Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1869-10-24 / 5. szám

73

74

vagy ép úgy képes-e látni, függ annak elhatározása, hogy láttompulat vagy fénytörési rendellenesség-e, s ha ez utóbbi, milyen fajú és fokú van jelen.

Sorban megyünk végig az egyes eshetőségeken és ezek megállapitásán. 1. Ha a vizsgált szem Snellen XX-at olvas, akkor gyönge domboriiveget tartunk elébe, s ha ez roszabbít, a szem

fénytörése és látélessége rendes, ^ és S = ~, a szem E-2. Ha kevesbet lát mint XX, akkor üvegeket tartunk elébe, még pedig gyönge vájt és domború üveget; ha ezek nem javítanak, hanem roszabbítanak a látásban, akkor is E van jelen, = ~

hanem S kisebb a rendesnél, s láttompulat (legáltalánosabb jelentőségében) van jelen. 3. Ha kevesebbet lát mint XX-at„ s vájt üvegek javítanak, akkor M van jelen ; most gyöngébbeken kezdve, erősebbekre térünk át, mindaddig, míg az új üveg határozottan javít a látásban; azon üveg, melylyel legtöbbet látott a szem, fog a M fokának meghatározására szolgálni; ha több üveggel ugyanannyit látott, akkor ezek közt a leggyöngébbnél fogunk megállapodni; hogy M van jelen, azt már tudjuk; S pedig annyi lesz mennyi a legjobban javitó üveggel találtatott, ha ezzel XX felismertetett, akkor S rendes, ha nem akkor sülyedt, — fokát könnyű meghatározni. 4. Ha kevesbet lát mint XX-at, s domborüvegek javítanak vagy legalább nem roszabbítanak, akkor H van jelen ; most gyöngébbeken kezdve, erősebb üvegekre térünk át, míg a látás javul, sőt ezzel nem elégszünk meg, hanem még folytatjuk az üvegek erősbítését, mindaddig, míg betegünk azt nem mondja, hogy most már kezd roszabbúl látni; a legerősebb üveg, melylyel még jól látott, fogja adni a H fokát; ha így Snellen XX-at látott, akkor S rendes, ha kevesbet, akkor ez adja az S fokát. 5. Ez eshetőség az elsőnek más alakja, mennyiben lehetséges, hogy üveg nélkül Snellen XX olvastatik, s mégis nem E, hanem H van jelen rendes S mellett; ez magyarázatot igényel. Ha H van jelen, a távolpont nemleges irányban fekszik, 11 sugarak, milyenek a tábláról jönnek, a reczeg mögött egyesülnek, a szem nyugvó állapotban nem láthatja XX-at, és ez így is találtatik nadragulyabénítás alatt; de némi alkalmazkodással az ilyen szem a 11 sugarakat is a reczegen egyesítheti; és láthatja a XX-at üveg segélye nélkül is. Elégszer találjuk, hogy valaki XX-at üveg nélkül lát s mégis H van jelen, de ezen H-val alkalmazkodás is van párosulva. Ilyenkor az alkalmazkodást domborüveggel legalább részben le lehet küzdeni, egészen pedig nadragulyá becsöppentése által. A H kórisméjére azáltal fogunk jutni, hogy a szem doinborüveggel is jólláthat még, mennyiben ez a jelenlevő alkalmazkodást helyettesíti, míg E-nél domborüveg mindég roszabbít. Ezért mondtuk az 1 alatti eshetőségnél, hogy domborüveg roszabbít s hogy ekkor E-t kórismerünk. Az ilyen E színe alatt mutatkozó leplezett H felismerése sokszor nehéz, de nem szabad magunkat általa csalatni, nem szabad E fénytörést jeleznünk, hol H alkalmazkodott állapotban van jelen.

Rövidlátásnak távolban vájt üveggel látnak jobban, mert a távolból jövő sugarak, melyek üveg nélkül a reczeg előtt töretnek meg, vájt üveg által széttérökké tétetnek, úgy, hogy a szem fénytörő készüléke csak nagyobb távolban képes őket egyesíteni, miáltal egyesülési sikjok, közelebb a reczeghez, vagy épen erre jut, minek következménye a jobb látás. Épen a reczegre fog esni a távol tárgy képe, ha a vájt üveg oly széttérökké teszi a || a sugarakat, mint a milyenek azon sugarak, melyek a rövidlátó szem távolpontjából jönnek, azaz legjobban lát távolba a rövidlátó azon vájt üveggel, mely a sugaraknak oly irányt ad, minthaezek a szemtávolpotnjából jönnének,Ezt pedig teszi oly üveg, melynek nemleges gyupontja a szem távolpontjával egybeesik. M 1/i0-nél a távolpont 15"bei van; távolból jövő ÍJ sugarak akkor fognak a reczegen egyesülni, ha a szemre eséskor oly széttérök, mintha 15"ből, azaz a távolpontból jöttek volna; ily irányt ad nekik a vájt üveg 15, mert vájt üvegnek az a tulajdonsága van, hogy I sugarakat úgy térit szét, mintha nemleges gyupontjából, ez esetben mintha 15"ből jöttek vólna, ez pedig az, mire a szemnek szüksége van, tehát most távolban lát s az üveggel együttE-nekszerepétjátsza.Kimondhatjuk törvényként, hogy M.et E-r e hozza, azaz a fénytörési hibát javitja azon vájt üveg, melynek gyutávola ugyanaz minta M t á v o 1 p o n t j a. M 1/a0 távolban — 2q (vájt 20), M */40 — 40 el

