Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1869-07-11 / 3. szám

1 1 __L 1 Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 28-dik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 3-ik szám. Vasárnap, julius 11-én. Tartalom: Hirschler I. tudor : A gyakorlatból. I. Szemüregbeli csonthártyalob, dülszem, gyógyulás. — Schulektr: A fénytörési és alkalmozkodási rendellenességek tana. Folyt.— Üszkösödő orbáncz a jobb szemhéjako. B i e r m a n n tr.-tól. — Gyakorlati észrevételek az atropin-szemviz használata felett. Sichel tr.-tól. — A köthártya rögről. Mannhardt-tól. — A könytömlő kiir­tása. Berlin tr -t.ól 1869. A gyakorlatból. I. Szemüregbeli csonthártyalob — dülszem (Exophthalmus) — gyógyulás. A dülszem helyes kórismészése, illetőleg oki mozzanatának pontos felismerése egyike a legnehezebb feladatoknak a gyakor­lati szemészetben, de egyszersmind döntő fontosságú, a mennyi­ben a tőle függő gyógyeljárás minden legkisebb hibája az illető szemet, valamint a jóslat az orvos hírnevét veszélyeztetik. A dülszemnek sokféle oka lehet, mivel minden kórállapot, mely­nek folytán a szemüregben létező szövetek megdagadnak vagy ab­ban valami uj bennék keletkezik, kitolja a szemtekét helyéből, egészen eltekintve attól, hogy a dülszemnek csekélyebb fokai még a szemteke egyenes izmainak hüdéseiböl is vehetik erede­tüket. Legnagyobb szerep a dülszem létrehozásában az uj képletek­nek jut, de azonkívül a kötszövetnek heveny lobja vagy idült túlten­­gése, a csontnak tultengése, a, csonthártya lobos daganata, az ütérdag, valamint a vérömleny mind meg annyi dülszemet létesíthető mozza­natokat képeznek. E sokféle eredetű bajnak közös tulajdona az, hogy a beteg kedélyére igen lehangzólag hat, miért is az ily kórál­lapottól való megszabadulás által a betegek az orvos iránti ha­lás elismerésre sokkal nagyobb mértékben érzik magukat fel híva, mint más nem kevésbé veszélyes bajok gyógyítása alkal­mával. A következő eset mind lefolyása, mind hamar bekövet­kezett gyógyulása tekintetéből megemlítést érdemel. N. A. 68 éves sopronmegyei földbirtokos f. é. apr. 30- án je­lent meg nálam. Bal oldalt hatalmas dülszem létezik, körülbelöl 5 — 6‘" kiemelkedéssel, mely a szemhéjak tökéletes bezárását gá­tolja. A szemhéjak duzzadtak, kissé pirosak, a felsőn, mely le­csüngő és csak lomhán emelhető, tágult visszerek futnak le; a szemteke köthártyája sötét piros, duzzadt, s a szaru körül 2“‘ magas gyűrű alakú széles daganatot (cbemotischer Wall) képez, mely tapintatra ruganyos, savós izzadmányt tartalmazni látszik. A szaru közepén kendermag mekkoraságú sárgás fehér beszű­­rödmény látható, melynek felületén vékony heg mutatkozik. A láta szűk, de fénybehatásra — bár lomhán — mozgó. Az ujj tapintásával nem lehet a felső szeműregszélt érezni, illetőleg a csontszél és a szemteke közé behatolni, e helyt oly keményded, egyenes felületű daganat létezvén, mely a homlok­csonttól egész a szemteke felületéig terjed. A külső ereszték (com­missura externa) táján érezhető ugyan a csontszél, de mintegy fedve beszűrődött lágy részektől; az alsó szemgödörszél szabad. A szemteke nem egyenesen mellfelé vau tolva, de kis mértékben lefelé hajtva, mozgása felfelé tökéletesen megsemmi­sült, lefelé csökkent, valamint ki- és befelé is, mely