Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-07-05 / 3. szám
45 46 Miután a sárga folt bántalmainál többnyire nehéz meghatározni, váljon a reczegből vagy az érhártyából indúlt e ki a kórfolyamat, Mauthnerjól teszi, hogy ezen tárgyat az előforduló leglényegesebb tünemények rövid rajzolása által külön adja elő. Bő irodalomlajstrom rekeszti be e szakaszt. Az üvegtest bajai képezik a könyv véglapjainak tárgyát. Az idegen testeket illetőleg, Mauthner már említi Berlin minap általunk közzétett újabb érdekes észleleteit; azonkívül még az edényújképződés, az új képletek és a üvegtesttályog részesülnek rövid tárgyalásban. Végre a Cysticercus cellulosae leírása jön, melyet Mauthner, saját tapasztalással nem bírván, Beckert ő 1 kölcsönöz. Tudva van, hogy Bécsben, vagyis az osztrák birodalomhoz tartozó tartományokban a hólyagféreg ritkán fordul elő. Míg Berlinben 80,000 beteg közül 80 esetben észleltetett, tehát 1000 közül egyszer, addig M a u t h n e r 30,000 eset közül egyszer sem látta. Most legalább már meg vannak győződve Bécsben is, hogy a cysticercus a szemben nem csupa „Aufschneiderei“, miután Artl kórodáján már 3 szemben találták és szabatosan tanulmányozták. Jól emlékszem hogy 1855 egy bécsi szemész, mikor a hólyagférget, melyet a mellső csarnokból eltávolítók, neki in natura megmutattam, csudálkozásának oly kifejezést adott, mintha átalában az egész cysticercus tárgyat berlini koholmánynak nézte volna. 2. Die Qu er ex t r a c ti o n des grauen Staares der Erwachsenen von Obermedicinalrath Dr. H. Küchler Erlangen 1868. íme a hályogkivételnek legújabb módosítása a híres harántmetszés, melylyel feltalálója már 1866. a „Deutsche Klinik“ nevű szaklapban megismertette a tudományos világot, de melynek kimerítő leírását, valamint eddigi eredményei összeállítását először a fennczímzett füzetben találjuk. Előlegesen megemlítjük, miszerint a műtét abban különbözik a különféle más régibb vagy újabb metszésektől, hogy a szaru felmetszése nem a hártya szélén, vagy ehhez közel, a körzeti részben, hanem épen a középrészen, a látával szemközt történik. Az ily metszéssel járó előny főképen abban állna, hogy egy ily a legnagyobb körben fekvő metszés nemcsak nagyobb minden másnál, de a látához is oly kedvező viszonyban van, hogy a lencsét e nyíláson keresztül sokkal könnyebben és természetesebb módon fejthessük ki, mint a többi műtétmodoroknál. Nem kételkedem, hogy az olvasónak legelőször is az átlátszatlan heg fog eszébe jutni, mely a műtett szemnek láterejét nagyban kell, hogy csökkentse, nekem legalább az volt első ötletem, midőn annak idejében a Querextraction első hírét hallottam ; de Küchler állítja, hogy a harántseb hege többnyire alig átlátszatlan, s ha az is, a szemteke csekély föl- vagy leforgatásával tökéletesen kijátsza annak látástgátló hatását. A mütéttanban tények, valamint számok döntenek, s azért kötelességünk, ezen kényes tárgyra nézve is Küchler számbeli adatait, melyek hűséges voltában kételkedni nincs okunk, pontosan tekintetbe venni. Küchler statistikai adatai 28 esetre vonatkoznak, melyeket a két lefolyt évben új módja szerint műtett. Ezen 28 eset közül volt 18, hol tökéletes láterő következett be (vollkommen gutes Gesicht), 5 szem, melynek látása a szemben maradt kéregállomány folytán zavaros maradt, de az elbocsátáskor mégis nagy betűket látni bírt; 4 eset, hol előre kórismázett szövemények következtében még rosszabb eredmény jött létre, végre egy szem, mely tökéletesen elveszett. Ha kívánatos volna is, hogy a „tökéletes“ szó helyett a láterő számbeli kifejezését találnék, a közzétett statistikai táblázat kétségkívül mégis elég jó felvilágosítást nyújt a felmerülő főkételyekre vonatkozólag és e tekintetben még érdekesnek is mondható. A 28 műtét közül 27-szer a harantseb behegedése per prímám intentionem történt e's csupán egyszer jött elő genyedés. Körzeti odanövés (Synechie) 6 esetben, kéregállomány bennmaradása 7 esetben, üvegtestelőesés 6 esetben, a szarunak a műtét alatti behullása 6 esetben észleltettek, utólagos látaképzés pedig 10-szer vitetett véghez. A műtét kivitelének módját illetőleg, Küchler leírásából a következőket tartjuk megemlítendőnek. A kés, melylyel a metszést teszi, hasonló ahhoz, melyet az új, módosított vonalmetszésnél használnak, 3 centimeternyi hosszú, 2 mm. széles, nyílszerű, igen éles hegyvéggel; éle gyengén domború, háta tompa. A többi műszerek a Desmarres-féle szemhéjtartó, széles