Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-05-17 / 2. szám
31 32 ván a külső egyenes izom alatt fekszik. Hullámzást m m lehet észlelni valamint rezgést vagy zörejt sem. A műtét úgy történt, hogy a felső, valamint a külső egyenes izom keresztül metszettek, mire a dagot a külső zug felhasítása nélkül könnyen ki lehetett venni a szemüregből. Csekély vérzés. A kihúzott dag dió mekkoraságú volt. A gyógyulás genyedés nélkül ment végbe. A dülszem tökéletesen eltűnt ■, de a szemteke mozgékonysága igen hiányos maradt, különösen felfelé alig lehetett szó mozgékonyságról. A láterő a műtét után még inkább hanyatlott, oly annyira, hogy a kérdéses szem a műtét utáni 3-ik héten a kéz njjait alig ismerhette meg l'-nyira. Haladó látidegsorvadás volt jelen. A boncztani vizsgálat kimutatá, hogy a dagképlet sűrűbbé vált kötszövetből álló hártyától volt körülvéve, belseje pedig reczés szövetet (reticulirte Structur) képezett, mely utóbbi különösen a vér eltávolítása után lett tisztán felismerhetővé. A dag belsejében számos edény és különböző nagyságú üreg mutatkozik, melyeknek felülete felhám nélküli, falai pedig rostos szövetből állanak némi ruganyos rostokkal de izomszövetű rostok nélkül. (Gaz. hébdom. de med. et de chir. 1867 47 sz. KI. Mon. 1868 47 1.) Calabar hatása szarusipolynúl. Szarusipoly neve alatt — mint tudva van — a nevezett hártya oly átlikadását értik, mely ha nincs is folytonos kiszivárgásával a csarnokvíznek összekötve, annyiban mégis állandó, a mennyiben rövid összetapadás után időről időre újra megnyilni szokott. Ezen baj többnyire igen konok és nehezen gyógyítható, miért is sokféle kezelésre és gyógymódokra adott alkalmat. Zehender hasonló esetben a Calabar kivonatát sikerrel alkalmazta. Ezen gyógyszert friss szaruátlikadásoknál, melyek szivárvány-iszammal járnak, már régebben használják azon czélból, hogy a még oda nem nőtt szivárvány a likból visszahúzódjék, mi rendesen sikerül is; de valódi szarusipolynál mindeddig nem történt alkalmaztatása. Itt a javalat egészen más, t. i a liknak behegedése, mi ha be nem áll, a szemteke sorvadása szokott bekövetkezni. Az eset következő. Tíz éves leány újszülött takárja által megfertőztetvén, diphtheriticus jellemű takárban szenvedett bal szemén, melynek további lefolyásában a szárú alsó felében úgynevezett utófekély (Resorptions- vagy Erosionsgeschwür) támadt. Ezen fekély közepében igen apró kerekded hely volt látható, a mely sokáig be nem akart hegedni. Több hét után ezen helyen átlikadás történvén, a szemcsarnok eltűntnek mutatkozott. Atropin és nyomkötéssel kezeltetett 5 hét hosszáig, mely idő alatt, minthogy a gyermeket ágyban tartani nem lehetett, a sipoly 3-szor látszólagos behegedés után újra megjelent. Ezen gyógymód meghiúsúlván, Zehender a fekélyt, illetőleg sipolyt, mákonyfestvénynyel többször érintette azon czélból, hogy az ily módon előidézett szövetizgatás utján a behegedést elősegítse. De valamint ez, úgy a pokolköveli érintés is eredménynélküli volt, a szemteke puhasága meg nem szűnt. Csak ezen kísérletek után folyamodott a Calabar kivonatához, melyet 14 nap hosszáig jó eredménynyel minden nap egyszer becseppentett. He midőn alkalmazásával felhagyott, a sipoly harmadik nap már újra jelen volt, miért is használását most egész Öt hét hosszáig félbenszakadás nélkül folytatta. Az óta a sipoly többé vissza nem tért 4s a szemteke rendes összeállását tökélete.