Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-05-17 / 2. szám
29 30 ingere által létrejött visszahatás folytán a belső hártyákban tá- 1 madt s nem ritkán egész a genyképződésig fokozódik. Vérömlenyek, ha nem igen tömegesen lépnek fel, rendesen ■eltűnnek felszívódás utján, valamint kisebb homályok is, melyek a lob következményei; ezen utóbbiak mégis, különösen ha genyképződéshez jutottak, többnyire állandó látzavart hagynak maguk után. Gyógyithatlan látzavart, a láttér különféle szűküléseivel okoznak egyrészt a reczeg táplálási akadályai, melyek az alatta fekvő ■éríiártya lobfolyamata által jöttek létre, másrészt, még pedig gyakrabban, a reczeg leválása. Á reczeg leválása ily esetekben vagy elsőleges módon támad, reczegmögötti vérkiömlés és rákövetkező izzadmány következtében, vagy másodlagos módon, az üvegtestczafatok sorvadása és néha a tülkhártyaheg összehúzódása által. Berlin tapasztalása szerint azonban az e miitetteken kívül, néhatöbb h ónap palkésőbben iskeletkezik aszemteke hátsó falának közvetlen sértése folytán, mely a szóban levő apró fémdarabok által sokkal gyakrabban okoztátik, mint eddig átálában gondolták. Ép ezen tapasztalás az, mi a nevezett szemész közlését igen érdekessé és kórtanilag becsessé teszi; Berlin állítását a sértett szemtekék részletes bonczleletével bizonyította be. Ebből t. i. világosan kitűnik, hogy a szemteke hátsó falának egyik vagy másik részén a közvetlen sértésnek ismert jelei vannak jelen, s hogy az apró fémdarab, mely rendesen nem ott, hanem melltelé az üvegtestben, az egyenlítő táján található fel, a hátsó falról megint visszapattant. B. ezen viszonyokra csak későn lett figyelmessé, miért is a 26 eset közül csak 11 lett erre nézve szorosan nyomozva. Ezek közül 9 esetben az idegen test sértette a hátsó falat, 3 szemben a sértés helyén megakadván, 6 szemben mellfelé visszapattanván. A két esetben pedig, melyben a hátsó fal sértetlennek bizonyult, az idegen test mindjárt bemenetkor megakadván a tülkhártyában, nem is vehette útját az üvegtesten keresztül. Ezekből B. jogosan következteti, hogy az idegen test — ha egyszer az üvegtestbe jut — többnyire egész a hátsó falig szokott hatolni. A 9 eset egyikében sem találtatott a hátsó fal sértése lentebb a külső sebnél, hanem 6 esetben sokkal magasabban, a többiekben egyenes vonalban az utóbbival; miből kitűnik, hogy a többnyire áléiról felfelé behatoló fémdarab az üvegtestben ezen irányt megtartja. A hátsó faliól visszapattanván néha majdnem egész útját másodszor is megteszi ellenkező irányban (2 szer közvetlenül a lencse mögött találtatott fel), többnyire azonban már előbb lesülyed az érvényesülő súlytörvény folytán, miért is a 6 eset közül 4-szer az egyenlítő táján feküdt, de mind a 6 esetben mélyebben, mint a külső és hátsó seb helye. Ezen bonczleletek kórodai szempontból igen fontosak, mivel a bekövetkező lobos és látzavar tüneteket érthetőbbé teszik, mint eddig voltak. Már maga a reczegsértés, bár igen kicsiny, néha az idegrostok nagyobb csoportját érvén, jelentékeny láttérliiányt okozhatna. Nagyobb befolyással van mindenesetre az érhártya beszakadása, a mennyiben vérömlenyt okoz, mely megint vagy közvetlenül reczegleválást, vagy űvegtestvérgyülemet von maga után. A bekövetkező lobfolyamat, mint olyan, a reczeg oly változásához vezethet, melynek mór lehet következménye, de ezen kívül á 3 hártya összenövése folytán létrejövő hegzsugor még több hónappal későbben isokozhat nagy reczegleválást, a mintáz egy esetben szemtükörrel is észleltetett. Mind ezekből pedig kiviláglik, hogy a jóslat az üvegtestbe jutott kis fémdarabnál mindig a legrosszabb, ha nem támad is nagyobb gyuladás vagy rokonszenves lob a másik szemben, mert a láterő majdnem kivétel nélkül tökéletesen elvész. Azért legjobb az ily szemet enucleatio utján eltávolítani. (Archiv f. Ophthalmologie XIII. Bd- II Abtheil.) A szemtekék kiemelkedésének mérése az Exophthalmometer segítségével. C o h n boroszlói szemorvos, ki a szemészetet már több érdemdús kutatással bővítette, újólag gondolt ki egy műszert, melynek segítségével a dülszem fokát tüzetesebben meghatározhatni, mint az eddig