annyit sem futtat szemünk keresztül, különben talán */* alkalmazkodási szélességgel! 3. A látvonal rövidül vagy hosszabbodik. Ha valaki szemétől ootól 4"ig tisztán láthat, azaz ‘/a = 7i mellett */r =» V00 és '/P = V*i ahhoz -f- 4 szem elé tartása által 1/r = 7t> 7p = Vs lett, s a látvonal mely eléb oo volt, most 2" hosszára rövidül meg. Míg ha valaki 12"-től 3"-ig lát, azaz M l/l2 és Va = l/t mellett */P = 7j* akkor — 12-vel 7r = 7°° és 7p = l/4 lesz, azaz a látvonal 12 — 3 = 9" rövidségéről oore növekszik. A látvonal annál hosszabb, minél kisebb fokú a fénytörési rendellenesség, s ha ez E-re javittatik a látvonal mindig növekszik. Ez pedig nagy előny a szem használásánál, mert ‘/a = 1/i mellett a M V4 csak 2“ közben és térben lát szeme előtt, tehát oly térben, mely közvetlenül arcza előtt fekszik, inig — 3V|Cl E-re javítva az egész végtelen tért szemétől 4"ben kezdve képes átfutni, s ezzel mindent semmiért cserél. 4. A csomópont előbbre nyomul domborüveggel, hátrább és a reczeghez közelebb megy vájttal, s így ugyanazon látszéglet alatt a reczegképek amazzal nagyobbodnak, ezzel kisebbednek. Domborüvegek ezért méltán nagyitó üvegnek is neveztetnek, ámbár nem a tárgyakat, hanem ezek reczegképeit nagyítják. 5. ítéletünk a tárgyak irányáról, nagyságáról, távoláról, testiségéről (Körperlichkeit) és alakjáról eleinte zavarba és a külvilággal ellentétbe jön,míg az üvegek huzamosabb használata által ismét helyre áll. Ha domborüveget tartunk szemünk elé, s fejünket forgatjuk, úgy tetszik, mintha a tárgyak oldalt Úttengelyünk felé mozognának; vájt üveg használata alkalmával pedig mintha oldalt nézésünknél tekintetünktől futnának. Domborüveggel a tárgyakat nagyobbaknak, vájttal kisebbeknek tartjuk. Domborüveg síkot vájtnak, vájtüvegkidomborodónak, amaz az arczot laposabbnak, emez kiemelkedőbbnek mutatja. Négyszög vagy kör megváltozott alakot mutat, mást domború, mást vájt üveggel. Bármily érdekesek e tünetek fejtegetései, ezekbe itt nem bocsátkozhatunk. A tényeket azért említettük fel, mert a betegek üvegeik használása első heteiben rendes érzéki benyomásaikban magukat zavartaknak érzik, és e fölött panaszkodnak. Értelmes egyének néha igen élénken Írják le tévedéseiket és bajaikat. így beszélte el egy rövidlátó, ki vájt üveget kapott, hogy a lépcsőn nem tudja mennyire emelje lábait, s bizonnyal elbuknék , ha a karfába nem fogódznék ; hogy evés közben a falat elébb éri száját, mint vélné ; hogy ajtónyitásnál csak tapogatódzás után talál a kilincsre, stb. Felejthetlen lesz előttem egy pipafaragó, kinek déllői eltérését javítottam hengeres üvegekkel, úgy hogy Snellen 70 helyett 30-at látott, s ki arról panaszkodott, hogy munkája most nem képes kielégíteni mesterét, mert oly jól lát, hogy roszúl dolgozik! A szemüveg alkalmazása mindig keretben történik, mely mindkét szem számára gyűrűvel bir; az egyszemi üveg (monocle) hordása arszlánkodás szüleménye. Ha az egyik szem számításon kívül esik, ez elé ablak vagy sötétszürke üveget tétetünk. A keret alakjára nézve háromféle lehet: ruganyos csattal ellátott, állandó használatra; úgynevezett orrszoritó (Nasenzwicker) és lorgnete, időnkinti használatra. Az elsőnél különös gond fordítandó arra, hogy a gyűrűk közti rész az orrhajlatnak meg feleljen, hogy biztosan üljön, s hogy kellő hossza meglegyen. E nyereg hosszától fog fügni, hogy a Úttengelyek az üvegek közepén, belső vagy külső felén hatnak e keresztül. Csak ha az üvegközép egybe esik a Úttengelyek irányával, marad változatlan a szemek állása; ha az üvegek állása nem központositott (centrirt), akkor illető külső vagy belső feleik fénytörési hatásukon kívül hasábokként is fognak mü ködni, mégpedig domborüvogek belső és vájt üvegek külső felei oly hasábok szerepét játszák, melyek alapjai ki-, élei befelé álla- 1 — 88 -nak, melyek tehát a látandó tárgy képét a sárga folton kívül ejtik, úgy, hogy a szem kéntelen a sárga foltot kifelé a kép helyére forgatni, hogy ismét tiszta és egyszerű látás álljon elő; ez történik pedig a belső egyenes izmok összehúzódása, a láttengely-összetérés fokozása által. Domborüvegek külső, vájt üvegek belső felei hasábokként hatnak, melyek élei kívül, alapjai belül állanak; ezek a képet a sárga folttól befelé ejtik; ennek pedig a kép helyére