Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-11-15 / 5. szám
75 76 s azt a tülkseb mögött hátfelé ficzamodva találtam. Merész kivételi kísérletekre nem adván magamat, a mag helyén maradt. A gyógyulás minden lob nélkül gyorsan megtörtént, s a mag még máig is ott függ a tülkseb fölött az üvegtest felső táján, anélkül hogy mindeddig izgatási tüneteket szült volna. A nő látkópessége mostanáig egészen kielégítő; üvegekkeli kísérletek még nagyon koraiak volnának. — Egy másik esetben pedig, hol a lencse ficzamodása s üvegtestkifolyás miatt a hályog kifejtését egészen abban kelle hagynom, a szemteke sorvadás által veszett el. Ha most a közlötteknyomán ítéletet kell mondanom a Graefeféle műtét-modorról, minden esetre haladásnak s a régi lebenyes modorral egyenjogosultnak tartom azt; különösen javaltnak vélem nagy teriméjü akár kemény akár lágy hályogoknál; elismerem, hogy a lehetőleg könnyű kifejtésmodort leginkább megközelíti; de más részről nem ismerem félre annak mütészeti s a szivárványmetszés által okozott láttani nehézségeit. A szem gümösődéséről dr. Arcoléotól. Szerző régóta meg van győződve, hogy az emberi szemben gümők fejlődhetnek, s mint a palermói szemészeti kóroda főnökének volt alkalma tapasztalatait e téren gazdagítani, nem csupán a betegek észlelése, hanem a szaruhártyából kivett gümős anyag górcsői vizsgálata által. Négy közlött esete közül csak egyet akarunk említeni. C. N. 37 éves palermói nő, férjezett, 3 gyermek anyja, lymphatikus küllemű, gyönge testalkatú, barna szemű- Szülei semmi jelentékeny szembajban nem szenvedtek; gyermekkorából fényiszonyt és görvélyes tüneteket említ. Utolsó télen szemfájás és látzavar volt jelen. Különféle g-yógykezelés után kórodéban keres segélyt. Lelet: Trachoma cum panno. Rézgáliczczal való edzésre javulás —Később egy leánya meghalván, sokat sirt, mire balszemén viszketés , könyezés és fónyiszony állott be. Vizsgálatnál a szaruhártya ['első részének állományában szürke gömbölyű pont tűnik fői, mely gümőnek ismertetik föl. Ezen pont körül lassankint szürkés öv támad, később pedig sötétszürke vonalak jelennek meg, melyek azon pontból, mint központból , kisugároznak. Öt nap múlva ama pont 2 millimeter nagyságúra növekedvén, kidudorodott a szaru felületén és sárgás színezetet kapott. Egyidejűleg az áll alatti mirigyek megdagadtak. A segédek jelenlétében a gümőnek egy része hályogtű segít- j ségével kivétetvén, egy szinte kivágott ép szarudarabbal együtt j összehasonlítás végett górcső alatt megvizsgáltatott. 350-nyi na- j gyitásra zsugorodott sejtek (gümős testecskék), valamint zsíros és j feliérnyés málladék (detritus) észleltetett; itt-ott kis köthártya szálogocskák is tűntek elő. A szarufekély eleinte rézgáliczczal szereltetett; belsőleg protojod. liydr. adagoltatott. A hegedés nem sokára beállván, a fekély helyét egy hó múlva szarufolt (leucoma) pótolta. Szerző a gümösödési folyamatot a szaruhártyában értelmezni is igyekszik, azon két alaptételből indulván ki, hogy 1. a szaruhártya kötszövetet tartalmaz ; 2. hogy a szarubani kötszövet sejtei, mint valamennyi állati sejtek, saját táplálkozási, elválasztási és szaporodási tehetséggel vannak ellátva. Ha most ezen sajátságos életerejű sejtek bizonyos jellegű izgatást szenvednek , élénk szaporodási folyamatra indíttatnak „mintha veszélyeztetett neműket fentartani igyekeznének.“ Azonban ezenuj sejtnemzedék ily rendellenes viszonyok közt nem bírván rendesen fejlődni, elsatnyul s leggyakrabban túrós átváltozásnak esik áldozatul. Ezen változás nyíltan különbözik azon folyamattól, melyet a felhámos és hólyagcsás szarulobokban észlelünk. Ezen felületes lobokban t. i. a körfolyamat abban áll, hogy a felhámsejtek mind nagyságra mind számra nézve túltengvén , rendesen zsíros átalakulásnak indulnak. Ezen változások részint lehámlás , részint felszívódás folytán gyógyulnak, s csak ha mélyebbre terjednek, származik csekély szarufolt. De ha a lob a szaru kötszöveti sejteire terjed át, a lob terménye