Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1869-12-19 / 6. szám
85 86 pedig inás üvegénél magasabb. Nagy használatnak nem őrven- ! denek. j Üvegeink kova- (Flintglas) vagy korona-üvegből (Crownglas) készülnek úgy, hogy egy lapos darab üveg domború vagy vájt fémcsészén köszörültetik. A kova-üveg törési kifejezője nagyobb mint a korona üvegé, azaz ugyanoly sugárral készült csészén csiszolt lencse nagyobb törési erővel bir, ha kova-üvegből vau. Az átalán árult szemüvegek korona-üvegből készülnek. Egyenlő gyűtávolok mellett az üvegek színszöró hatása és a színi eltérés is különböző, így korona-üveg kevesebb eltérést ad, mint kova-üveg, minélfogva a korona-üveg ajánlatosabb. A korona-üveg lágyabb mint a kova-üveg, kőnyebben karezolódik, s így némi használat után elhomályosodik, de annál olcsóbb is. Mindent egybevetve, a kova-üveg tartósságát feléri a korona-üveg jutányossága. túlhaladja pedig a színi eltérés csekély volta. A gyutávol és a törési erő egymással ellentétes arányban áll. mint láttuk; mindkettő pedig közvetlen függ a gömbfelület görbültségétől, azaz sugarától és az üveg törési kifejezőjétől. Ha a sugarat = r, s a törési kifejezőt = n ismerjük, akkor a gyu-1 2 távolt = f kiszámíthatjuk, ugyanis—y = (n—1)—y Ha az üveganyag törési kifejezője l-5 (azaz az üveg törése úgy viszony-1 2 ük a levegőéhez, mint 3:2), akkor — = (0-5) y, ez pedig =* —, s ha ~ = y, akkor f == r. Azon esetre tehát, hogy n= 1*5, a lencse gyutávola annyi lesz mint a görbületek sugara. E szerint járnak el a szemüveggyártók. Üveganyagot vesznek, melynek törési kifejezője 1'5, ebből lemezeket öntenek, s ezeket külömböző hosszúságú sugárral készített fémcsészékben súrolják, egy darab üveget azonban mindkét oldalon ugyanazon csészében; az illető csésze sugárhoszát a lencse szélére vésik, ez az üveg gyutávola. Igen, de a felhasznált anyag törési kifejezője gyakran nagyobb mint a feltételezett, a lencse tehát erősebben tör és gyutávola rövidebb mint a csészesugara, mert ha n >» 1-5, akkor f is >- mint r. Elégszer találjuk, hogy a 30-as szám alatt árult üveggyutávolanem 30",hanem 28"vagy 27",mertnnem 15,hanem 1.53 vagy l-54 volt. Az így eléálló hiba némileg ellensulyoztatik a a gyártók más hibája által, ugyanis sok használat által a csésze kopik és laposabb lesz; a gyáros pedig ezt számba nem veszi, s a csészét úgy használja mint az előtt; a most gyártott üvegek csekélyebb görbülettel birnak, s a mennyivel erősebben törik az anyag a számításnál, annál kevésbé tör az előállított felület a számbavételéi. Gyakran merül fel a kérdés, hogy valamely szemüveg mily gyutávollal bir, hogy a látszerész által kiszolgált üveg rendelésünknek megfelel-e, vagy hogy a beteg által eddig viselt számnélküli üveg mily erejű? Meg kell határoznunk, hogy az üveg domború-e vagy vájt, s hogy mily -(- vagy — gyutávollal bir. Az elsőt könyü meghatározni úgy, hogy az üveget ujjaink között több hüvelyknyi távolra tartjuk szemünk elé, s rajta keresztül távolálló tárgyra nézünk; ha most az üveget kezünkkel jobbra-balra mozgatjuk, mindig keresztül nézve rajta, a mögötte levő tárgy szinte mozogni látszik még pedig egy irányban az üveggel, ha az vájt, és ellenkező irányban ha az domború. Vagy pedig papírra 2 párhuzamos vonalat húzunk, ezek egy része fölé néhány hüvelknyire tartjuk a kérdéses üveget, s a vonalak távolát az üvegen keresztül összehasonlítjuk a vonalak távolával azon részen, hol azok az üveg által nem fedetnek; domborüveg a közt nagyobbnak, vájt kisebbnek mutatja. Ugyanily módon használhatjuk Jaeger 1 számú olvasó próbáját, egyik végét a soroknak nagyítva dombor-, vagy kisebbítve vájt üveg által. A gyutávolt többféleképen tudhat juk ki. Domború végnél a szoba fenekére állunk, az üveget az ablak felé tartjuk, s kívül (távolban) levő tárgy