befelé kell mozdulnia, a belső egyenes meglazulása vagy a külsők megrövidülése által. Ebből következik, hogy domborüvegek közel állítása által a belső izmok működése kevésbé, távolállitása által pedig jobban vétetik igénybe; az első gyakran könyíti a közellátást, s ezt néha igénybe is vesszük, az utóbbi mindég kerülendő. Ellenkező álla vájtüvegekre nézve, itt a távolállás könyebbít az összetérésen, a távolállást néha felhasználjuk a belső egyenes izmok (melyek M-nél gyakran felette gyengék) támogatására, a közelállást kerüljük. De ez csak akkor áll, ha az üvegek oly távolokra szükségesek, melyek tengelyösszetéréssel járnak ; távolba nézvsnél ez üvegtávolnak meg kell felelni a látaközép távolainak. Ha az üvegek közel és távollátásr i számítottak, akkor úgy állítjuk őket, hogy épen közép távolhoz, azaz mérsékelt összetöréshez üljenek, Minden esetben gondot fogunk fordítani az üvegek távolára. E czélra minden betegünknél megmérjük a két láta távolát, vagy mi ezzel azonos, a távolt az egyik szem külső, a másik belső szaruszéléig, mi alatt a beteg oly távolba néz, melyben czélunk, hogy az üveg a látást eszközölje; a talált távolt felírjuk a látszerésznek előmutatandó utasításra; ha kívánatos az üvegek közelebb vagy távoUbb állása, 1—211' a talált távolból levonunk vagy hozzá számítanunk. — Az üvegek állására nézve megjegyzendő még, hogy lapjuk függélyesen álljon a megfelelő Úttengelyre, mert különben a tárgyak torzulva látszanak; miután pedig az összetérés változik, az üvegeknek is állásukat hozzámérten kellene váltogatni, mi lehetetlen Jlévén, az üvegeket úgy állítjuk, hogy a legtöbbet használt összetérési szöglet felé nézzenek. — Néha kívánatos, hogy az üvegviselő felváltva majd pápaszemén keresztül majd e nélkül nézhessen, vagy hogy felváltva kétféle üveg álljon rendelkezésére. Az első czélt Smee úgy érte el, hogy az üvegek fels őrészét lemetszette (felül tehát az illető üveghatás nélkül láthat) esezen pápasze m alakot pantoskopikusnak nevezte; az utóbbi kívánalomnak úgy lehet eleget tenni, hogy a két megfelelő üveget közepeit kettémetszetjük, mi által két-két egyenlő fél áll elő, melyből egyet a gyűrű alsó, mást a másik fajtából pedig a gyűrű felső felébe erősittetűuk, mely összeáliitás Franklin-féle szemüveg nevét viseli, mert a villámhárító nagy nevű feltalálója Franklin készíttetett magának először ilyent; újabb időben Párisban ily czélra gömbgörbületű üveg egyik szélére más fém csészével más görbületű felületet csiszolnak és ezen kettős gyupontú üvegeket verres ä double foyer-nak nevezik. Üvegeken kívül hasábokat is használunk, különösen midőn fénytörési h'bák szemizomrendellenességgel párosulnak. Az izmok, különösei! a belső és külső egyenes izmok nagy szerepet játszanak a tiszta látásnál, hiszen két szemmel Utunk, s így közellátásnál összetérésre, távollátásnál | j Úttengelyekre, tehát viszonylag az előbbi állapothoz széttérésre van szükségünk. Ezen működést helyettesítjük vagy megmérjük üvegbasábokkal. Czélszerű ha 2°—24° foknyi hasábjaink vannak. Működésük abban áll, hogy a tárgy képét az egyenes iránytól eltérítik, még pedig az alap felé. Minél erősebb a hasáb, a rögzített tárgy képe a sárga folttól annál távolabb fog esni a szemf'enéken, s pedig azon oldalon, melyen az alap áll; kettős látás áll elő ; de ezt a szom nem tűri, s azon izom megrövidítése által, mely a hasáb éle felé áll, a sárga foltot oda mozdítja, bol a kép most létrejött, ezzel pedig a kettős látás megszűnik. Befelé álló éllel a belső, kifelé álló éllel pedig a külső egyenes izmot kényszerítjük összehúzódásra. A legerősebb hasáb, melynek hatását az élfelé álló izom még ellensúlyozni képes, adja ezen izom erejének mértékét; mi azáltal nyilvánnl, hogy távol álló tárgynak a hasáb szem elé állítása alkalmával előálló kettős képe ismét egybe foly össze. Színes szemüvegek nem a látás elősegítésére, hanem a beteg szem kímélésére szolgálnak. Ezelőtt zöld üvegeket ajánlottak e czélra, azon téves hiedelemben, hogy mivel az egészséges ember oly jól érzi magát a szabadban vagy a zöld erdőben, s szemének élvet ad a zöld színű vidék, a szemnek is üdülésére kell ennek szolgálnia. De a zöld szinü ü’Teg nem zárja ki a napvilágának sárga színét, mely legbántóbb a szemre nézve, s azonkívül hosz-
