Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1869-10-24 / 5. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 35-dik számához. Szerkeszti H irschier Ignácz tudor. 5-ik szám. Vasárnap, október 24-én. 1809, Tart alom; Hirschler I. tr. A gyakorlatból. IV. Epefagygyanyjegeczek az üvegtestben. — S c h u 1 e k V. tr. A fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek tana. (Folyt 1 — Lapszemle. A Basedowféle betegségről. — A sejtközi érhártyalobról. — Jegeeekről a háttérben. — Az idegek befolyásáról a szem belsejebeli nyomás íokára. A gyakorlatból. IV. Epefagygyanyjegeczek (Cholestearin) az uvegtestben. Huszonöt éve körülbelül, hogy a franczia szemorvosok s y nchisis scintillans neve alatt leírták az üvegtest felengedésének azon nemét, mely a nevezett jegeczek jelenléte által tűnik ki. Des mar rés, kitől az említett megnevezés ered, ezen saját ságos tüneménytelőször tanulmányozta 1845-ben 58 éves nőnél, kinek mindkét szemén több évvel előbb a szürke hályog visszahajlitás által műtétetett. Mindkét láta terjedelmes másodlagos tokhályog által zárva lévén. Desmarres ezeket a tülkhártyán keresztül távolitá el, miáltal majdnem tökéletes láterő eszközöltetett. Ezen műtét után a beteget megvizsgálván, a bal szemben a láta mögött számos, ezüst- vagy gyémántfénnyel bíró apró lemezecskéket fedezett fel, melyek a szemteke minden mozgásánál tűzi játék gyanánt emelkedtek, a legközelebb perczben visszatérvén a szemteke fenekére. Daczára annak, hogy akkor még szemtükör nem vala rendelkezésére, perczig sem kételkedett, hogy a sajátságos apró testecskék a felernyedett üvegtestben rejlenek, miért is ezen kórállapotot a fennemlített névvel vélte legjobbán jellemezni. Midőn 1847-ben Párisba érkeztem, madame Manfrina (a betegnek neve) Desmarres magánkorodájának egyik főnevezetessége vala, melyet a buzgó tanár az idegen látogatóknak bemutatni szokott, különösen figyelmeztetvén őket két tényre, ugyanis, hogy a nevezett beteg alig panaszkodott röpülő foltokról (mouches volantes), s hogy bal szemével (melyben épen a tünemény előfordult) még jobban lát, mint a jobbikkal, melyben az hiányzott. Malgaigne, kinek folyóiratában (Journal de Chirurgie) az eset közöltetett, először állitá, hogy a nevezett tünemény az üvegtestben létező cholestearinjegeczek által jön létre, melyek már 1804-ben J. A. Schmidt által egy hályogoslencsében, későbben Parfait Landray által az üvegtestben találtattak, vélemény, melyben Backer és Stout Osztoztak. A szemészek ily módon figyelmesek lévén a szóban levő tünetre, nem késtek több hasonló esetek észlelésével, oly annyira, hogy Schauenburg 1852-ben közölt monographiájában már 23 esetről tehetett említést. A cholestearinjegeczek jelenléte az üvegtestben mai tökéletes vizsgálatmódunk mellett oly könnyű és egyszersmind oly sajátságos — hogy ne mondjam, mulatságos — tüneményt nyújt, hogy kár volna leírásával időt vesztegetni. De a milyen könnyű a kórisme, ép olyan nehéz a kórállapotnak nosogeneticus értelmezése. Ott, hol a jegeczek hályog-visszahajlitás vagy szétdarabolás után jelennek meg az üvegtestben, igen valószínű, hogy a lencseszövet átváltozásaiból veszik eredetüket ; azután az érhártyának sorvadással és tágulattal járó lobos megbetegedése mellett megjelenő jegeczek szintén félig értelmezhetők; de számos oly eset is észleltetett, hol sem hályog, sem a szemteke belső hártyainak legkisebb megbetegedése találtatott, s hol a szem működése majd nem háborítatlannak mutatkozott. Szándékom, általam az utolsó években tanulmányozott ez utóbbi osztályba tartozó eset rövid vázlatával a szóbanlevő betegség jellemzését bővíteni, W. M. 49 éves pesti kereskedő 1862 junius 24-én először látogatott meg. Akkor a bal szemöldök feletti tájon létező nyomó fájdalmakról panaszkodott, melyek őt különösen olvasáskor lepik meg. A láterő nyomozása által csupán közönséges presbyopiát fedeztem fel nála, mely kissé igenis feltűnő volt a 42 éves egyénnél, ki alkalmazkodási készülékét kis kereskedő létére valami túlságos módon erőltetni kénytelen nem vala. Mint akkori jegyzeteimben le van írva, kis nyomtatást nem bir olvasni, s Jaeger 5 számú betűket csak akkor ha a könyvet 16"-nyira tartja; közelebről a betűk elmos-ódnak. Miután a távollátás tökéletesnek bizonyult be, s más tünetek nem voltak jelen, megkísértettem vele 24“-nyi domború üveget, melylyel a nevezett 5 számú nyomtatást 12“ nyira igen folyékonyon bírta olvasni. Nem találom feljegyezve könyvemben, hogy a szem hátterét szemtükörrel megvizsgáltam volna. 1863-ban újra hozzám jött ugyan azon panaszokkal, t. i. azokkal, melyek az asthenopia neve alatt ismeretesek. Állítása szerint a rendelt szemüveg egy darabig igen jó szolgálatod tett, de az előbbeni állapot nemsokára megújult, mely főképen abban áll, hogy legkisebb munka után a szemtekék kissé fájdalmasak, különösen a bal, mely oldalon még a szemgödör feletti tájon is némi tompa nyomást szokott érezni! Vizsgálván a láterő körülményeit, igen csekély különbséggel ugyanazon leletet nyertem, mint egy évvel az előtt, t. i. haladó presbyopiát, Jaeger 9 számú nyomtatást csak 16"-nyira bírta olvasni, 18"-nyi domború üveggel ugyan azt és kissebbet is, 10"-nyira kényelmesen és anélkül, hogy az üveg valami észrevehető nagyítást idézett volna elő. A fénytörés gyengén myopicusnak mutatkozott. Egyszersmind rég óta fennálló gyomorhurutról panaszkodott, valamint némelykor fellépő szaggatásokról az alsó végtagokban, mi ellen carlsbadi vizet rendeltem. De ez alkalommal szemtükörrel nyomozván a szem hátterét, meglepetésemre a balban számos cholestearinjegeczet találtam melyek különösen a láta mögötti középtért foglalták el, s a szemteke mozgásainál helyváltoztatást nem mutattak. Természetes, hogy a lencse átlátszóságát igen körülményesen vizsgáltam, de semmi rendellenest benne nem találván, csupán arra figyelmeztettem a beteget, hogy időnként látogassam meg, mivel olyas valamit tapasztaltam bal szemében, mi figyelmes észlelést javalhat. A beteg meg is felelt ezen felszólításomnak, mennyiben azóta, tehát hat év óta időnként hozzám jön, mindig ugyanazon asthenopiaféle panaszokkal, melyeken kívül a láterő nagyobb hanyatlását vagy más rendellenességét mindeddig feltalálni nem bírtam, íme a szemek mostani állapotja: Külsőleg nem tűnik fel semmi eltérés a rendes állapottól. SZEMESZET.
