Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1867-11-17 / 5. szám
5-dik szám. Vasárnap, november 17-én. 1867. Tartalom: Kisebb közlemények a gyakorlatból. XXIV. Félbenhagyó szemgödör fölötti zsába. XXV. A szemhéjak olvasztott ón által történt égetése.— Irodalom. Ophthalmiatrische Beobachtungen von Dr. Albert Mooren. — A szemteke valamennyi hártyáiban előforduló gumma-féle ujképletnek egy esete. Dr. Hippeltől. — A szivárvány zsírdagának egy esete. — Egyoldalú mór szinlelésének fölismeréséhez. Graefe Alfrédtől. — Szarugenyedés izomátültetés után. Steffantól. — Ólom-mór. Szunyái bőr alá fecskendése általi gyógyulás. — A szivárvány edénytágulatának egy esete. — A láterő feltűnő viszonyai hályogműtét után. Rainytől, — Nagy vérzés a belső egyenes izom átmetszése után, Wilsontól. — Szemgödör-sértés. Mór. — Kettős látás az ataxia locomotrix mellett. — Idegen test a felső könycsatornában. — Vegyesek. Kisebb közlemények a gyakorlatból. XXIV. Félbenhagyó szemgödör fölötti zsába. Ezen baj nem igen ritkán fordúl elő önálló vagy elsőleges alakban, azaz a nélkül, hogy a szemben oly változást találnánk, melyet a zsába kutforrásának tekinthetnénk. Ha a roham alatt netalán beálló nagyobb könyezés vagy némi fényiszony nem indítja a beteget arra, hogy szemorvos tanácsát kérje ki, rendes orvosához szokott folyamodni, miért is igen fontos, hogy minden gyakorló orvos ismerje ezen baj sajátságait, valamint legbiztosabb ellenszerét, de egyszersmind azon szintén nem ritka esetekkel való felcserélhetés lehetőségére is legyen figyelmes, melyekben csakugyan szembetegség képezi a zsába alapját. Az önálló zsába ismert ok nélkül rendesen délelőtt, de más időben is szokott megjelenni a szemgödör fölötti tájon. Némely esetben tompa fájdalom előzi meg a tulajdonképi zsábát, másokban azonnal jellemző kínos alakjában lép föl. Szakgató, nyilaié, fúró fájdalom az, mely a szemgödörszéltöl indulva ki, a halánték felé kisugárzik, percznyi félbenhagyásokkal, de mindig növekedve, pár óra alatt tetőpontját éri el, mikor aztán lassankint csökkenvén, rövidebb-hosszabb idő alatt megszüuik. Ritkán tart egy egész nap hosszáig, bár rendesen még a roham után is van jelen tompa érzés a megtámadott ideg táján. Soha sem láttam a fej mindkét oldalán egyszerre. Kisebb fokú fényiszony, valamint könyezés jelen szoktak ugyan lenni a fájdalom tetőpontján, de a betegek rendesen tudják, hogy maga a szem nem szenved. A roham többnyire minden nap s ugyanazon időben megjelen, mígnem vagy magától vagy gyógyszerek segítsége által kimarad. Más rohamrendet, mint a mindennapit, pl. harmad- vagy negyednapit ritkán észlelni, ép oly ritkák azon esetek, melyekben naponkint egy rohamnál több áll be. Az úgynevezett félfejzsábától (Hemicrania) könnyen megkülönböztethetni a szóban levő bajti Amaz t. i. a fejnek egész felére terjed s azon kívül maga az agy is részesül a megtámadás ban, mi egyrészt az érzékszervek roppant érzékenységéből, másrészt a majd soha sem hiányzó hányásból kitűnik. A félfejzsábának továbbá hosszabb rohama van, ritkán éri végét ugyanaz nap, a roham pedig nem ismétlődik oly hamar, hanem csak hetek vagy hónapok múlva. A félbenhagyó szemgödör fölötti zsábát nem szabad összezavarni azon sugárzsábával (Neuralgia ciliaris), mely a glaucoma első