Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1869-10-24 / 5. szám
67 68 Szivárványa barna, a láták középszerűek, a fény behatására elég jól húzódnak össze. Sem közönséges, sem fokozott oldali világításnál nem lehet rendellenes verőfényt vagy homályosodást találni az átlátszó közegekben. Szemtükörrel — akár vájt akár síktükör — a láta mögött számos fénylő pontok vagyis lemezecskék tűnnek fel a háttérben, melyek a cholestearinjegeczek egész jellemével bírnak. Színük részint ezüstféle, részint fekete; de az egyes lemezecské k színe mozgás alkalmával nem változik. Könnyen vehetni észre, hogy a pontszerű testecskéknek színe fekete, míg az ezüstsziniiek nagyobbak, s lemezek gyanánt ismerhetők fel. Helyüket nem változtatják, még erősebb szem mozgatásnál sem. A háttér körzeti részén hiányoznak, úgyhogy a rögzítési sík nagyobb emelésénél vagy lehajlitásánál kisebb számban mutatkoznak. A belhártyák rendes állapotban találtatnak, úgy az idegdombesa is; a középponti edények rendesnél kanyarultabbak ugyan, de e tekintetben nem különböznek az egészséges jobb szemtől, ez tehát egyéni sajátságnak tekinthető. A beteg még mai nap is távolról jól lát mind két szemével. S = i0l30. Domború üvegek nem javítják a láteröt távolban, míg 40"-nyi homorú üvegek a tárgyakat némileg tisztábban mutatják. Kis betűket szemüveg nélkül épen nem látja tisztán, s a középszerüket is igen rosszul, mivel kénytelen a könyvet igen nagy távolságban tartani. 24nyi- domború üveggel Jaeger 6 számú nyomtatását 12"-nyira, bár lassan bírja olvasni; erősebb domború üvegekkel jobban lát ugyan, de nem szereti, mivel állítása szerint azoknak használása után még nagyobb kellemetlenséget szokott érezni, miért is sokszoros kísérletek után mindig az eredetileg rendelt 24"-nyi üveghez tért vissza. A láttérben nincsen hiány vagy szűkülés ; repülő foltokat igen ritkán vesz észre. Kétséget nem szenved, hogy a leirt tünemény cholestearinjegeczektöl ered, melyek az üvegtestben fészkelnek. Hogy ott, s nem talán a lencsében léteznek (mely gyanú már azért lenne igazolva, hogy a háttér körzeti részében fel nem találhatók! bizonyítja az, hogy nem vehetem észre, mikor bizonyos távolságban a szemtől domború üveget teszek a tükör mögé, míg ily készülékkel ellátva lencsehomályokat, még a hátsó tokon fekvőket is, tisztán bírom kémlelni. Hogy más részről nem fekszeuek közel a reczeghez, kiderül abból, hogy szintén eltűnnek, midőn homorú lencsét hozok kapcsolatba a tükörrel, mely készülékkel megiut a reczeg részleteit tisztán látom. Ugyanabból a körülményből, t. i. hogy távol a reczegtől ülnek, könnyen érthetni, hogy miért nem idéznek elő feltűnően a röpülő foltok tüneményét, csupán olyféle apró tárgyak által jöhetvén létre, melyek árnyékot vethetnek a reczegre, mi csak igen közelről lehetséges. A jegeczek különféle színe attól származik, hogy akkor, mikor a lemez lapja fogja fel a tükör sugarait, szép verőféuyt áraszt, mi nem történik, midőn széle van fordítva a fénysugarak kutforrása irányában Ha a tükröt némileg oldalt forgatjuk, akkor a fekete pont ezüstté változik át ugyan az említett okból, de ha a tükröt mozdulatlanul tartjuk, az ezüst lemecz nem változik feketére valamint megfordítva sem, annak jeléül, hogy helyüket nem cserélik, miből következik, hogy ezen esetben az üvegtest nincsen felernyedve, hogy tehát Desmarres megnevezése (synchisis scintillans) ily szemre nem is alkalmazható. Hiányzik it betegünknél a szivárvány rezgése (Irisschwanken), mely az üvegtest felernyedésénél szokott előfordulni. Nála csak cholesteariujegeczekről lehet szó, melyet az üvegtest középső részeiben bizonyos határok közt rögzítve ülnek. Kutforrásuk ismeretlen, jelentőségük csekély. — Említendő, hogy C ocius és mások is találtak cholestearint