Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-10-25 / 4. szám
53 54 felületét gyengéden érintjük. Ezen eljárás igen finom, gyengéd bánást igényel, s azért nyugtalan betegeknél inkább mákony fest vény által pótolandó, melynek ecsetteli alkalmazása kevésbé gyakorolt kéznek is könnyű. Végre eltekintve a szóban levő rézsó szemviz alakjában való alkalmazásától, megemlítendő, hogy a kénsavas rézéleg-oldat porlasztó által idült szemhéjlob ellen kitűnő jó hatást gyakorol. Négy napi szemle Graefe A. intézetéből; töredék nti jegyzeteimből. Kiss Antal tudortól.*) Orvosmütészi érdekből a porosz főváros felé vonzódtam és ünnepek miatt csak néhány órai tartózkodás után Lipcsében, elég terméketlen homoku lapályon és helyenként csak is fenyves erdők között Berlinbe siettem. Tiz napi itteni mulatósom alatt szakunk jelesbjeit műhelyeiken látogatóm meg; szives engedelmökkel megfigyelt benyomásaimat tárgyilagos nézletböl elmondom. Graefe Párában volt, és czélom egy főérdekétől fosztatom meg, ha ittlétem alatt haza nem érkezik; de jó csillagzatom engem csak egy nappal előbb hozott ide az ő megjövetele előtt. A világhírű szemésznek magán szemgyógyintézete azon küzdtér, melyen az idegen orvos őt műtői fényében láthatja. Délelőtt tiz órakor jelen ő itt meg és egy órán át előadást tart kevés számú magántanítványainak, és a világ minden országaiból itt megmegjelenő , általa szívesen látott szakvendégeinek; ittlétemkor voltak jelen orvosok Brazíliából, az egyesült amerikai államokból, Kémet-, Görög-, Svéd-, Oláhországokból mint vendégek. — Graefe közép magas, kissé nyúlánk, nem erős fejlődöttségű alak; 45 évesnek látszik; halvány, szellemességet kifejező arczát egy oldalra fésült hosszú haj, sűrű fekete kajla bajusz és szakái övezik; ezekben, valamint egyszerű tiszta öltözékében nem látszik az ízlésnek keresete, sőt könnyű, elhanyagolt külsejében inkább drága idejének fukarkodása nyilatkozik. Sötét szemeiből elfogulatlan, mély észjárása , és szakmájának szenvedélyes tüze villog. Előadásának tárgyát többnyire concret esetből választja, melyet ha kell elő is mutat; beszéde folyékony, sebes, de nem ment, általam még a berlini közönséges embereknél is gyakran észlelt, azon sajátságtól, hogy közben a mondatot, sőt egyes szót is légkapkodás (Luftschnappen) által félbeszakít. Hallgatóinak teljesen avatottaknak kell lenni a fény-, szin- és láttani, szemboncz- és személettani műszavakban, hogy magyarázatát teljesen felfoghassák, melyet egy fekete táblán rajzolásaival is segit világosítani. Ez előadás után látogatja intézete betegeit, egyedül segédei kiséretében. Délután egy órakor kezdődik előadása szobájában — teremnek nem nevezhető — polyklinikája, a bejáró külbetegek számára, kik a segédek által már előbb a kórelőzményre, láttehetségre, a szem fénytörő közegeinek mivoltára szemtükrözés és egyébként megvizsgálva vezettetnek Graefe elébe, ki gyakorlati megjegyzések mellett teszi kórhatárzatát; javalat szerint kisebb véres műtéteteket, bekenéseket, edzéseket és a t. azonnal végez rajtok, rendelvényeire pedig a segédek utasítják a beteget; igy lehetséges, hogy 1—1V2 óra alatt 30—40 betegnél iz végzi el gyógyintézkedéseit. Ezek végeztével kezdődnek az érdekes műtételek; a polyklinika műtőhelylyé változik, melyben négy izbeni jelenlétem alatt a kancsalságnak 15, a szürkehályog vonalos kivételének 17, a látaképzésnek 7, a szemtekeirtásnak 3, a szivárványcsonkitásnak 7, porcztágulatnak (ectasia, staphyloma corneae) 1, könycsatornának 5, összesen 56 műtétéit láttam Graefe által végezni. Előadásaiból és műtételeiből némely, emlékezetemben maradt oktatásait és az érdekesebb eseteket itt röviden közleni fogom. A műtett kancsalsági eseteket elő nem sorolhatom, nem elemezhetem itt; csak Graefének ez időbeni nézetein alapuló eljárásáról tehetek némely megjegyzéseket. Daczára azon felderítéseknek , melyeket a kancsalság látzavarai és kóroktana körül *) Felolvastatott a gömörmegyei orv. egylet gyűlésében. legújabb időben kiválólag Graefe és Donders buvárlaiai eredményeztek , e kór isméje még ma is bir homályos pontokkal , tökélyig az még kimentve nincsen; és daczára a műtétéi nagy tökélyének, általa a szemizmok feszülésének egyensúlyozása csak megközelitőleg, a két szem közös látási