időszakában gyakran előfordul, s nem egyszer igen rósz következményű felcserélésre szolgáltatott alkalmat. Ezen sugárzsába, ámbár a szemteke belsejében keletkezik, szintén a szemgödör fölötti tájt foglalja el, s onnan terjed el a halánték felé; ez is rohamonként lép fel, ebben is vannak percznyi félbenhagyások, ez is ismétlődik néha mindennap és pedig nem ritkán ugyanazon órában. Minden szemorvosnak van alkalma oly sajnálatra méltó gyógyithatlan glaucomatosus egyéneket látni, kiknél a glaucoma ezen félelmes előjelét közönséges zsábának vagy is fejköszvénynek (Kopfgicht) tartották, ennek folytán zsába vagy köszvény elleni szerekkel kezelték, a helyett hogy szivárványmetszéssel a szemet biztosan megmenteni siettek volna. És mégis igen könnyű dolog, még szemtükör nélkül is, ezen alattomos ellenségre ráismerni. Ha glaucoma a zsábának oka, akkor a láterő legalább a roham tetőpontján csökkentnek mutatkozik. A beteg mintegy ködben látja a tárgyakat, a gyertyalángot pedig többnyire színes udvarral körülvéve. A szaru fénye kisebb-nagyobb fokban hiányos, a csarnokviz zavaros, minek következtében a szivárvány szövete nem oly tisztán kivehető, mint az egészséges szemben; a csarnok szűkebb , a láta zavaros és lomha szokott lenni. Azonkivül a szemteke nagyobb keménységet árul el mint a másik egészséges szem, végre a szaru felülete kevésbé érzékeny mint a másik szemé. Ezen utóbbi tünetet azért nem ismerik fel némely esetben, mert az illető vizsgálatnál egyszersmind az igen érzékeny szemhéjszélt is érintik, mi erős pislogást okoz. A mondottakból érthető, hogy minden szemgödör fölötti zsábánál lényeges dolog a szemet az érintett tünetekre nézve szorosan nyomozni, mi által lehetünk egyedül biztosak az iránt, hogy a netalán keletkező glaucoma figyelmünket ki nem kerülte. Ha ez úton azon meggyőződésre jutottunk, hogy úgynevezett önálló zsábával van dolgunk, azt igen egyszerű eljárással bizton meg lehet gyógyítanunk. Két gyógyszer áll itt rendelkezésünkre. Az egyik a roham alatt, a másik a szünet közben alkalmazandó. Az első a szunyái bőr alá fecskendése, a második a kinal. Számos tapasztalat bizonyossá tette, hogy a rohamot mind fokára, mind tartamára nézve szunyái által igen jótékony módon csökkenthetjük. A beteg többnyire pár perez múlva jobban érzi magát s elalszik, ha */6-rész szemer morphiumot bőr alá fecskendeztünk. Többször tapasztaltam, hogy a roham ily eljárás következtében még kinal adagolása nélkül is kimaradt. Rendesen azonban még kinalra is van szükségünk, hogy a roham ismétlődésének elejét vegyük. Magától érthető, hogy egyes esetekben különféle adagolás kívántatik meg. Átalában ajánlható, hogy a váltóláznál szokott adagokkal kezdjünk. Néha 12 szemerre elmarad a roham, néha ezen adagot többször kell ismételnünk. Ismerek oly egyéneket, kiknél a baj egy hétnél tovább tart, s kiknél az minden esztendőben egy- vagy kétszer ismétlődik; az ily egyéneknek többnyire szellemi erőltetéssel járó hivatásuk van, s tökéletes felgyógyulásuk tekintetéből nekiek légváltozás, vas- vagy tengeri fürdő ajánlhatók. A mondottakat számos kórtörténettel bővithetném, mi azonban a dolog egyszerűségénél fogva fölösleges. S Z E M É S Z E T. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 46-dik számához. Hirs chler IgnácZ tudortól.
