Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-12-21 / 6. szám
1 Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 51-dik számához. Hirschler Ignácz tudortól. 6-dik szám. Vasárnap, december 21-ón. 1868. Turtaloin: Visszapillantás a lüktető szemgödri növedékeknél alkalmazott fejütér-lekötésnek eredményeire. Zehen der után Vidor tr. — Irodalom. Die Augenkeilknnd* * * an preussischen Universitäten, ein Nothstand imCultus. Von Dr. J. Jakobson. — Coniunctivitis membranacea. H a y m a n n tr.-tól. — Coniunctivitis blenorrhoica. Ugyanattól. — A bal reczeg középponti literének betömülése, a jobb szem érhártyája egyes litereinek mulékony tömülése, idült szívbajnál. Knapp tr.-tól. — A szaruröp műtétele, a leválasztott képlet kettős átültetése és e hiány pótlása áltál. Ugyanattól. — Pemphigus coniunctivae, Zehe n der tő 1. — Pillaszőr a hátsó szemcsamokban. Ugyanaz. A látideg és a reczeg mivoltáról elmekórosóknál. Visszapillantás a lüktető szemgödri növedékeknél alkalmazott fejütér-lekötésnek eredményeire. Zehender V. után közli Vidor Zs. tr. (Kiin. Monatsbl. 1868, 99. 1.) A szemgödör lüktető növedékének jelenlétében alkalmazott fejütér-lekötés két új, szerencsésen lefolyt esetének alkalmával időszerűnek találjuk az eddig közzétett esetekre visszapillantani. Ezen növedékeknek oly dűlszem képezi legfeltűnőbb jelenségét, mely a teke másegyéb előrenyomulásától az által különbözik, hogy a szemteke fölött, valamint szomszédságában a halántékon, homlokon, sőt sokszor még tovább is, az érhullámokkal egyidejű, úgynevezett értágulati zörej hallható. — Az érlökések legtöbb esetben nem csak hallhatók, hanem érezhetők, sőt világosan láthatók voltak. Ezen zörejt magok a betegek is hallják és érzik, néha kínos, sőt gyakran kiállhatlan módon. A baj nem ritkán heves fejes szemfájdalmakkal volt egybekötve. Tapintás vagy az által, hogy a kis ujj a szemgödri falak és a teke közé vezettetik, sőt egynémely esetben puszta látás által is meg lehetett állapítani valamely, rendszerint igen puha, könnyen összenyomható, érméczes növedék jelenlétét. Ha a kidülledt teke visszanyomása kiséreltetett meg, ez nem fájt a betegnek, és az ellentállás jobbára nem volt nagyon észrevehető. Ezek a legfontosabb és legfeltűnőbb állandó jelek, melyekből a szemgödri ütér tágulatát hitték felismerhetni. Travers és Dalrymple két első közzétett esete érvéges ütértágulatnak (aneurisma per anastomosin) ismertetett fel; később ezen lüktető növedékek valódi természete fölött különféle vita keletkezett. Hol meredékeny (erectil), hol szétterjedő, másodlagos vagy elsődleges, hol visszérdagos vagy valódi ütértágulatnak írták le azokat. Azonban kétségtelen, hogy a lüktető dűlszemeket még más betegségek is előidézhetik. Nunneley J) volt nevezetesen, kiállította, hogy a teke lüktető kidülledését közönségesen a szem mögötti visszerekre gyarkorlott, és a vérnek a szemből és a szemgödörből való viszszafolyását megakadályozó nyomás idézi elő; ennélfogva kívánatosnak mondja a közönséges és helytelen „aneurism by anastomosis“ elnevezés helyett „edényes kidülledést“ venni fel a műnevek sorába. De az ütértágulatok előjövetele a szemgödörben már többszörösen lett kétségtelenül bebizonyítva. így G u t h r i e *) minden szemütér törzsén, mind a két szemgödörben, nagy dió mekkoraságú valódi ütértágulatot talált. A beteg éltekor mindkét oldalt úgyne*) Monatsbl. Augenheilkunde III. 224 1. *) Lectures on the operative Surgery of the eye. 158.1. London, 1823- i Mackenzie 328. 