- en megtartotta. A Calabar ezen jó hatását Zehender akként értelmezi, hogy a szivárványnak ezen szer által eszközölt és a láta fe’é [történő összehúzódása a sipoly mögött mintegy elzáró falat képez, míg ellenben az atropin ezen zárfalat eltávolítván a sipoly fennmaradását okozza. (Kiin. Monatsblatt 1868 35 1.) Mór fogzsálm következtében. Az általunk Hutchinson és Wecker nyomán közlött idevágó esetekhez egy új eset csatlakozott, melyet Alexander észlelt Aachenben. A 26 éves férfi beteg 1867 november 24-kén jelent meg a kórodán mindkét szemének 5 hónap óta folyvást növekedő hanvatlásáról panaszkodván. Jobb oldalt S = 1/ls, ezen szem alig olvashat Jaeg. 10; balszem S = 1/7, még elég jól bír olvasni Jaeg. 6. Mindkét szemen rövidlátás és oly csekély fokú astigmatismus,. hogy ezen utóbbit a fennálló látzavar okául nem lehetett elfogadni. Az átlátszó közegek tiszták, a szem hátterén, némi vérdússágon kívül, mi a látidegkorongon vehető észre, semmi rendellenesség sem találtatott. Ismételt vérbocsátások Heurteloup készüléke által valamint lábvizek eredmény nélkül maradtak. December 3-dikán igen nagy fogzsábáról panaszkodott a beteg, mely a jobboldali első zápfogtól eredvén az egész jobb arcz és félfejre kiterjedt, és az éji álmot tökéletesen megzavarta. Ilyen fogfájás már előbb is többször volt jelen, de a beteg arra nem igen figyelt. A most újra történt szemvizsgálatnál a beteg jobb szemével csupán Jaeg. 15 birt olvasni, Snellen 200 pedig csak 10 lábnyira látott; balszemével ellenben úgy látott mint az első vizsgálás alkalmával. Az üszkös, könnyen vérző fogat kihúzták, mire 2 nap múlva a láterő előbbi fokát visszanyerő; de nemsokára még nagyobb javulást lehetett tapasztalni, a beteg december 12-dikén a kórodét a kővetkező állapotban hagyván el: jobb szem S > 2/s, balszem S = 1. (Kiin. Mon. 1868 42 lap.) Vegyesek. Múlt számunkban említést tettünk H a s n e r prágai tanár egy füzetéről, melyben ő az új hályogműtétmód, valamint annak teremtője ellen nem épen igazságosan és semmiesetre sem ildomosán polemizál. Graefe e füzetre már is válaszolt egy a „Kiin. Mon.“ czimü folyóiratban megjelent czikkben, melynek olvasását mindazoknak ajánljuk, kik tudományos vitában tárgyilagos előadás mellett a személyeskedést mellőzve látni szeretik. Graefe ezen polemicus fejtegetésében új adatokat ugyan nem hoz fel, kivéve talán a hályogkivétel történetére vonatkozólag mondottakat,, de a Hasner által felhozott ellenérveket pontról-pontra megítélve találjuk és a vonalmetszésnek ezen névre való jogosultságát, a tülkhártyaseb előnyeit, a szivárványmetszés ártalmatlanságát, valamint az eredményeknek százalékbani összeállítását illetőleg előadott indokokat mindenki örömest fogja újra olvasni. Mi a czikk polemicus hangját illeti, azt H a s n e r személyeskedő durvaságaival szemben legjobban jellemzi a kővetkező tétel, melylyel Graefe Hasner azon állítására felel, miszerint a berlini tanár ismert ügyessége mellett a lebenymetszéssel alkalmasint épen oly jó eredményre juthatott volna, mint milyent a vonalmetszés által nyert vala, „den Dank für das Compliment — úgy szól — unterdrücke ich schon aus dem Grunde, weil ich bei den vielfachen Artigkeiten des Verfassers schliesslich keine gangbare Ausdrücke mehr finden würde, und bleibe bei der Sache.“ — Scholz J. pesti gyógyszerész (városháztér) rendelésem folytán Physostigmint (a Calabarbab alját) hozatott, mely vízben jobban oldható a közönséges Calabar kivonatnál és természetesen erélyesebb hatással is bír amannál. Egy szemernek ára 2 frt. — Horoszlóban az ottani süketnéma intézetnek múlt hóban be kellet záratnia, minthogy a növendékek közt a köthártyarög (Trachoma) igen elterjedt. 118 gyermek közül 96 betegedett meg, némelyek igen nagy fokban; az év végével a járvány alább szállt, a megbetegedettek közül egy szem sem veszett el. PEST, 1868. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA. (Dorottya-utaza 14. sz.)
