Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-11-15 / 5. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 46-dik számához. Hirschler lg nácz tudortól. 5-dik szám. Vasárnap, november I5-én. 1868. Tartalom : Kisebb közlemények a gyakorlatból XXVII, Herpes zoster frontalis egy esete. — Atropinmérgezés egy esete, szunyái bőraláfecskendése, gyógyulás. Torday Perencz tr-tól. — Irodalom. Ophthalmologisches aus dem Jahre 18S7, von Dr. Heymann. — A szem gümősödéséröl. A r c o 1 é o tr-tól. — A szarukúpról. 6 r a e f e tnr. — Adalék a könytömlő bántalmának gyógyhezeléséhez. G r a e f e A. tr — Agylob előidézte szarnsenyv csecsemőknél. Dr Hirschberg. A szaru vonalos homályai. Dr. H e y m a n n Kisebb közlemények a gyakorlatból. XXVII. Herpes zoster frontalis egy esete. A t. olvasók bizonyára emlékeznek Hutchinson valamint Bowman e kóralakot illető ezen lapokban is közölt adataira. (1. Szemészet 1867 2. és 6. szám.). Midőn Hutchinson első közleményét olvastam, saját gyakorlatomban előfordult egynéhány esetre emlékeztem vissza, melyekben kisebb-nagyobb szemlob mellett a szemkörnyék némi érzéshiánya (anaesthesia cutis) tűnt fel, anélkül, hogy az anaesthesiának okát felismertem, vagy ennek a szemlobbal való összeköttetését sejtettem volna. Annyi bizonyos volt előttem, hogy a kórtünetek Összegét, amint azokat a nevezett angol szemészek előadják , mindaddig nem észleltem, valamint nem fordul elő az általuk leirt korkép a legjelesebb szemészeti tankönyvekben sem. Annál inkább indítva érzem magamat az első általam észlelt eset közlésére , melyben mindazon állításokat megerősítve láttam, amelyeken Hutchinson kórisméje alapszik. Ricsovszka Rozália, 55 éves napszámos, f. é. január 2-án jelent meg nálam, erős fájdalmakról panaszkodván, melyek a bal szemgödörfölötti és halánték tájon, valamint az egész bal koponya felületén annyira dühöngtek, hogy általuk éji nyugalma is igen meg volt zavarva. Állítása szerint azelőtt egészséges lévén, mintegy 4 héttel előbb orbánczban szenvedett a bal homlokon és a bal szemhéjakon, mely betegségét úgynevezett erzsébetgolyókkal kezelte. Az orbáncz eltűnése óta szeme mindig gyuladt volt, valamint szintén azon időtől fogva érzi az említett fájdalmakat. Miután a beteg rendelési órám végén jött, csak igen felületesen vizsgálhattam őt, a szemhéjak némi daganatát, a szemteke csekély belövelését, valamint a tülkhártyán a szaru külső íelső széle mellett kis pattanást találván, az egészet küteges köthártyalobuak (Conjunctivitis exanthematica) vettem, mely esetlegesen zsábával szövődött. A nevezett tűlkhártyatájra calomelt hintettem, belsőleg szunyáit kinallal rendelvén. Két nap múlva a beteg újra jött a régi panaszokkal, fájdalmát oly élénken írván le, hogy most állapotára nagyobb figyelmet fordítani kényszerültem. Már egész magatartása nagy kínokat árul el; fejének bal oldalát, mely vastag kendővel volt betakarva, mindkét kézzel fedi, mint azon betegek, kik zsábában szenvednek. Halavány arczán a kín és a hosszú álmatlanság kifejezése látszik. Bal szemkörnyéke és a homloktáj sötét-barna, puffadt, a szemöldök tája majdnem egész terjedelmében fölületes kis hegeket mutat, melyek az egész táj sőtétebb színe miatt csak figyelmesebb nyomozás alkalmával tűnnek fel; egyszersmind feltűnik, hogy a szemöldök szőrei nagyobb részt hiányoznak. A beteg maga állítja, hogy a sok fájdalom következtében az egész félfej zsibbadt (pam- | stig). Tapintással, valamint tűszurásokkal tevén e részben kísérleteket, valóban úgy találom, hogy a bőr nagy terjedelemben érzéstelen. Nevezetesen a beteg nem érzi a tüszúrást (kivévén, ha a bőrön keresztül a mélyebb szövetekbe hat) az egész bal homlokfélben és onnan hátra a fülfölötti tájig, továbbá a felső és alsó szemhéjon, de a tompaság sokkal kifejlődöttebb a felsőn mint az alsón, ezen utóbbinak szabad szélén a felületes szúrásokat még kijelölni birja. Érzéshiány van jelen szintén az orr bal szárnyán, egész az orrhegyig, de itt is kisebb mértékben, mint a felső részekben. Tökéletes érzés úgy szólván csupán az arczcsonttáján (Jochgegend) található fel. Az érzéstelen táj mind a homlokon, mind az orron élesen van határolva a középvonal által, azt sehol túl nem haladván A bőr külemét jobban nem jellemezhetem, mintha azt mondom, hogy vastagabb, mintegy pánczélszerü (panzerartig) volt, de nem annyira fölhámi változás, mint a gyurma puffadtsága folytán. A szemhéjak szabadon nyílnak, a teke csekély belöveltségét mutatván, mely csupán ott mutatkozik élénkebbnek, hol az említett pattanás a szaru széle mellett ül. Igen nevezetes a szarunak érzéstelensége, melyet szokott módon kis papírhengerrel valamint ec settel kutattam. Az egész szarun végig lehet vinni ezen tárgyakat anélkül, hogy legkisebb pislogás állana be, az érzésteleuség oly tökéletes, mint a legerősebb glaucomaroham mellett. A tülkhártyán az érzés talán kissé tompább mint rendes állapotban, de nem hiányos. A többi szemrészek épek, a láta rendes módon húzódik össze a világosság ingere alatt; a láterő tökéletes; a szemteke nem keményebb és nem is lágyabb szokottnál. A fájdalmakat illetőleg, a beteg bizonynyal tudja, hogy a szemöldöktájtól indulnak ki és felfelé terjednek, soha sem térvén át a jobb oldalra. Magán a szemöldök táján gyakran igen erős fájdalmas viszketegség jelenkezik, mi a beteget arra birja, hogy a nevezett részt ujjaival tépje jelenlétében, bizonyos böszültséggel teszi azt, — amint mondja — a fájó részt onnan kitépni kívánná. Éjjelnappal folytonosan szenved, csak igen rövid szünetekkel, úgy hogy dolgait végezni többé nem bírja; négy hét óta egy órányi nyugodt alvásnak nem örvendett. Ily tényállás mellett nem lehetett kételkednem, nogy a Hutchinson és Bowman — kiváltképen az előbbi — által oly jelesen leirt kórállapottal van dolgom; hogy t.i. a szemöldöktájou jelenlevő hegecskék az övsömör maradványai, s hogy a szemlob, a zsába, valamint az érzéstelenség az ezen bőrbáutalmat követő utóbajoknok tekinthetők. A kórisme kiegészítéséhez most mé/ a heteg azon pótadata járult, hogy már 8 nappal az orbáncz előtt tetemes fájdalmakban szenvedett az illető részen , hogy azután kis sárgás hólyagok támadtak a szemöldök felett, mit a szomszédok orbáncznak vettek, mivel az egész táj lobosan dagadt volt, s hogy a kámforos bekenések alatt a nevezett hólyagok vastag pőrkökkel fedettek be. 5 SZEMESZET.