fogas csipesz a szemteke rögzítésére, gyengén görbült köthártyahorog a tok beszakítására valamint a sebszél felemelésére, végre egy D a v i e 1- vagy Critchett-féle hályogkanál. Furcsának mondható a betegnek elhelyeztetése. A beteg nem fekszik, hanem széken ül; a műtő nem előtte, hanem mellette foglal helyet; ha a jobb szem műtétetik, a beteg baloldalán, ha a bal, a beteg jobb oldalán. Csupán egyetlen segédre van szükség, ki a beteg hátamegett áll, s a chloroformmali elaltatást végzi, későbben pedig a felső szemhéjat a nevezett szemhéj tartóval felemeli. Küchler reméli , hogy majd jövőben az elaltatást legalább az esetek egy részében nélkülözhetni fogja. A metszés, mint az elnevezés is mutatja, a szaru haránt' délkörébe helyeztetik el, mely elhelyezés Küchler szerint több előnyt nyújt, mint a délkörtől fel- vagy lefelé eltérés, s pedig azért, mert az előbbire a legnagyobb hosszúsági tér áll rendelkezésünkre, továbbá a lencsével épen szemközt, tehát alkalmatos irányban fekszik, akár föl, akár lefelé forogna tengelye körül a lencse a műtét 3-dik időszakában, végre mivel a szaruseb legjobban tátong, ha szélét épen a középtájon metszük keresztül. A metszés hasonló módon történik, mint az új módosított vonalműtétnél, azon különbséggel mégis, hogy a kés tökéletesen meredek irányban (vollkommen steil) tartatik. A műtét második mozzanatát, a tok megnyitását, K ü c lile r a fennemlített kis horoggal viszi végbe. Azon állítása, hogy ezen rész sokkal könnyebb, mint a többi mütétmódoknál, igen hihető. A lencse kifejtését szintén könnyebbnek, és azért ezen harmadik időszakot a műtét fénypontjának tekinti. Az olvasóra épen ezen része a füzetnek nem tesz tökéletesen meggyőző hatást, mert Küchler is kényszeríttetik néha különféle póteszközökhöz, úgymint a sebnek kitágításához, a sebszélnek a horoggal való felemeléséhez, a szemtekére gyakorolt nyomáshoz stb. fordulni, és végre mégis van 7 esete, hol a bennmaradt kéregállomány a műtét eredményét kérdésessé tévé. Különösen figyelmeztetem a t. olvasót, hogy Küchler szivárványmetszést nem csinált a műtét alatt, de későbben, mikor látazár és más lobkövetkezmények ezen műtétet javalták, csupán kivételes esetekben gondolja jövőben az előleges iridectomiát (Mooren szerint pár héttel a hályogmetszés előtt) alkalmazandónak. Főszerepet visz pedig Küchlernél a szemnek bekötése, mely tökéletes Binoculus módja szerint alkalmaztatik. Emii - tendő, hogy a kötést g y p s s e 1 fedi, ily módon a fejet valódi álarczczal, vagy Küchler kifejezése szerint sisakkal fedvén, mely 6 — 7 napig érintetlenül marad. „Dies ist mein Binoculus mit Gypswatta verband, dem, venn erst der Schreken vor der gepanzerten Erscheinung vorüber ist, vielleicht eine Zukunft bevorsteht. A gyógyulás lefolyásáról szerző állítja, hogy az általában igen kedvező és sok orvosi közbenjárást épen nem követel. A beteg az első nap némi kis fájdalmat érez a seb táján, második nap néha még némi kényelmetlenséget a kemény kötés folytán, de ahhoz többnyire oly jól hozzászokik, hogy végre is megszűnik annak eltávolítását illető sóvárgása. (?) Eltávolítja pedig 6-ik vagy 7-ik napon, hol aztán csupán a két rongyot, mely közvetlenül a szemen fekszik, találja könyektől ázottnak, a betegek pedig rendesen szemüket kinyitják és látnak, mielőtt a szemhéjak szivacscsal való tisztításához még hozzájutott volna. A kedvezőtlen lefolyás melletti teendőket Küchler nagyobbára csak úgy említi, mint netalán előforduló esetekben javaltakat, de saját tapasztalásból nem szól, kivéve a szivárványmetszést, melyet néha igen hamar a harántmetszés után igen jó eredménynyel vitt véghez. Küchler egy külön fejezetben a harántmetszés által előidézett hegről szól, megczáfolván azoknak véleményét, kik úgy hiszik, hogy egy ily, a látával szemközt fekvő heg a láterőt nagy mértékben zavarná. Nem elégszik meg a fennemlített statistikával (18 tökéletesen jó látás), hanem kísérletekkel, melyet saját egészséges szemén egy előtte kifeszített pamutfonállal tett, igyekszik az ellenkezőt bebizonyítani. A szerző értekezését 33 tétellel (Aphorismen über die Querextraction) fejezi be, melyekben az imént kivonatban adott tapasztalásait, meggyőződéseit és nézeteit összefoglalja. Küchler eredeti ember, kinek a legtöbb tárgyra nézve saját nézetei vannak s ki — ha nem is kizárólagosan szemész — elég alaposan ismeri szakmánk némely főkérdéseit, hogy füzetének olvasását ha nem is az