1. London. 1840-vezett érvéges ütértágulat tünetei voltak jelen, anélkül azonban, hogy tulajdonképi dagot lehetett volna felfedezni. A szemteke lassankint egészen kiszoríttatott a szemgödörből, a láterő azonban csaknem zavartalan maradt. — Carron du Villards3)az Amphitheatre de l’école de médicine-ben végzett bonczolásnál esetleg a szemütér kis diónyi tágulatát találta. — Giraudet4 5) a mellső agylebeny alatt, a barlangos öböl fölött jobb oldalt, nagy, 10. Cm. hosszú és 2, 5 Cm. széles ütértágulatot fedezett fel, melybe a fej- és a szemütér belenyíltak; az utóbbi tonnaszerüen volt kitágulva; a látideg szalagként összenyomva és helyéből kiszorítva találtatott; a szemmozgató ideg és a háromosztatunak szemi ága is vékonyabbak és a növedék alapjához valának nyomva, a barlangos öböl bedugult és a lejtő melletti nyújtványok (proc. clinoidei) végkép eltűntek. — Passavant8) a szemütér elsődszétterjedő tágulatának egy esetét észlelő, melynél tévedésből a köi.ymirigyütér tágulatát sejtették. 0 közvetlen lekötését kisérlé meg (1860 május hó 4-én). A műtétnél azonban kiderült, hogy a székhelyre nézve csalódtak, mennyiben a szemgödör csúcsán, a látideg belső oldala mellett, a hol lehetlen volt a lekötést végbevinni, fészkelt egy ütértágulati dag. Másrészt tagadhatlan, hogy a bonczolati lelet merőben hasonló, sőt ugyanazon tünemények alatt, néha egészen más eredményt szolgáltatott. — Bowman6) egy lüktető dülszemnél a fejüteret azon véleményben köté le, miszerint a szemütér tágulata van jelen. — A beteg nő meghalt és a bonczolatnál nem akadtak oly tágulatra, melyből meg lehetett volna az életben jelen volt tüneményeket magyarázni. — Nunneley7) a fejüteret jó sikerrel kötötte le egy nőnél, ki 5 évvel később meghalt. A bonczolatnál azonban nem a szemütérben, amint sejtették, hanem a török nyereg tájékán és ép azon helyen, hol a szemütér a fejütérből ered, találtak körülirt, vérrel telt ütértágulatot, mely a visszeret összenyomta és így a szerateke kidülledését okozta. — G e n d r i n 8) az ütérágak bedugulása és a barlangos öbölben a belső fejütér körül levő vérömleny által létrehozott lüktető dülszemet észlelt, mely a beteg éltekor a szemütér tágulatának tüneteként tekintetett. N é 1 a t o n 9) lüktető dülszemnek egy esetét észlelte, melynél a 3) Guide pratique T. I. 484. 1. Bruxelles 1838. Idézve Demarquaynál 1. c. 293- 1. 4) Wecker, Traité théoretique et pratique des maladies des yeux. Tome 1. 803- L 2 e. edit. Paris, 1868. 5) Gaz. des Hop. 27. 7. Mart. 1857- Demarquay 1. c. 294, 1. °) The Lancet II. Aug. 11. I860- 136. Közli Hulke az Ophth. Hosp- Reports. 1859- April sz. ’) Monatsbl. f. Augenheilkunde III. 245. L fi) Lemons sur les maladies du coeur et des grosses artéres. T. I., 240. Wecker 1. c. 806- L 9) Henry, Anéurysme artérioso-veineux de la carotide dans le sinus caverneux. Dissertation. Paris, 1856, 13- L 6 SZEMESZET.