irányok­ban körülbelöl 5° forgás tehető. A szemteke ennek folytán min­dig mozdulatlanul áll, a felső szemhéjtól csak félig fedve, a csontszél által mintegy strangulálva van és sötét vörös duzzadt köthártyájával visszariasztó látványt képez, melyhez a beteg aggodalmas arczkifejezése mint a kórképnek kiegészítő része já­rul. Ha ujjammal a szemtekére nyomást gyakoriok, meg erélyes hatással is nem vagyok képes a szemtekét bár csak kissé visszatolni, csontkemény daganatot érezvén, mely hátul a hely­­változtatást megakadályozza. A beteg fejszaggatásokon kívül, melyek a halántéktól egész a nyakszirtig terjednek, miről sem panaszkodik, étvágya csökkent ugyan, de meg van láza nincs, alvása rövid és szakgatott. A baj keletkezését illetőleg előadja, hogy sok utazás után, mely alatt többszöri meghűlésnek volt kitéve, négy hét előtt erős baloldali fejfájásai támadtak, később aztán a szem meg­­gyuladt és lassanként a gödörből kiemelkedett. Orvoshoz folya­modván, ez a fennálló nyákos elválasztást alkalmasint takárnak tartván, ismételt étetést eszközölt, egyszer pokolkővel, többszőr kék gáliczkővel, mely gyógyeljárás nem csak hogy iszonyú fáj­dalmakat okozott, de egyszersmind a szemcsillagon a még fenn­álló középponti beszűrődést vonta maga után. A kórisme ezen esetben nem járt valami kiváló nehézség­gel. Ujképletről, ily gyors kifejlődés mellett, szó alig lehetett, kivált a beteg, különben egészséges test állapotját tekintetűé véve. Szabad legyen ezen alkalommal egy mozzanatra figyel­meztetnem, melynek szorgos kinyomozása által ilyíoku dülszemnél az ujképlet létezése iránt majdnem biztosan tájékozhatjuk ma­gunkat, az t. i. a szemgödörszél és a szemteke közt tapint­ható daganat felületének mivolta. Ha újképlet van jelen, akkor az a szemgödörszéltöl elkülönítve éreztetik, kivéve azon eseteket, hol a csonttal egész mellfeléig szorosan összefügg, illetőleg az utóbbiból indul ki, felülete pedig a dagnak egyenetlen, pu­pos, különféle helyeken különféle összeállásu. All az kivált a különféle rákos ujképletekre nézve, melyeknek felülete min­dig pupos, dudoros külemet mutat. Hányszor nem láttam feled­­hetlen Balassánk által ezen alapon megtenni a szemgődörrák kórisméjét, melybeu soha sem csalatkozott. Jelen esetben a csontszél egészen a szemtekéig terjedvén, mintegy szélesebbnek vastagabbnak mutatkozott, de e daganat oly egyenes felületet képezett, hogy már ez által is kilehete zárni az ujképlet kórisméjét. De még a kötszövet lobját sem le­hetett volna feltenni, mivel ez rendesen genyképződés és tá­lyoghoz vezetvén, szükségképen hullámzást árul el a nevezett tájon, minek a szóban forgó esetben nyoma sem volt. Egészen eltekintve tehát a többi dülszemet okozó kórállapotoktól, me­lyek itt szóba sem jöhettek, nagy határozottsággal a csont­hártya lobját kórismésztem, mely meghűlés utján támadt hely­telen kezelés folytán mellfelé terjedt és itt alkalmasint a fas­cia tarso-orbitalist is körébe vonta. Ezek után a jóslat úgy hang­zott, hogy gondos magatartás és gyógykezelés mellett a dül­szem vissza fog fejlődni, s a szemteke szabad mozgását vissza­nyerendő Némi aggodalmat csupán a szaru beszürődménye oko­zott, mely részint izgatás, részint talán meggátolt táplálás által 28 TT T 1 SZEMESZET.

Next

/
Thumbnails
Contents