megfordított képét vettetjük a falra, az üveget addig távoz - tatva és közelítve a falhoz, mig a kép legszabatosabb, a távol hüvelykekben mérve a keresett gyutávol. Vájt üvegnél ezen úton nem kereshetjük egyenesen a gyutávolt, hanem csak egy kis számítással egybekötve, ugyanis a kérdéses vájt üveghez hozzá teszünk ismeretes gyutávolú és minden esetre jóval erősebb törésű domborüveget, s most a kettő együttes -(- gyutávolát mérjük meg, a talált együttes gyutávolból levonjuk a domborüveg ismert gyutávolát, s marad a keresett gyutávol; így ha valamely ismeretlen vájt üveghez -f 4 tettünk, s a kettő gyutávola együtt 12"-ben találtatott, akkor—-----4~= — ÍT’ azaz — 6 az ismeretlen gyutávol. Legkényelmesebb a gyutávol meghatározására azon eljárás, mely szerint kémüveg-gyüjteményünkből azon vájt üveget keressük ki, mely a kérdéses domborüveg, (vagy azon domborüveget, mely a meghatározandó vájt üveg) hatását semmisíti meg, s pedig addig rakunk erősebb és gyöngébb üveget a kérdéses üveghez, míg a kettő mozgásainál ujjaink között a mögötte álló tárgyak ugyanazon vagy ellenkező irányú látszólagos mozgásai megszűntek ; ekkor a használt kísérleti üveggel épen ellenkező irányú, de egyenlő törési erejűnek kell a kérdéses üvegnek lennie; mert csak így semmisítik meg egymást hatásukban és egyenlők egyenközű lapos üveggel, ennek mozgásai pedig a tárgyakat nem hozzák látszólagos hajlongásba. Látszerészek nagyon gyakorlottak a nagyítás és kisebbítés megítélésében; ők helyesen számozott gyűjteményből azon üveget keresik ki, mely a kérdéses üveg mellé egyenlő magasságban tartva, apró betűk fölött, ezeket épen annyira nagyítja vagy kisebbíti, s ezen megtalált párjából ismernek rá a keresett értékre. Az üvegeknek a látás módozataira nagy befolyása van még pedig több irányban. 1., a távolpontot és közelpontot dombor-üvegek a szemhez közelítik, vájt üvegek tőle eltávolítják. Ha az a kérdés, hogy valamely üveg hová helyezte r és p-t, ezt megtudjuk, ha r és p elébbi értékéhez hozzáadjuk az üveget megfelelő előjelével; 1.1 1 1 , 1 — + y vagy ----------Y lesz az UJ -p 1.1 1 1 . ,. 1 y+y vasy ^---------i lesz az UJ y p. 0. ha */r = V12 és 7p — ‘/3 volt, raost — Vu~el lesz 1/,, — 7i! = 0 == 700 és 7s — 71S — 7i, azaz: »/r» = 7°°, Yp, = Y4; s ha p. 0. 7r = 7°° és 7P = 7i volt, most-f- 7i2-el lesz = 700 -j- 7i2 =* 7is = 7rn s 7* 4- 7u = 7, = 7p,. Gyakorlati számításainknál ezzel beérjük, de szabatosabb meghatározásoknál tekintetbe kell vennünk, hogy az üveg nem a szemben, hanem bizonyos x távolra állott előtte, hogy a távolpontnak tehát csak — része változtatott át, s hogy az új érték is csak x-ig terjed, tehát hogy a számítás eredménye is nem az egész —-et hanem annak —-— részét adja. S így: ö r, r,—x 1 4. JL = —I—• \ -j- — — — r—x — f r,—x’ p-x f Pi—* 2) Az alkalmazkodási szélesség kisebbedik domború és növekszik vájt üvegek használásánál, azért, mert az üveg némi x, távolban áll a szemtől. Ez történik annál inkább, minél nagyobb az x távol, s minél erősebb az üveg. Közönséges szemüvegeknél ez csekélység, de összetett láttani eszközöknél a különbség rendkívül nagy. Ha valakinél 7r = 700 ®s 7P = 1U< tehát 7a = 'U volt, s most szeme elé l"nyi távolban -j- 4 tartunk, ezáltal r, és p, közelebb lesz a szemhez és különbségök adni fogja az új 7ajt; 1 , 1 J_. 1 = 1 . J_ _ J_. 00—1 4 r, — 1 4 r, — 1 r, 5 1 1, 1 1 . y=i_ 3 4—1 + 4 Pi—l’’ 16/t Pi—1 ’ P> 2s/f tehát — = -4r- — 4“ = ír—; az elébbi ~r alkal_ a, 25/t 5 5.94 4 mazkodási szélesség most az üvegnek a szemtől x távolban állása miatt majdnem 7«ra sülyett alá. Ellenkező történik vájt üvegnél, ott az x az alkalmazkodási szélességet növeszti; igy 7r = 7* és 7P — 7a “él az 7a — Y4, 1 1 1 3 ha most — 3 tartunk elébe 1 re ^^ — y — _y J_ 1 „ 1____1_ _ 1 . 1 = r. ~ 2—1 3 n, —1 17« T
