Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1869-08-29 / 4. szám

tisztátalanabb, oo-ben és ettől innen sehol sem ad a tárgy tiszta képet. Tiszta kép a reczegen csak azon esetben jönne létre, ha hálni a képtávol rövidülhetne, még pedig addig, míg végre oly rövid lenne, hogy a hátsó viszonyos gyusík az előbbre álló reczegsíkot elérte volna. Ez a rövidülés hátul előállna, ha elől a tárgytávol növekednék. Igen de a tárgy már kezdetben oo távolban állott, s akkor is még mindig hosszabb volt a képtávol a reczegtávolánál a lencsétől, hogy távozhatnék a tárgy még oo-en is túl, hogy hátul a'kiváut egvbevágás előálljon, s a szem láthasson ? Ez első pillanatra lehetlennek látszik, s mégis képzelhető. Ugyanis képzeljük csak, hogy a tárgy a szem vagy a fej mögött áll oo-ben, hogy a kiinduló sugarak hátulról esnek a szemfelé s a szem elé érve most ellenkező irányt nyerhetnének, tehát megfordulnának és ismét elöllől irányulnának a szemnek: akkor az ilyen sugarak a szem fénylőre készüléke által képpé egyesittetnének. A tárgy távolát a szemtől ilyen fej mögötti állás mellett szinte hüvelykekben fejezaők ki, csakhogy nemleges (--) jellel látnók el, mert a szem elé ért sugaraknak ellenkező irányt kellene felvenniük Ha a tárgy — oo ben áll, akkor 11 sugarakat küldene ki, melyek, ellenkező irányt nyerve, szinte csak ott egyesülnének a reczeg mögött, mint elébb egyesültek, midőn még a tárgy -f- oo-ben állott a szem előtt. De a tárgy hátul közeledik, a kibocsátott sugarak hátulról előfelé inkább széttérő, míg nemleges irányban a szemfelé megfordulva, inkább összeférő irányt nyernek; miután pedig a szemre való visszaesés előtt már összetérők. a fénytörési készülék által még inkább megtöretnek: a hátsó viszonyos gyutávol rövidül. Minél jobban közeledik hátul a tárgy, annál széttéröbbek, ellenkező irányba fordítva, annál összetérőbbek sugarai, s annál rövidebb a hátsó viszonyos gyutávol. Végre a tárgy oly köz.el jutott, hogy sugarai oly széttárok, nemleges irányban oly összetérők,, hogy a szem annyira elől egyesíti őket, miszerint most már a főgyusíktól jóval előbb álló reczegen adnak tiszta képet. A tárgy távola adván a távolpontot. látnivaló, hogy oly esetben, midőn a főgyusík a reczeg mögött fekszik, a távolpontnak oo-nél távolabb, azaz a nemleges oldalon kell lennie. A távolpenttávol valamely véges nemleges (—) szám, fénytörési értéke pedig, különböző esetekben — x/50, — x/20 — x/10, — x/5, — x/3 stb. átalában — 1/r lesz. A mértékhagyas itt nem rövidülésben hanem a mérték túlhagyásában áll. miért az ilyen szem túlmértékü vagy tú 11 átó (Hypermetrop)-uak neveztetik. Ábránk mutatja a túllátó szem fénytörését. E rendhagyás (Art etropie) tokát szinte a távolpont értéke fejezi ki : — GO, — 30, — 15 stb. távolponti távköz annyit jelent mint — x/60, — x/30, — x/15 túllátóság, mely állapotokat ezután H betűvel fogunk egyszerűen megnevezni, s mivel a H (túllátóság) fogalmában már benne foglaltatik a nemleges érték, a jelt el is fogjuk hagyni, H maga már kifejezvén ezt, s írni fogjuk, hogy bizonyos esetünkben H x/60, vagy H x/30 stb. van jelen.