működése pedig szintúgy több kevesebb hiánynyal állittatik vissza. Különösen oly tökéletes gyógyulás, melynél a szemek minden rendes mozgásaikat ismét megnyerjék, a kancsalsági esetek legkisebb részénél, a közös látás helyreállítása pedig csak 50 százaléknál sikerül; ilyen tehát átalában jelenleg a kancsalság gyógyulásának kórjóslata. — Kiváló érdeme van Graefenek még a műtétel tökéletesítése körül is. Előtte a köthártya, a kötszövet, erősen és nagy kiterjedésben, az izom is, hüvelyezésének több kevesebb sértésével, és csonkjának (Stumpf) a tülkön (sclerotica) visszamaradásával metszettek át; az amúgy is rövidült izom még iövidebbé lett, az ereszték (commissura) alá mélyen visszahúzódott, csonkjához és ezáltal a tülkhöz keveset vagy épen nem nőtt vissza; igy hatása a szemteke forgatására vagy alig maradt meg, vagy épen megsemmisült; a műtételnek mindenkel- bizonytalan eredményét a műtő kellőleg nem kormányozható. Graefe műtételi módozata, melyet izoméiő- és hátrahelyezésnek (Vorund Rücklagerung) nevez, az izom egész hosszát tartja meg, azt ragpontjának közvetlenül a tülkön való elválasztása után a kancsalság fokához kívánt pontban a tülkhöz visszanöveszti és a gyógyítást kiszámítható alapra helyezi. Ő a köthártyán m i ndég lehetőleg kicsiny, 2—21/2'"-nyi sebet nyit az in alsó vagy felső széle irányában és nem annak közepén, hogy később ép köthártya fedezhesse a belső sebet. Ez után, ha kisfoku kancsalságnál 1 — l1V"-nyi hátrahelyezés akar eszközölni, kicsiny tompa horgot bujtat az in alá, ezt a seb nyílásához huzza ki, s a tűikről közvetlenül nyírva le , a köthártyasebet bevárja. Még kissebb kancsalsági eltérésnél csak részletes inválasztást eszközöl; 1—2"'-nyi hátralielyezésnél a varrat elmarad a fentebbi sebzésnél; 2—3"'-nyi eltérés igazításánál a kötszövetet nagyobb kiterjedésben választja el az izom felett, nagyobb tompa horgot bujtat az in alá, ezt nagyobb mérvben szellőzteti a tűiktől, és úgy nyírja le ragpontján, különösen óvakodván az izom hüvelyezésének megsértésétől. Tudvalevőleg a szemizmok a Tenon-féle tokot kajszán fúrják át, hogy a meztelen tűikre rakonczázzák inukat; az átfúrás helyén e toktól nyernek hüvelyt, mely nagy támpontot nyújt arra, hogy a leválasztott invég kelleténél hátrább ne húzódjék, és hogy közvetlenül a tülkhöz nőjjön vissza : e hüvelyezést tehát — ritka nagyfokú kancsulságokat kivéve — meg kell óvni a bemetszéstől. Graefe figyelő tekintettel van különösen arra is, hogy a belső egyenes izom hátrahelyezésénél a húscsa (caruncula) a belső ereszték alá ne süllyedjen; különben a legpontosabb kiigazítás után is, ez hibásnak tűn fel; a tűik t. i. ily esetnél nagyobb felületben mutatkozván, úgy látszik mintha a porcz (cornea) nem foglalná el a rés kellő közepét: ez okból terjedelmesebb hátrahelyezéseknél nem függőleges, de vizirányos köthártyametszést tesz, nehogy a gyógyulás alatt szükségelt szemelforditásnál, a huscsa beesésére keIvező nagy sebtátongás támadjon; sőt ha 4, vagy több vonalnyi igazítás kivántatnék, a hátrahelyezés műtételének egy részét inkább az egészséges szemen végezi: szintúgy ha az első műtétéi után még egy kis kancsalsági eltérés marad vissza, ennek p ótló kiigazítását is az ép szemen végezi: hátrahelyezést egy szemen kétszer, mindég az elválasztott izom erős visszahúzódásának félelméből, soha nem eszközöl. — Nagyon genialis eljárást követ az u. n. időszaki kancsalságoknál, melyeknél nem mindég, csak bizonyos körülmények között, például csak bizonyos távolságba való nézés alatt kancsalit a szem; hol tehát a szemek rendes beállítása váltakozik azoknak kancsalitásával; itt a hátrahelyezés nem alkalmazható a kancsalság fokának megfelelő egész mértékben, mert ha a műtétek adagja által kiigazítaná is a hibás nézést, más részről az időszakonkénti rendes beállítást rontaná el; itt a kiigazítás nem egész, csak kisebb mértéke van javalva. De minő nagyságban? e felett a leválasztandó kóros izomnak még meglevő feszereje határoz; e feszerőt pedig kis eszközzel méri: nézés alatt a kancsal szemnek kézzeli befedésével, vagy arra alkalmazott üveghasábbal (prisma). Ha a beteg izom feszereje semmi, akkor a láttengelyek (Sehaxen) beállításánál, azaz szegzett nézésnél, a kézzel fedett kancsal szem mozdulatlanul 4* 1 t
