Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1869-12-19 / 6. szám

- 89

90

»zabb hordás után a szem zöldszin benyomásával v;m telítve, így pedig vegyes világnál a vörös kiegészítő szin lép túlsúlyra, s minden fehér tárgy vörösnek látszik. Ma már el van hagyva azon téves nézet, mintha beteg szem és zöld ernyő, zöld függöny, zöld üveg stbi okvetlen összetartoznának. A világítás tompítására füstszinü szürke, a vakító sárga fénye ellen kobaltkék üvegeket rendelünk. A nagyon sötét védüvegek kerülendők, mert a szemet elkényeztetik és nagyon tartják a napsugarainak beszivása által előállott meleget. Alakjuk kagylószerü legyen, hogy oldalt is védjenek a fény ellen. A legtöbb árúba bocsátott védüveg, a nélkül, hogy ez szándékoltatnék, vájt üveg hatásával bir, ez pedig káros, mert a szem a vájt hatást alkalmazkodással ellensúlyozza, mi a beteg szemet izgatja. Ha a védüveg ujjaink közt az ablak keresztfája felé fordítva és mozgatve ennek képét szinte egy azonirányú mozgásba hozza, akkor a védüveg rósz, mert vájt hatású.

Még szólanunk kell a likas pápaszemről (stenopaeische Brille). Ez áll kagylószerü lemezből, melynek közepén 1 — 2 millim.-nyi lik van; ezen keresztül hat a láttengely, hogy szaruhomályokuál a szétáradó sugártörés kizárassék, s e czélra ajánltalott Douders által. Fénytörési rendellenességeknél is használhatni, mert látást javítja az által, hogy a szóródási köröket kisebbíti. így M 1Ii0-nél 20'-ra nem ismerhető fel a legnagyobb betű sem, míg ha egy darab vastag papírba, p. o. látogatójegybe, tűvel lyukat szúrunk, ezen keresztül még Sn LXX is fel fog ismertetni. Ha szemem elé -f- 10 teszek, e kísérletet magamon utánozhatom, s helyességéről meggyőződhetem. Ily módon közelben jobban látnak túllátók, távollátók, alkalmazkodási hüdésben szenvedők, olyanok kiknél atropint alkalmaztunk, déllői eltérésüek (astigmaticusok) stb., azáltal, hogy a szóródási körök megszorításával a reczegképek tisztulnak. Ellenben, ha a roszlátás a fénytörési közegek zavara vagy belszemi, különösen reczeg és látideg bajok által okoztatik, a látás roszabbodik. Használhatjuk tehát e likakat arra is, hogy a fénytörési és alkalmazkodási hibákat, mint ilyeneket felismerjük, mert ily baj jelenlétekor a lik javítja a látást, egyébkint nem. Giraud-Teulon legtöbb esetben kísérletet tesz vele és ezt éprenve á trou d’épingle-nak nevezi.

Az elméletileg eddig kifejtettek magyarázatára és gyakorlati értékesítésére szolgáló nehány esetet akarunk még közölni átalános részünk befejezéséül.

1. eset. F. N., 24 éves, varrónő azon panaszszal jön a kórodai rendelési szobába, hogy nehány hét óta finomabb varrást nem tud végezni, hogy szemei fáradnak és elhomályosodnak, hogy este épen nagyon rosszul lát. 20'-ra állítjuk Snellen tábláitól, s a betükot

20

olvastatjuk. A XX sort is látja, tehát S == —, rendes, M nem lehet jelen. Domborüvegeket próbálunk, melyek H netaláni jelenlétekor a távollátáshoz szükséges alkalmazkodást helyettesítik, de már -f- 60 rosszabbít. Nyilvános H sincs jelen. A közelpontot keressük, Jaeger 1 tartunk elébe, ezt 6"-ban kényelmesen olvassa, a könyvet közelebb toljuk és felszólítjuk, hogy erőltesse szemét, most 4"-on belül még olvas, tehát p = 4". Fénytörése tehát E, alkalm. szélessége = 1/i, mi korának épen megfelel. Szemei egyenkint ugyanezen leletet adják, tehát nincs láttani hiba jelen, de belszemi sem, mert S rendes. Szempilláit kifordítva, látjuk, hogy a köthártya szemcsés, tehát a szemcsés köthártyalob okozta a csalékony tüneteket, s ilynemű bajra már gondolhattunk volna, midőn beteg mondta, hogy nehány hét óta különösen este lát nagyon roszúl.

2. eset. K. J., 20 éves kisasszony, több hónap óta roszul lát. Látái tágultak, kevéssé hatnak vissza fény változásra, különösen a baloldali. 20'-ra Snellen L-t látja, gyönge — üvegek nem javítanak, -f- üvegek roszabbítanak, S 2%ö í közelben Jaeger 1-et csak 5 l/i

és 37," közt képes olvasni.Itt E van jelen, p — 3!/2 és 7a — —57/

d /,

tehát a láttani viszonyokban nincs zavar, hanem S csak 20/50- Szemtükörhöz nyúlunk, a közegek tiszták, de a jobbszemen a látideg kidomborult, határai elmosódvák, az edények tágultak, kigyózók, részben fedettek, a bal szemen a látideg kékesfehér, fénylő, határa éles, az edények vékonyak. Tehát jobb oldalt látideglob, baloldalt sorvadás van jelen. Ez sem fénytörési eset.