használatban volt mód által. A műszer, melynek leírása rajz nélkül úgy sem volna tökéletesen érthető, leginkább azáltal van jellemezve, hogy a felső szemgödőrszél középpontját kiindulási vagy hasonlítási pontúi véve, a szaru legemelkedettebb pontjának apró távcsővel való szemlélését és állásának számokbani meghatározását lehetővé teszi. Eddig leginkább a külső szemzugot szokták hasonlítási pontúi venni a dülszem fokának meghatározásánál, mi annyiban hibás, a mennyiben az egészséges szem is kiemelkedik a külső szemzug színvonalán; míg a felső szemgödörnél rendes állapotban mindig inkább mellfelé áll, mint a szemteke. Azért szólhatunk igenleges és nemleges protrusioról (positive und negative Protrusion), ha a felső szemgödör középpontját veszszük hasonlítási pontúi. Ha a szemgödör éppen egy színvonalon áll a szaruval, akkor P=0, ha a szarúcsúcs, mint egészséges szemben, a felső szemgödörszél mögött áll pl. x Mm, akkor P= — x Mm, ellenkező esetben pedig P=-j- x Mm. C o h n a nevezett készülettel 427 egyénen, kik közt egészségesek és betegek,mind a két nem,minden kor és a fénytörés minden változatai képviselve voltak, de sorvadt szem nem találkozott, tett kutató méréseket, melyek mint végső határokat P —10 Mm. és P-f-12 Mm mutattak. Egészséges állapotban P—5 Mm és 0 között ingadozott. A hol P+l, —f— 2 és még-j-3 volt is jelen, azért nem lehetett általában dülszemről beszélni, mert néha a sűrű szemöldök vagy vastag zsírréteg még mindig túlérte a szaru felületét, úgy hogy az előretolulást csak azon lehetett felismerni, hogy a műszert szorosan a csontszélhez nyomták. De minden nagy szem (Glotzauge) igenleges előretolulást mutatott, s a szerző állítássá szerint minden P >> -f- 3 kóros jelentőséggel bír. Mivel egyébként nem állíttatott, hogy P=0 vagy P= — x Mm nem jelenthetne szintén kóros dülledést; ha pl. valamely egyénnél egészséges állapotban P= — 8 Mm, akkor szemteke mögötti dagképlet P= — 4 Mm hozhatna létre. Ezekből következik, hogy nincsen átalános határ (absolute Grenze) a szemtekék élet- és kórtani kiemelkedéseinek fokai között, és hogy az Exophthalmometer által nyert mérési adatok csak úgy juthatnak érvényre, ha az egyén mindkét szeme összehasonlíttatik, vagy ha a dülledés több ideig volt észlelés alatt, tehát változásai felismertetnek. A 427 megvizsgált egyén közül csak 82 volt, kinek mindkét szeme egy emelkedési fokot (Prominenzgrad) mutatott, a többinél kisebb nagyobb különbség volt a két szem közt. Oly különbségek, melyek 3 Mm túl nem mennek, nem igen feltűnők, különösen nem, haP. nemleges (negativ); nagyobb különbségek, kiváltképen positiv protrusionál azonnal feltűnnek. Életkor és a nem, nem igen látszanak befolyni az emelkedési fokra, a fénytörési minőség azonban igen ; szemüregi újképleteket valamint a Basedow-féle betegséget (Struma exophthalmica) kivéve nagyobb emelkedés nem találtatik, mint a nagyfokú rövidlátás eseteiben. Mint nevezetes, de egyelőre mélyebben nem kutatott szövődmény, még felemlítendő, hogy 3 betegnél, kik Aphasiában szenvedtek, a bal szem nagyobb emelkedést mutatott a jobbnál. Végre félbehagyó kisebb fokú dülszemet észlelt C o h n egy leánynál, kinél ezen tünet minden havadzás alkalmával visszatért. (Kiin. Monatsblätter 1867 339 1.) A szemüreg barlangos dogjairól (cavernöse Tumoren der Orbita). Wecker a következő esetet közli. A 31 éves nő beteg 14 évvel ezelőtt külső szemzugját takácsmunka közben az úgynevezett vetélővei (Weberschiffchen) sértette meg. A sértés közvetlen eredménye terjedelmes vérömleny volt, míg két hét múlva rögtön dülszem támadt, a mely azóta majdnem egyaránt fennáll. A beteg fájdalmat soha nem érzett a szemben. A dülszem körülbelül 1 Cmtrrel múlja felül a másik szem színvonalát. Látereje nagy fokban hanyatlott, úgy hogy a beteg szem ujjakat csak 4' nyira bír megszámlálni. A láttér minden irányban szűkültnek bizonyúl , a reczeg visszerei vastagok és kanyarultak, az üterek vékonyak, a látidegkorong némileg fehéres. A szemüregben a dagot mely a dülszemet eredményezi, könnyen feltalálhatni. Ki- és felfelé ugyanis lágy és lebenyes dagképlet észlelhető, egyenesen kifelé a dag nyíl