A túllátó szemben (és pedig nyugvó állapotában, melyről egyedül beszélünk most, mint ezt különösen hangsúlyoznom kell) a szem előtt álló tárgy nem, csak a mögötte álló adhat tiszta képet. Igen, de hogy ily tárgyállás mellett sugarak érjenek a szembe, tehát látás állhasson elő, a szem elé ért sugaraknak meg kellene iordulniok. Ezt pedig képzelni ugyan ellehet, de a valóságban ez sohasem történhetik, így már a fej is útját állná a szem elé törekvő sugaraknak. A fej megetti tárgyak képet nem adhatván, a valóságban, a kísérletnek alávetett szem nem is tudhatja hogy tűikor áll a tárgy a távolpontban. Ily módon a nemleges távolpont kimérése, s ezzel együtt a jelenlevő H fokának számbeli kifejezése is csak képzeletiieg, de nem gyakorlatilag lehetséges zavarunkból tökéletesen kiment a domborlencsék alkalmazása. Domborlencsékkel gyakorlatig utánozhatjuk a sugártörés viszonyait azon esej lekben, midőn különben a tárgynak nemleges állása volna szükséges, tehát túllátóságnál. Ahelyett ugyanis, h gy a kísérletre szolgáló tárgy a fej mögé helyeztetnék és oo-nől mindinkább közelittetnék, mi által a sugarak előfelé mindinkább széttérnének, s képzeletiieg azután visszafelé megfordulva ugyanannyira összeférnének, tehát szemre esésük előtt mintegy a mindinkább közeledő tárgyba visszafutni látszanának; a tárgyat első helyzetében, -j- oo-ben (távol a szem előtt) áilani hagyjuk, sa szemeié kezdetben gyenge, aztán mind erősebb törésű domborlencsóket tartunk. Ezek az elölről , beeső tárgysugaraknak oly összetérést adnak, hogy mielőtt a szemre esnének, az alkalmazott lencse főgyupontja felé vannak irányulva. Ily eljárás mellett oly sugárirányt nyerünk a -f- oo-ben álló tárgyról, mintha a tárgy a ne r leges oldalon azon ponton állott volna, hová most a lencse főgyupontja esik. Ez által elérjük azt gyakorlatilag, minek szükségét elméletileg beláttuk ; azon lencsét kell választanunk, melynek főgyupontja oly távolban van a szem mögött, mint milyenben a tárgynak kellene állaui, hogy sugarai, nemleges irányba visszafordulva, a reczegre töressenek meg. Az alkalma-ott lencse a sugaraknak, melyek élőitől jönnek, megadja a kivánt irányt, törési ereje pedig megnevezi egyszersmind a nemleges távolpontot is, mert a sugarakat oda gyűjti, honnan különben kiindulni és hová megint visszairányulni kellene azoknak, hogy a szemben tiszta képet adjanak, ha domborlencse nem alkalmaztatnék. Ha a távolpont a lencse álW fel van találva, ezzel megvan a H foka is nevezve. Ha p. o. H x/20-al volna dolgunk, a távolpontot nem kereshetjüs úgy, hogy megfelelő nyomtatványt a fej mögött oo távolból 20"ig közelítsünk a szemhez, midőn az elmélet szerint az a távolpontban állana és legszabatosabbau lenne olvasható, hanem a.szem elébe nagyobb távolba állítjuk amazt, s gyengébb és erősebb domborleneséket tartunk a szem elé, s úgy találjuk, hogy ez 4- 20-al lát legjobban : + 20 azt mutatja, hogy a távolpont — 20", ennek értéke — x '20, s hogy H x/20 van jelen.

Röviden összefoglaljuk a fénytörési viszonyokat:

Fénytörés a szem nyugvó állapota, ezt kifejezi a távolpont. A fénytörés rendes és rendellenes (mértéktartó és mértékhagyó) lehet. A rendes fénytörésnél (Emmetropie), melyet E-vel nevezünk meg, a távolpont 4- vagy — ^-ben van. A rendellenes fénytörés (Ametropie) csak kétféle lehet, rövidlátóság M és túllátó ság H. A rövidlátóságnál a távolpom, azon vonalon fekszik valahol, mely + °c-től a szómig terjed, tehát mindig valamely 4- véges szám. A túllátóságnál a távolpont — °°-től a szemig terjedő vonalon van, tehát mindig valamely — véges szám. E-nél a főgyusík a reczeggel egybevág. M-nél a főgyusík előbre, H-nál hátrább áll mint a reczeg síkja, innen a távolpontbani látásnál M-nél a hátsó viszonyos gyutávol hosszabb, H-nál rövidebb mint a fogy - távol, minek megfelelőleg a mellső viszonyos gyutávol M-nél , tevőleges, H-nál a nemleges oldalon fekszik. A távolpont ott lévén, hol a mellső viszonyos gyupont, szükségképen M-nél csak +-, H-nál csak — lehet. Minden 4- véges távolpont M et ad, oka a recsegnek hátrább állása mint a fögyusik. Minden — véges távolpom H-i ad, oka a reczeguek előbre helyezése, mint a főgyusík. L éuyege a mértéktartó szemnek,^nek,a főgy u :ík és a reczeg egybevágása. Lényege a mértékhagyó szemnek a reczeguek afőgyusíkkalegybeuem vágása. M és H ellenkező fénytörési állapotok, egyik a másikat kizárja, mennyire az egyik innen, annyira tér el a másik túl az JET-tői- JLÍ-nél széttérő sugarak, H-nál összetérők szükségesek, hogy a reczegen kép jöhessen léire. A támpont adja a rendhagyás fokát. Minél közelebb a távolpont ili-nél a -f- és //-nál a — oldalon, minél széttéröbbek Jí-nél és minél összetérőbbek //-nál a szükségelt sugarak, annál nagyobb a rendhagyás foka.

Csak miután a fénytörés rendellenességeivel tisztában vaj gyünk, szólhatunk az alkalmazkodás rendhagyásairól, mert elébb ! tudnunk kell. hogy hol fekszik a távolpont. A távolponton kezdődik az alkalmazkodás és {erjed legnagyobub működésében a közelpontig. A távolpont az egyetlen független pont, ez képezi minden észlelés és kísérlet kiindulását. A közelpont változó mint az élettani működés, az alkalmazkodás változik; fekvése és fénytörési értéke mitsem mond, ha a távolpont tudva nincs: de ha távolpout ismeretes, akkor a közelpont ismeretessége is eléri egész értékét, mert ekkor az alkalmazkodási szélesség ismeretére vezet 1/a — 1/p — 1/r lévén. A közelpont ugyanolyan alkalmazkodási szélesség