lát, s ha valamely szem — 20 al lát legjobban, okvetlenül M y2a kell jelen lenni. A M foka a szükséges üveget is már megnevezi, s a javitó üveg száma a M fokát is már megjeleli. Hogy határozzuk hát meg a M fokát? Egyszerűen, kérészük azon leggyengébb üveget, mellyel távolbau legjobban lát, ennek száma a M kérdéses foka. — Ebben egy kis hiba van. Elhanyagoltuk az üvegnek távolát a szemtől. Mondtuk, hogy a javitó üveg gyupontjának a távolponttal kell egybeesnie, miután pedig az üveg ys"ra áll a szemtől (a csomóponttól), ezen kívánalomnak M '/,0 nél nem — 10, hanem — 9 y„ s átalában oly üveg fog eleget tenni, melynek gyutávola Va "al, rővidebb a távolpontnál, Ha az üveg l"ra áll a szemtől, akkor 1 "al rővidebb, ha iy2"ra akkor y2"al rővidebb gyutávolúnak kell lennie. Gyönge üvegnél e különbséget elhanyagolhatjuk s M és a javitó üveg egyenlő fokú marad, de 1/8 nál erősebb üvegnél már tekintetbe kell a */2" távolt venni, s M 1/e üveg — 51/*

M’/5 üveg— 4’/2 fog javítani, s viszont — 5 javitó üvegről M

" /a

re következtetünk. A javitó üveg annyival erősebb lesz, mennyire a szemtől eláll; ugyanannyival lesz a M gyöngébb.

Túllátók, ha az alkalmazkodás ki van zárva, domborüveggel látnak jobban távolban, mert üveg nélkül a párhuzamos sugarak a reczeg mögött egyesülnek, az üveg azonban 11 sugaraknak összeférő irányt ad, ha pedig már a szemre esés előtt összetörök, akkor a fénytörő közegek elébb, közelebb a reczeghez, vagy talán épen erre hajlítják őket össze, s ezzel a látás javul. Épen a reczegre fog jutni a kép és a látás legtisztább lesz, ha a domborlencse oly összehajlókká teszi a 11 sugarakat, mintha a nemleges távolpont felé sietnének, azaz legjobban lát a túllátó távolbau azon domborüveggel mely a sugarakat a szem mögött fekvő távolpontba látszik irányítani. Ezt teszi oly üveg, melynek gyupontja a szem távolpontjával egybeesik. Ha az üveg távolát a szemtől elhanyagoljuk, mondhatjuk, hogyaH-t javitjaés E-re hozza azon domborüveg, melynek gyutávola ugyanaz mint a H távolpontávola. Gyöngébb üvegnél az üveg távola a szemtől tekintetbe nem jön, és így H 1/20 nál, melynél a szemre eső sugaraknak oly összetérőknek kell lenni, mintha 20"ba a szem mögött gyűlnének, s + 20 lesz azon üveg, mely 11 sugaraknak a kívánt irányt megadja; ugyanis 4- 20 11 sugarakat gyupontjában, itt egyszersmind aH távolpontjában töri egyé, ha pedig azok ily irányban esnek a szemre, ez őket a reczegre gyűjti, s úgy lát távolban mintha E vólna. Itt is, mint M nél, az üveg száma egyenlő a H fokával, */, 2 üveg 4- 12 kíván, s a + 14-el távolban látó szem H 1/u-el bir. Itt is egyszerűen lehet a H fokát találni: kerestük azon legerősebb üveget, melylyel távolban még jól lát, ennek száma a H keresett foka. — Erős üvegnél vagy H nagy fokánál az üveg távolát a szemtől tekintetbe kell venni, s ekkor az üveg gyutávola annyival hosszabb, törereje annyival gyengébb lesz, a meneyivel a szemtől távol áll, mert annyival áll távolabb azon ponttól is, mely felé a [ | sugarakat irányítania kell. így H 1/6 nál a j | sugaraknak úgy kell a szemre esniük mintha 6"ra a szem mögött fekvő ponthoz sietnének; ezen pontba gyűjti őket -f 6 ha a szemben állha'na, — -f- 61/* ha V2"ra a szemtől azaz óy2"ra azon ponttól áll, 4- 7 ha l"ra a szemtől azaz 7"ra azon ponttól áll. Rendes üvegállásuál H x/5 üveg 4- 5x/2-et, H 1/i

üveg 4- 41/, követel, s viszont üveg 4- 4 ről H —J— re,üveg+6

O /2

ről H 7e ra következtetünk. A javitó üveg annál gyöngébb, a H annál nagyobb, miuél távolabb áll amaz. — Mindezen vizonyokat, melyek a M és H fokának meghatározására és E-be javítására vonatkoznak, úgy hiszszük, könnyen megértendi a szives olvasó, ha papíron néhány vonással a mondottakat érzékiti.

Említettük és kiemeljük, hogy M-uél a leggyöngébb, H-nál a legerősebb üveget kell keresni, melynél még jól lát a vizsgált szem. M-nél ugyanis nem attól kell tartani, hogy talán kellőnél gyengébb üveget választatunk, ilyennel a látás roszabb lenne és a vizsgált ezt visszautasítaná; ellenkezőleg ha kellőnél erősbet alkalmazunk, ezzel a beteg alig fog rosszabbul látni, mert a felesleges szóró hatást alkalmazással ellensúlyozza, és mi könnyen nagyobb M-et korismerünk, mint jelen van. M-nél a tévedés a tulh iladás hoz hajlik, H-nál pedig attól kell félni, hogy az üveg elégtelensége nem fog kiderülni; mert a hiányt a vizsgált alkalmazás által pó-