Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-05-17 / 2. szám
25 26 lépest első fejezeteiben érthető módon az átalános ismeretekkel foglalkozik ; ezen alkalommal csupán a rövidlátásra vonatkozó adatokat, mint legérdekesebbet közlendjük. Szerző e tárgy tanulmányozása végett 5 falusi oskola 1486 tanítványát és 28 városi oskola 8574 tanítványát vizsgálta meg; volt pedig a városi oskolák között 20 elemi, 2 közép, 2 magasabb leány, 2 reáloskola és 2 gymnasium. A 10,000 gyermek közül 1004 rövidlátó volt. Megjegyzendő, hogy M << y36 be nem számíttatott, valamint azok sem, kik szembaj után lettek rövidlátókká; úgy szintén külön állítattak össze az örökölt rövidlátás esetei. A rövidlátás eseteinek számát illetőleg szerző a következő eredményekhez jutott: 1) Nincs egy oskola sem rövidlátó tanítvány nélkül. 2) A rövidlátók száma igen különböző a különféle oskolákban. 3) A falusi oskolákban csak kevés rövidlátó találtatik (átalában 1.4%). 4) A városi oskolákban 8-szor több a rövidlátó mint a falusi oskolákban, (átalában 11, 4%). 5) A városi elemi iskolákban (6,7 %). 6) Magasabb leánytanodák több rövidlátót mutatnak mint az elemi iskolák (7, 7 %). 7) A rövidlátók száma a legalsóbb városi oskolától a legfelsőbb oskolákig arányosan nő. Elemi oskolák 6,70/0; közép oskolák 10,3%; reáloskolák 19,7%; gymnasiumok 26,2%. 8) A középoskolákban több mint minden tizedik, a reáloskolákban több mint minden ötödik, a gymnasiumokban több mint minden negyedik tanítvány rövidlátó. 9) A különféle falusi oskolákban a rövidlátók különféle számban jönnek ugyan elő, de a különbség nem tesz többet 2,4%-nál; 10) A különféle középoskolákban alig 2 %, a gymnasiumokban nem egészen 4%. 11) Igen nagy azonban a különbség a magasabb leány tanodákban t. i. 7%. 12) A legna- l gyobb különbség erre vonatkozólag a 20 elemi iskolában mutatkozott, mert ezekben 1,8%-tól egész 15,1%-ig változik. Szerző még a 166 osztályban tett észlelési adatokat is összehasonlítja. Vannak ugyan osztályok, hol egy rövidlátó sincs, de csak az alsóbb osztályokban. Ha a falusi oskolák valamennyi 3-ik 2-ik és 1-ső osztályaiban előforduló rövidlátók összeadatnak, a következő lépcsőzetet nyerjük : 1,4%; 1,5%; 2,6%. A 20 elemi oskolában pedig: 3,5%, 9,8%; 9,8°, a. (Megjegyzendő, hogy Németországban a legfelsőbb osztályt szokták elsőnek (Prima) nevezni.) A reáloskoláknál a hetedik osztálytól az elsőig a rövidlátók száma úgy áll mint 9; 16,7; 19,2; 25,1; 26,4; 44%; a gymnasiumokban pedig: 12,5; 18,2; 23,7; 31; 41,3; 55,8%. A reáloskolákban tehát az első osztályúak fele, a gymnsiumokban több mint fele rövidlátó. A rövidlátás fokára nézve C o h n azt 6 rovatra osztotta fel t. i. 1) M %»-M%„; 2) M%3—M%6; 3) >/,»-%.; 4) */„%; 5) 'A; 6) %. Az 1004 rövidlátó közül van 1 osztályú t. i. yg5 — : 466; 2 osztályú 303; 3 oszt. 150; 4-dik oszt. 76; 5-dik 6; 6-dik oszt. 3. A falusi oskolákban ‘/1R-nál magasabb fokú nem találtatott. Félreismerhetlenül növekszik a rövidlátás foka az oskola osztályaival valamint a korral is. Nagyobb fokú rövidlátás, több van fiúknál mint leányoknál. C o h n számítás útján tudta meg az egyes osztályok, valamint az egyes oskolák rövidlátásának középfokát (durchschnitsgrad der Myopie) és úgy találta, hogy az egyenlően növekszik a falusi oskoláktól kezdve a gymnasiumig és az egyik osztálytól a másikig. Az 1004 rövidlátó közül 200 hátsó tültkhártyatágulatot (Staphyloma posticum) mutatott a szemtükrözés alatt. A hátsó csap száma a rövidlátók korával arányosan nőtt. Különben minélnagyobbfokú a rövidlátás, annál gyakrabban fordul elő staphyloma posticum. M. %-nál Cohn mindig talált staphylomát. Miután az 1004 rövidlátó közül csupán 28 találkozott kiknél egyoldalú, az az anyától vagy atyától való öröklés (einseitige Heredität) forgott fenn, (azon esetek, hol mindkét szülő rövidlátónak bizonyult, nem is vétettek fel a lajstromba), Cohn azon tényezőkre fordította figyelmét, melyek leginkább képesek az oskolában a rövidlátást előidézni vagy fokozni. Mindenekelőtt megvizsgálta a padokat E czélból megmérte az asztal mellső és hátsó magasságát és szélességét, valamint a pad magasságát, az asztal és azülőhelyköztikülönbséget