Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1869-10-24 / 5. szám
71 72 Tétlenül függ a kép nagysága, s így a tárgy és részleteinek láthatósága. Minél nagyobb a látszöglet annál nagyobb a kép. Ugyanazon tárgy annál nagyobb képet fog adni, minél nagyobb látszöget képez, annál nagyobbat képez pedig, minél közelebb áll a szemhez, ezért látjuk jobban, azaz több részlettel a tárgyakat, minél inkább közelednek. Adott távolban, p. o. 6"-ra a szemtől nagyobb tárgy nagyobb látszöget, tehát nagyobb képet ad mint kisebb, ennélfogva könnyebben is felismerhető. Ha a tárgy kisebbedik vagy ha távozik, a látszöglet mindkét esetben kisebbedik. A látszöglet kisebbedésével a láthatóság veszít, s egészen megszűnik, ha a látszöglet kisebb lett mint 5 perez. Akármely tárgynak eszerint legalább 5 perez nagyságú látszöget kell képezni, hogy rendes szem felismerhesse. A rendes szem látélességének mértékei tehát oly tárgyak lesznek, melyeknek határairól húzott irányvonalak a csomóponttal épen 5'-nyi látszögletet képeznek. Ilyen tárgyak pedig Snellen betűi, mert a betűk azon távolban, melyei a fölöttük álló szám mutat, épen 5'-nyi látszögletet alkotnak: rendes szem CC-at 200', L-et 50', XX-at 20'-nyi távolban még épen felismer, távolabb már nem. Ha valamely próba alávett szem ezen mértéket megüti, s p. o. 20 XX-at 20'-ban látja, akkor ezt így fejezzük ki röviden : S — hol S a látélességet, 20 mint számláló a távolságot, melyben látott volt, XX mint nevező pedig a kémtárgy azon távolát, melyben azt rendes szem látja, fejezi ki. Miután = 1, az illető szem látélessége is = 1, azaz a rendes élettani, kóros alábbszállás nélküli látélesség Sok szemben a reczeg fényfogó képessége szenvedett kóros folyamatok következtében, némelyben pedig már veleszületett gyengeség (láttompulat, Amblyopie) van jelen. Az ilyen szem fényfogó képességét is fokokban fejezhetjük ki Snellen betűi által Ugyanis azt találjuk, hogy ezen szem 5'-nyi látszöglet mellett nem, de igenis valamely nagyobb alatt képes felismerni a tárgyakat ; minél nagyobbnak kell lenni a látszögletnek, hogy a tárgy épen felismertessék, annál kisebb a szem látélessége. Ezt kitudjuk a Snellen-féle betűk közelítése vagy rövidebb távolban nagyobbaknak megjelense által. A szükségelt nagyobb szögletet közvetlenül nem mérhetjük ugyan ; de reá könyen következtetünk, mert a tárgy közeledését megmérhetjük, vagy az adott távolban szükséges nagyobb betűk számát leolvashatjuk : a tárgy közeledése vagy adott távolban növekvése pedig egyenes arányban áll a látszöglet nagyobbodásával. így szem, melynek fényfogógépessége a rendesnek felére szállott alá, két akkora reczegképeket, s így két akkora látszögletet fog igényelni a felismerésre; Snellen betűit felfogja ismerni a megnevezett távolság felében: Snellen CC-at 100'-ra, C-at 50'-ra, XX-at 10'-ra kell közelíteni, hogy a szem felismerje, és ezen távolokban a betűk nem 5, hanem 10 percznvi látszögletet képeznek. Ez esetben b -- ^ -g- vagy xx azaz = 1/2. Ha más esetben Snellen CC csak 50', C csak 25', XX csak 5‘-ban olvastatik, ok- 50 25 5 vétlenül S = C(, ^ vagy azaz = »/4, s a fény foghatóság a rendesnek '/4-re sülyedt, a szükségelt látszöglet a rendesnek négyszerete, azaz 20 perez. — Gyakorlatilag egyszerűen járunk el. Snellen betűit az ablakkal szemben 20'-nyi távolban akasztjuk fel, s a beteget háttal az ablaknak, arczczal a betűk felé állítva, s utasítjuk, hogy felülről lefelé nevezze meg a betűket; minél lejebb ér, annál jobb látélessége. Hacsak a felső CC-at nevezheti raeg| akkor S = ; ha a C vagy LXX-et is, akkor S = ~ vagy ; és így tovább. Ha egész az alsó sorig lát, akkor létélessége rendes, r, _ 20 azaz b — xx. Ha tetszik, a talált törtszámot ogyszerüsíthetjük , s p. o. S = XL