sajátságos jellegű lesz, t. i. gümős. Szerző Stellwag művét idézi, melyben a genyedő szarulob terménye néha a lágyuló gümőhöz hasonlónak mondatik. Szerző minden kétségen kívülinek tartja, hogy a szaruhártyában valódi gümők létezhetnek. A gümő, állítása szerint, eleinte szürkés-fehér pontot képez, mely mindinkább szürkülvén, néhány nap múlva bamuszinű övtől környezteik. Ezen övben vagy udvarban minden irányban vonalak fejlődnek , melyek a központi gümőből sugarakként indulnak ki. A gümő növekedvén , sárgás színt ölt; ha a szaru állományában bennmarad, onyx-ként tűnik elő; ha kifelé nyílik , fekélyt képez, ha pedig a csarnokba törik fel, csekély hypopium támadására ad alkalmat. Szerző összes tapasztalásaiból következő folyományokat merit: 1. A szem épen úgy, mint valamennyi egyéb szövet, gümősödésre képes. 2. A szem valamennyi szövetei közül a szaruhártya az, mely kötszöveti gazdagsága alapján, leginkább van kitéve a gümősödésnek. Azonban a köthártya, a szivárvány, az edény- és ideghártya is alávetvék e körfolyamatnak. 3. A szaru gümői, melyek a szövet átlátszósága miatt legjobban észlelhetők, a kötszövet sejtéiből indulnak ki, mivel ezen sejtekben összpontosulnak a kötszövet életműködései. 4. A kóros sejt élénk szaporodásnak indul, melynek terményei nem bírván rendesen fejlődni, többnyire túrós átváltozást szenvednek, s a pusztító hajlamú giimőt képezik, ép úgy mint a tüdőben. 5. Ezen uj képlési folyamat vagy sajátságos okból ered, általános gümőkór, mely elsődlegesen a sejtszövet sejteire hat, vagy pedig szaruhártyalob folytán képződik. 6. A szaruhártya hólyagcsái vagy bibircsei nem tartozván ide, csupán felhámbeli tályogocskákat képeznek, nem terjednek a szaru állományába , s üregük újon képzett felhámsejtek által töltetik be gyógyulás alkalmával. 7. A szaru gümője pontalakban lép föl, mely közepén sárgás , szürkés udvartól környezteik. Növekedvén, mindinkább sárgul, de körös alakját megtartja. Rendesen a szaru mély rétegeiben fészkelvén, lágyulásnak indul. 8. A meglágyult gümő kifelé törhet magának utat, s ezáltal fekélylyé lesz; mélyebbre hatván hátfelé, a fekély átíuródásig fokozódhatik. Ha a közép rétegeken túl nem terjed, szaruhályogot (onyx) képez; ha a csarnokba nyílik , csarnokbeli genygyülemet (hypopion) idéz elő. 9. A visszafejlődési folyamatok közül a szarugümő alá van vetve vagy az egyszerű sorvadásnak, vagy a turószerű, vagy végre a meszes átváltozásnak; ritkább a felszívódás zsiros átváltozás folytán. 10. A szem, különösen a szaru gümője a fiatal korban leggyakoribb , ritkább felnőtteknél, s öregeknél talán rém is fordul elő. 11. A nyirkos (lymphaticus) véralkatnál leggyakoribb, azonban más vérmérséklet nem zárja ki. 12. Nők hajlandóbbak reá mint férfiak. 13. Az öröklés a szem gümősödésében ép oly nagy szerepet játszik , mint az általános gümőkórban. (Compte-Rendu du Congrés d’Ophthalmologie 1867 Paris.) A szarukupról (keratocomis), dr. (iraeí'etől. A szarukúp vagy a kúpalakú átlátszó szarucsapról szerző a berlini orvosi társulat egyik ülésében igy nyilatkozott. A szem működési zavara ezen bántalomnál körülbelül olyan , mint a szerzett rövidlátásnál, csak azon különbséggel, hogy homorú üvegek a távollátást nem tökéletesen javítják. A látélesség leginkább gyarapítható kis nyílással ellátott stenopäicus készlet által, s ez különbözteti meg a bajt azon látzavartól, mely a reczeg csökkent érzékenységén alapszik. A kórisme azonban csak a szaru rendellenes görbületének megállapítása által van biztosítva. A láterő a kór folytán egész 1/a0 sőt ’/5o-nyire apadhat. A baj lehet egyoldali, de rendesen mindkét szemet lepi meg, csakhogy egyik előbb s nagyobb mértékben szokott szenvedni. A szaru kóros görbülete, mely rendesen kúposnak mondatik, szerző szerint, hyperbolicus szokott lenni. A kifejlett bajt a szaru oldalróli megtekintése által könnyen fölismerhetni. Kezdetét, mely az említett látási zavarokat szüli, a szaru tükörképeinek szorgos vizsgálata nyomán lehet felismerni.