rögzített állapotban a különben átlátszó üvegtest elszigetelt részén. Annak daczára, hogy az imént vázolt esetben a cholestearinjegeczeket kivéve, semmi más homályosódás, nevezetesen semmi lencsehomály nem található, mégis hajlandó vagyok feltenni, hogy az említett )egeczek többnyire a lencseszövet változásával jönnek elő párhuzamosan, miután saját gyakorlatomból ez egy eset kivételével a szóbanlevő jegeczeket csak kezdődő szürke hályog kíséretében tapasztaltam. így pl. a nyár folytában L. T. 60 éves bicskei nő jobb szemében észleltem a dolgot. A beteg azért jött hozzám, mivel egy nappal előbb a jobb szemnek tökéletes elsötétítésével rögtön lepetett meg. Ezen állapot húsz perczig tartott, melyben jobb szeme semmi tárgyat nem volt képes látni, mire a láterő fokonként visszatért. Már élőbb pár napig fejfájásban szenvedett, mint átalában több év óta vér torlódásból származó szédüléseknek alá van vetve. A láták rendesek, a szivárvány nem rezeg. Nagyfokú presbyopia. 12''-nyi dombom üvvegel 8 számú betűket bir olvasni, de csak bal szemével, míg ugyanazon üveggel jobb oldalt csak 14 számot ismerhet fel. Ezen szem lencséjében körzeti szürkefehér csíkok láthatók, melyek kezdődő szürke hályogra mutatnak. Azonkívül számos cholestearinjegecz találtatik az üvegtestben. A nőt azóta nem láttam. Hasonlóan találtam a jegeczeket kezdődő lencsehomálylyal kapcsolatban 1864-ben Sz. J., 53 éves s. a. újhelyi pap bal szemében, ki ezen szem hanyatlott láterejére meghűlés által létre jött köthártyahurut alkalmával lett figyelmes. Mindkét szem rövidlátó. A jegeczek és a kezdődő lencsehomályon kívül még azon ismeretes lángformájú folt volt jelen a látidogdombcsa mellett, mely világrahozott sajátság és az idegrostok fennmaradt hüvelyei által okozott részbeni átlátszatlanságnak köszöni eredetét. Szándékom későbbi alkalommal e tárgyra vissza térni. A fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek tana. Schdi/ek Vilmos tr -lói Becsben. (Folytatás). A fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek lényegét felfogva, gyakorlati meghatározásukra térhetünk át. Feladatunk: kitudni a távolpont fekvését, vagy távolponti távolt (Stellwag szerint, a távolponti távközt), miből önként folyik a távolpont fénytörési értéke és a rendellenesség neme s foka; meghatározni a közelpontot, (Stelwag szerint a kőzelponti távközt) melynek ismerete szinte a közelpont értékére vezet; végre kiszámítani a két talált értékből a meglevő alkalmazkodási szélességet. A távolpont meghatározása bővebb kifejtést igényel. Segédeszközökre is szükségünk lesz, még pedig üveglencse gyűjteményre és próbatárgyakra. Elébb ezekről szólunk. A szükségelt üveglencse gyűjtemény erősebb és gyöngébb domború és vájt üvegek sorozatában áll. Be lehet érni a kővetkező számokkol: 60, 48, 42, 36, 30, 24, 20, 18, 16, 15, 14, 13, 12, 11, 10, 9, 8, 7, 6, 51/,, 5, 41/,, 4, 3*/, 8, 2%. 2»/, 2V4, 2. A számok a gyuponttávolt jelentik, a felhozott sorozatban alakban tehátágyuponttávolok.rövidülnek,és igyatörerök mindinkább növekszenek, s így kell, hogy ezen számok úgy domború mint vájt meglegyenek, még pedig minden fajtából párosán, a két szem számára *) — Feltűnik, hogy e sorozatban az erős üvegek számai közel fekszenek egymáshoz, sőt eleinte csak törtekben haladnak előre (2, 2‘/4. 2‘/s stb.) s azután egész számokban, mi? tovább hézagok támadnak, melyek mind nagyobbakká lesznek, s végre 60 *) Ilyen gyűjteményt kaphatni Béesben Fritsch látszerésznel (Alservorstadt, Alserstrasse 17 sz.) 36 ftért, hasábokkal és hengeres üvegekkel 72 ftért; Berlinben Paetz & Flohr-nál (U d Linden 14) 25 tallérért; saját tökéletesen berendezett és igen szépen kiállított gyűjteményemet Parisban Crétés (rue de 1’ école de médecine 11,) opticusnál vettem 230 frankért.