helyett mondhatjuk, hogy S = >/, vagy S = helyett = 2/3 stb. A bécsi szemészeti kőrodán ez egyszerűsítést nem használjuk, hanem az eredetileg talált törtet jegyezzük fel mint S-et, még pedig azért, mert p. o. S = 1/a csak az eredményt mutatja, nem pedig a módot, melylyel az nyeretett; míg S = azt is mondja, hogy 20' távolban Snellen XL olvastatott, és nem CC 100', L 25', XXX 15' XX 10' távolban, mely eredmények mind S — V® adnának. Hogy e megkülönböztetés fontos, azt alább fogjuk látni, midőn arról lesz szó, hogy miként különböztetjük meg a rossz látást fénytörési rendellenesség következtében a láttompulattól. A látélességnek imént vázolt meghatározása illik azon esetekre, melyek- 20 ben S legalább Ha S még ennél is kisebb, akkor úgy járunk el, hogy sötétszinü öltönyünk vagy mellényünk elé tartjuk kezünket, sazújjakat, különböző számban kifeszítve és egymástól lehetőleg távoztatva, számláltjatuk meg, és pedig kezdjük a váltogatást a beteg szem közelében, azután mindinkább távozunk, addig, míg a beteg még szabatosan megnevezi az újjak számát; ha egész 20'-ra képes ezt tenni, akkor a Snellen CC-at is felismeri, mert az újjak felismerése egyenlő Snellen CC-al; ha pedig már elébb találtatott a határ, ennek távolát a szemtől kimérjük lábakban és CC fölé ir- 2 5 9 juk, mint S = , C(, stb., megfelelőleg elébbi eljárásunknak. Ha pedig újjak a szem előtt sem olvastatnak, akkor kezünket mozgatjuk a szem előtt és megneveztetjük az irányt, melyben ez történik, mi ha szabatosan történik S = 1/600-nak vehető. Ha pedig ez sem fog, akkor nincs többé jelen minőleges látképesség, hanem csak mennyileges vagy ez sem. — Snellen betűi leginkább a látélességnek meghatározására távolban használtainak, közelben kényelmesbek az olvasó próbák, melyeket a beteg kezébe adunk s itt is, mint amott mind kisebb nyomtatvány olvasását kívánjuk ; a legkisebb, mely aránylag minél távolabb tartandó a szemtől, adja az S mértéket a kifejtett elv szerint; ha p. o. Snellen 9" I ‘/a csak 9"-ben olvastatik, S = 1( , azaz ‘/a- — Olvasmányul * /2 nagy használatnak örvendenek a Jaeger Ede (Bécsben) által összeállított olvasási próbák *), melyekből magyar és szláv (cseh) kiadás is létezik. Bár ezek csak véletlenül kiválasztott apróbb és nagyobb nyomtatványból állanak, a nélkül hogy a látszöglet nagyobbodásával rendszeresen lépést tartanának, mégis gyakori használatuknál fogva Zehender kiszámította, hogy ezek czikkeinek mindegyike mily távolban képezne 5'-nyi látszögletet, mily távolban kell tehát hogy ép szem még lássa. Miután nálunk Snellen-nek csak latinbetűs táblái, nem pedig német olvasási próbái használhatók, szükségesnek tartom itt azon távolokat feljegyezni, melyekben Jaeger nyomtatványainak egyes czikkei 5'-nyi látszögletet adnak, úgy hogy ezen távolokat használatra szánt Jaeger-féle magyar példányunk egyes czikkei fölé írva, ezekkel a kifejtett elv szerint betegeink látélességét meghatározhassuk. Jaeger l — 14"-ben n 2 — 19"-ben V 3 — 28—29"-ben V 4 — 33"-ben » 5 — 35—36"-ben V 6 — 38"-ben V) 7 — 4'-ban » 8 — 4x/4'-ban n 9 — 4' 8"-ben y> 10 — 5' 2"-ben n 11 — 5x/2-ban » 12 — 63/4'-ban 13 — 7V2'-ban *t 14 — 10'-ban n 15 — 13 x/2 '-ban 16 — 17 Vs'-ban 17 — 24'-ban n 18 — 30'-ban V 19 — 37'-ban 20 — 44'-ban. Ismerve segédeszközeinket, ezek felhasználásáról a távolpont meghatározására szólhatunk. A távolpont ismeretére úgy jutunk legkönnyebben, ha a beteget 20'-nyi távolból a Snellen-féle betűs táblára hagyjuk nézni, s felülről aláfelé megneveztetjük a betűket. Attól hogy mind, vagy csak egy részét látja-e ezeknek, s attól, hogy üvegeknek a szem elé tartása által jobban, roszabbúl, ***) ***) Schrift-Scalen des Prof. Eduard v. Jaeger Bitter fon Jaxsthal Wien bei Seidel u. Sohn. Ára 1 frt.