és távolságot (Differenz und Distanz) az ülőpad és a lábtámla (Fussbrett) közti távolságot, a székhát magasságát és távolságát, az ülőpadok számát, valamint minden egyes tanítványra eső hely nagyságát, és az ily módon talált a számokat x 10,000 oskolagyermek testmekkoraságával összehasonlítván, kiderült, hogy valamennyi megvizsgált oskolában a nevezett bútorok oly czélszerűtlen módon voltak készítve, hogy valóban képesek lettek a gyermekeknél rövidlátást előidézni, vagy a már létezőt fokozni. Az által t. i. hogy a nevezett bútorok nincsenek a gyermekek testmekkoraságához mérten alkotva, ezek fejükkel oly nagy mértékben előrehajolni kénytelenek, mely a vérnek visszafogását a szemből némileg megakadályozza, valamint a könyvhöz való túlságos közeledésre (3—4") készteti, minek következtében az alkalmazkodási működés kelletinél nagyobb mértékben vétetik igénybe, mely két tényező — mint ösmeretes — rövidlátást szokott okozni. Szerző a padok főhibáinak a kővetkezőket említi: 1) Az; asztal és az ülőpad közti kelletinél nagyobb különbséget és távolságot; 2) az ülőpadnak túlságos magasságát, 3) a vízszintes asztaltáblákat. A javításokat illetőleg, melyeket Cohn ezekre nézve indítványoz és a boroszlói iskolákban részóen életbe is léptetett, a t. olvasót magára a műre utaljuk, hol ezen tárgyat rajzokkal valamint számbeli útmutatásokkal találja. Ezek után Cohn még az oskola termek világítási viszonyait is kutatása tárgyává tette, feljegyezvén az ablakoknak számát* fekvését, magasságát és szélességét, az átalellenben fekvő házak magasságát és távolságát, az emelet magasságát, a melyben az oskolaterem fekszik, végre azt is, váljon hány □" üveg jut átalában egy-egy tanitványra. Ezen mérések folytán a következő l szabály mutatkozott szembetünőleg : Minél szükebb az utcza, minél magasabbak a szemközt fekvő házak, minél alacsonyabb emeleten létezik az oskolaszoba— annál nagyobb a rövidlátók száma. „A véletlen“ — úgymond szerző — „2 vagy 3 hasonló rangú oskolában idézhetne elő egyenlő eredményt, de ha 20 elemi oskola a rövidlátásra nézve 1, 8°/0-tól egész 15, 1%-ig rugó különbséget mutat, ha a rövidlátók száma az utczák szűkével növekszik, oly annyira, hogy a külvárosi széles utczákban fekvő oskolák csupán 1, 8% — 6, 6% | rövidlátót, benn a régi város szűk utczáiban fekvők pedig 7. 4%—15, 1% rövidlátót tartalmaznak, akkor már kétséget nem szenved, nem csak hogy a szobák sötétsége hozzájárulhat a rövidlátás keletkezéséhez , de hogy szükrégképen mint a betegség egyik főtényezője tekintendő.“ Szerző kívánatosnak tartja, hogy oskolákban 20 gyermekre 200 □' szoba tér és 100" magas, valamint 60" széles ablak számitassék. Természetes még azon javaslata is, miszerint a oskolák csak szabad téreken állítassanak fel. Igen érdekes az is, mit szerző az oskolagyermekek által használt szemüvegekre nézve feljegyzett. 107 rövidlátó gyermek szemüveget használt; ezek közül csupán 8 használta ezt orvosi tanács következtében, 99 pedig saját belátása szerint; 26 szemüveg épen megfelelt a fennálló rövidlátás fokának, 41 gyengébb vala* 40 erősebb kelleténél. Csupán 11 szemüveg találkozott, mely nem ártott a szemnek. Az említett 1004 rövidlátón kívül még volt 10, hol mindkét szülő ugyan abban a bajban szenvedett, és továbbá 58 rövidlátó gyermek, kik előbb szemlobban szenvedtek, de kiknél utóbaj, mint pl. szarufolt jelen nem volt. Szerző ezen igen érdekes fejezetet oly javaslatokkal fejezi be, melyek ba a családok részéről figyelembe vétetnének a rövidlátást meggátolni képesek lennének, névszerint: jó világitás, a gyermekek minél kisebb erőltetése, nyomtatásban valamint Írásban nagyobb betűk használása, finom kézi munkák kerülése, halavány tenta mellőzése és a gyermekek figyelmeztetése, hogy munkánál minél egyenesebben tartsák testüket. (Kiin. Monatsbl. 1867. 357 1.) A rokonszenves szemlobnak a sugáridegek keresztülmetszése által eszközölt gyógyítása. Ed. Meyer tud. Párisban egy újabb czikkben a nevezett gyógymódot tapasztalása nyomán ajánlja, miután G r a e f e azt már előbb, de inkább csak elméletileg megpendítette. A rokonszenves szemlob lényege meghatározásának, valamint a kelet
