Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1869-07-11 / 3. szám
1 1 __L 1 Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 28-dik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 3-ik szám. Vasárnap, julius 11-én. Tartalom: Hirschler I. tudor : A gyakorlatból. I. Szemüregbeli csonthártyalob, dülszem, gyógyulás. — Schulektr: A fénytörési és alkalmozkodási rendellenességek tana. Folyt.— Üszkösödő orbáncz a jobb szemhéjako. B i e r m a n n tr.-tól. — Gyakorlati észrevételek az atropin-szemviz használata felett. Sichel tr.-tól. — A köthártya rögről. Mannhardt-tól. — A könytömlő kiirtása. Berlin tr -t.ól 1869. A gyakorlatból. I. Szemüregbeli csonthártyalob — dülszem (Exophthalmus) — gyógyulás. A dülszem helyes kórismészése, illetőleg oki mozzanatának pontos felismerése egyike a legnehezebb feladatoknak a gyakorlati szemészetben, de egyszersmind döntő fontosságú, a mennyiben a tőle függő gyógyeljárás minden legkisebb hibája az illető szemet, valamint a jóslat az orvos hírnevét veszélyeztetik. A dülszemnek sokféle oka lehet, mivel minden kórállapot, melynek folytán a szemüregben létező szövetek megdagadnak vagy abban valami uj bennék keletkezik, kitolja a szemtekét helyéből, egészen eltekintve attól, hogy a dülszemnek csekélyebb fokai még a szemteke egyenes izmainak hüdéseiböl is vehetik eredetüket. Legnagyobb szerep a dülszem létrehozásában az uj képleteknek jut, de azonkívül a kötszövetnek heveny lobja vagy idült túltengése, a csontnak tultengése, a, csonthártya lobos daganata, az ütérdag, valamint a vérömleny mind meg annyi dülszemet létesíthető mozzanatokat képeznek. E sokféle eredetű bajnak közös tulajdona az, hogy a beteg kedélyére igen lehangzólag hat, miért is az ily kórállapottól való megszabadulás által a betegek az orvos iránti halás elismerésre sokkal nagyobb mértékben érzik magukat fel híva, mint más nem kevésbé veszélyes bajok gyógyítása alkalmával. A következő eset mind lefolyása, mind hamar bekövetkezett gyógyulása tekintetéből megemlítést érdemel. N. A. 68 éves sopronmegyei földbirtokos f. é. apr. 30- án jelent meg nálam. Bal oldalt hatalmas dülszem létezik, körülbelöl 5 — 6‘" kiemelkedéssel, mely a szemhéjak tökéletes bezárását gátolja. A szemhéjak duzzadtak, kissé pirosak, a felsőn, mely lecsüngő és csak lomhán emelhető, tágult visszerek futnak le; a szemteke köthártyája sötét piros, duzzadt, s a szaru körül 2“‘ magas gyűrű alakú széles daganatot (cbemotischer Wall) képez, mely tapintatra ruganyos, savós izzadmányt tartalmazni látszik. A szaru közepén kendermag mekkoraságú sárgás fehér beszűrödmény látható, melynek felületén vékony heg mutatkozik. A láta szűk, de fénybehatásra — bár lomhán — mozgó. Az ujj tapintásával nem lehet a felső szeműregszélt érezni, illetőleg a csontszél és a szemteke közé behatolni, e helyt oly keményded, egyenes felületű daganat létezvén, mely a homlokcsonttól egész a szemteke felületéig terjed. A külső ereszték (commissura externa) táján érezhető ugyan a csontszél, de mintegy fedve beszűrődött lágy részektől; az alsó szemgödörszél szabad. A szemteke nem egyenesen mellfelé vau tolva, de kis mértékben lefelé hajtva, mozgása felfelé tökéletesen megsemmisült, lefelé csökkent, valamint ki- és befelé is, mely irányokban körülbelöl 5° forgás tehető. A szemteke ennek folytán mindig mozdulatlanul áll, a felső szemhéjtól csak félig fedve, a csontszél által mintegy strangulálva van és sötét vörös duzzadt köthártyájával visszariasztó látványt képez, melyhez a beteg aggodalmas arczkifejezése mint a kórképnek kiegészítő része járul. Ha ujjammal a szemtekére nyomást gyakoriok, meg erélyes hatással is nem vagyok képes a szemtekét bár csak kissé visszatolni, csontkemény daganatot érezvén, mely hátul a helyváltoztatást megakadályozza. A beteg fejszaggatásokon kívül, melyek a halántéktól egész a nyakszirtig terjednek, miről sem panaszkodik, étvágya csökkent ugyan, de meg van láza nincs, alvása rövid és szakgatott. A baj keletkezését illetőleg előadja, hogy sok utazás után, mely alatt többszöri meghűlésnek volt kitéve, négy hét előtt erős baloldali fejfájásai támadtak, később aztán a szem meggyuladt és lassanként a gödörből kiemelkedett. Orvoshoz folyamodván, ez a fennálló nyákos elválasztást alkalmasint takárnak tartván, ismételt étetést eszközölt, egyszer pokolkővel, többszőr kék gáliczkővel, mely gyógyeljárás nem csak hogy iszonyú fájdalmakat okozott, de egyszersmind a szemcsillagon a még fennálló középponti beszűrődést vonta maga után. A kórisme ezen esetben nem járt valami kiváló nehézséggel. Ujképletről, ily gyors kifejlődés mellett, szó alig lehetett, kivált a beteg, különben egészséges test állapotját tekintetűé véve. Szabad legyen ezen alkalommal egy mozzanatra figyelmeztetnem, melynek szorgos kinyomozása által ilyíoku dülszemnél az ujképlet létezése iránt majdnem biztosan tájékozhatjuk magunkat, az t. i. a szemgödörszél és a szemteke közt tapintható daganat felületének mivolta. Ha újképlet van jelen, akkor az a szemgödörszéltöl elkülönítve éreztetik, kivéve azon eseteket, hol a csonttal egész mellfeléig szorosan összefügg, illetőleg az utóbbiból indul ki, felülete pedig a dagnak egyenetlen, pupos, különféle helyeken különféle összeállásu. All az kivált a különféle rákos ujképletekre nézve, melyeknek felülete mindig pupos, dudoros külemet mutat. Hányszor nem láttam feledhetlen Balassánk által ezen alapon megtenni a szemgődörrák kórisméjét, melybeu soha sem csalatkozott. Jelen esetben a csontszél egészen a szemtekéig terjedvén, mintegy szélesebbnek vastagabbnak mutatkozott, de e daganat oly egyenes felületet képezett, hogy már ez által is kilehete zárni az ujképlet kórisméjét. De még a kötszövet lobját sem lehetett volna feltenni, mivel ez rendesen genyképződés és tályoghoz vezetvén, szükségképen hullámzást árul el a nevezett tájon, minek a szóban forgó esetben nyoma sem volt. Egészen eltekintve tehát a többi dülszemet okozó kórállapotoktól, melyek itt szóba sem jöhettek, nagy határozottsággal a csonthártya lobját kórismésztem, mely meghűlés utján támadt helytelen kezelés folytán mellfelé terjedt és itt alkalmasint a fascia tarso-orbitalist is körébe vonta. Ezek után a jóslat úgy hangzott, hogy gondos magatartás és gyógykezelés mellett a dülszem vissza fog fejlődni, s a szemteke szabad mozgását visszanyerendő Némi aggodalmat csupán a szaru beszürődménye okozott, mely részint izgatás, részint talán meggátolt táplálás által 28 TT T 1 SZEMESZET.