A baloldali lelet kételyt támaszt, hogy ezen szemen S még *l6-e. A szemeket külön vizsgáljuk, a jobb szem úgy lát mint fentebb a kettő együtt, de a bal szem Sn Cc-t sem látja, ujjakat mutatunk, ezeket sem látja; kezünket mozgatjuk, a mozgás irányát észreveszi, tehát S =-= Vsoo. — ezérá hatott a bal szem oly kevéssé vissza a fényre.

3. eset. M. A., 18 éves, més áros legény közel 2 hónapig kezeltetett a kórodán reczeglob miatt mindkét szemén. Most elbocsáttatását kéri. Távozása előtt látkisérleteket teszünk, a) Bal szem. 20-ra Sn XX-et látja, gyönge-f-és — íivegeketpróbálunk. -I- roszab-20

bit,vájt 60-alSnXV-ötlát,tehát S = ^==r— azaz rendesnél nagyobb

A V ,

és fénytörése M VfíO* Jäger 1-et 3‘‘-ra olvashat, ’/a közel 1/s (azaz Vs ~ Veo)-— b) Jobb seem. 20'-ra Sn XL, 10'-ra XX, 6'-ra XII, 4'-ra VIII ismertetik fel; az üvegek roszabbítanak, tehát S 20/40, 1 °/3o, 6/i*, 4/a stb. 2 Jäger 9"-ben, 1 pedig 7"-től kezdve 37,"-re

olvastatik; p tehát 37,"* E és 7a

37*

van jelen, de S = l/t.

A szemtükör baloldalt rendes, jobb oldalt még elhálózott reczeget mutat.

4. eset. K. J., 23 éves, tanuló távolban mindig roszúl látott, valami 6— 8 év előtt azonban távollátása még fogyott, mit azon vett észre, hogy a táblára még az első pádból is keveset látott. Az utczán járni tud, kocsikat, embereket lát, csak az utóbbiak arezvonásait nem ismeri fel. Azon kéréssel jön, hogy rövidlátósága ellen üveget válaszszunk neki. Snellen tábláján az A-t sem látja, de igen, ha fekete tábla fehér alakokkal függ a falon. Mindjárt vájt üvegeket tartunk szemei elé, — 16-ig haladunk, midőn a CC-at kiveszi, s A-t nevezi. Most fokozatosan járul a látás, — 12-vel már XL-t olvas, — 10-zel mar 20-at jól lát. Tehát M 7,o és S 20/20 van jelen. Szemeit egyenkint vizsgáljuk, s

találjuk, hogy a jobb szemen — 9-el M

1

97,-,bal szemen — 10-el

M — ---—, mindkettőn S 2%0. Közelben Jäger 1 olvas 2“ 8"'-ig, 1^/2

a pálezika látmérő szálait j. sz. 2“ 9'“, b. sz. 3"-ig képes szabatosan látni. Ezen adatokból az 7a értékét kiszámítva, azt kielégítőnek, azaz < 75 találjuk. Szemüveget — 10 et kap. járáskelésre, előadásokra stb., ezeket 2" 3"'-re állítatjuk a keretben, mert S Úttengelyeknél ez látáinak távolsága. Utasítjuk hogy irás és olvasáskor a szemüveget vegye le.

5. eset. Sch. J. 23 éves kereskedői irodász. Azt mondja, hogy mindig rövidlátó volt, de most látása közel is rósz, este szemei égnek, reggel pillái összeragadvák. Köthártyája hurutos állapotban van. Távolban mitsem lát, az ajtót alig ismeri fel, — 10-el Sn CC, — 672-el Sn XL. Erősebb üvegek nem javítanak. Miután a leggyengébb üveget kell választanunk, mely a látást aránylag legjobbá teszi, ez itt -67, lett, mert —6 és 57, nem javít. Szemeit egyenkint próbálva, találjuk, hogy — 6 72-el j. sz. 20/*<m b. sz. 2%o- X bal szem elé külön több üveget tartunk, - 67,-81 először lát XL-et, —6 és 572-el nem többet, tehát mindkét szemen M 7t, S j. szemen 20/40i h. szemen 20/So- A javító üveghez még likat tartunk, azután hasadékot több irányban, azután hengeres üveget — 36 forgatunk körül, mindenképen csak kevésbé lát. A rósz látás oka tehát a közegekben vagy a reczegben keresendő. A szemtükör csekély érhártyasorvadáson kívül a látideg körül semmi rendellenest se mutat. De a szaruhártyán vettünk észre a szemtükörrel sajátságos futó árnyékot. Oldal világítással nézzük meg a szarut s rajta mindkét szemen felhős homályokat látunk, de felületük sima, fénylő, sugárbelöveltség nincs jelen, e homályok tehát régiek. Ez esetben tehát M-el és szaruhomályokból eredő alászállott S-el vau dolgunk. A heveny panaszok a huruttól származnak. Kendelésünk: collyrium adstringens luteum et aqu. dest. ana unc %, háromszor naponta lúdtollal becseppenteni, 4 hét hosszáig, azután jöjjön ismét ide; azonkívül vájt 14-et rendeltünk, ezzel távolpontja 7"-ből 14"-re tolatik ki, mert 7, — 7h = Vhi azaz az üveggel a távolpont 14"-ben lesz, ezzel dolgozzék, ezt viselje mindig; mellesleg megemlítjük, hogy látása rósz ugyan, jó volna ha irodai munkáival fölhagyna; s boltban keresne foglalkozást, de azért látása nem forog veszélyben.

T