Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1867-02-17 / 1. szám
7 8 kiknek akaratszilárdságába, a görcsöt kivéve, bizhatunk, a czélt elértük, ha ezen kellemetlen tünetet megszüntettük. Legközelebb újra volt alkalmam a hangyhalvag e hatásmódjáról meggyőződni. L. F. vidéki mérnök m. é dec. 17-én jobb szemén több hónap óta fellépett látzavar miatt kérte ki tanácsomat. A külsőleg semmi változást nem mutató szemben belvizsgálat által haladó látidegvájulatot, vagy is az úgynevezett egyszerű glaucomát (glaucoma simplex, Bonders) találtam. Már a beteg első látogatása alkalmával feltűnt a szemhéjak görcsre való hajlandósága. Önkényt nem lépett fel a szemhéjgörcs; ha nyugodt szempillantását, helyes rögzítését látjuk a betegnek, nem is sejtenők, hogy ugyanazon szeme görcsben szenved; a világosságba nézhet, szemtükörrel vizsgálhatjuk, a nélkül, hogy többet pislogna mint más embernél, de mihelyt a szemhéjakat ujjunkkal szét akarjuk huzni, azonnal a legkonokabb görcs köszönt be. A beteg maga oly jól ismeri szeme ezen izgékonyságát, hogy jan. 7-én, midőn a műtétre minden el van készitve, abbeli meggyőződését nyilvánítja, hogy neki lehetetlen lesz szemét nyugodtan tartani, midőn a segéd ujjaival ériutendi szemhéját, minélfogva elaltatni kíván. Mindamellett ismételve is igyekeztem a nélkül czélhoz jutni, de hiába, oly erős szemhéjgörcs állott be, hogy nehéz lett volna még csak szemhéjárpát is ily viszonyok között felhasitani. Elvégre is kénytelen valék a kangyhalvaghoz folyamodni. Azonban már az első pár perez múlva tiltakozni kezdett betegem a belehelés ellen, oly kellemetlenül esett az neki, émelygése lett s oly roszul érezte magát, hogy hangyhalvag nélkül teendő uj kisérlésre önmaga szólított fel, mit ugyan nem tettem, de a kábító gyengébb behatását az által eszközöltem, hogy a ruhára kevesebb hangyhalvagot cseppentettem, azt egyszersmind kissé eltávolitván orrától. 15 perez múlt el és körülbelül egy nehezék hangyhalvag fogyasztatott el, a nélkül, hogy a beteg legkisebb kábulást érezne, de meglepetésünkre a szemhéj-görcsre való hajlandósága tökéletesen eltűnt oly annyira, hogy a műtéthez azonnal hozzá foghattam. Az egész műtét alatt a legkisebb rendetlen mozgás sem jött elő, s a segéd, ki ujjaival széteipesztve tartotta a szemhéjakat, nagyobb ellentállást nem tapasztalt, mint más hasonló műtéteknél. Nyilvánvaló dolog, hogy a hangyhalvag, habár a közérzékre észrevehetőleg még nem hatott, mégis hathatósan folyt be azon középgóczra (Centralherd), melynek uralma alatt áll a háromosztatu idegből kiinduló és az arczidegtörzsre átmenő visszhajlási mozgás ösztöne. XVII. Szem-fáradás a belső egyenes izmok elégtelensége folytán. (Asthenopia muscularis). Midőn az astlienopiábau szenvedő egyének túlnyomó száma azért nem bir kitartó láterővel, mert alkalmazkodási képességök különféle oknál fogva kell étinél gyöngébb (asthenopia accommodativa), a kisebb szám baja a fénytörés és alkalmazkodás épsége mellett, a belső egyenes izmok gyöngült állapotában gyökeredzik. Minél kisebb tárgygyal foglalkozik az ember, annál közelebb kell azt szeméhez tartania; minél közelebb van a tárgy a szemhez, annál nagyobb mértékben kell azoknak összetérniök. Ha a két egyenes izom működése bármi okból gyönge, akkor ezen öszszetérés rövid idő (2—5 perez) alatt nehézzé, fájdalmassá, sőt lehetetlenné válik; kettős látás, fejfájás, szédülés stb. a munka folytatására képtelenné teszik az embert. Kisebb fokú bajnál a kórisme nem épen a legkönnyebb; úgy nevezett classicus vagy kórodai példányoknál ellenben gyermekjáték. Egy ily kiváló eset, mely minapi rendelési órámban előfordult, a következő : Egy 27 éves, gyönge testalkatú vidéki izraelita azzal keresi kenyerét, hogy a Szentirás bizonyos helyeit igen apró héber betűkkel pergamentre Írja le. Erőltető munka az, mit ő már másfél év óta csak igen nehezen bir véghezvinni, az utolsó hetekben pedig le kellett róla mondania, mert 5 pereznyi irás után a betűk kettőzötteknek látszanak előtte, összefutnak, homályosokká lesznek. Szemeinek külseje nem árul el betegséget. A fénytörés rendes (Emmetropia), az alkalmazkodási képesség elégséges; de ha a tárgy 8 hüvelyknyire közelittetik, nyugtalanok lesznek szemei, s az egyik vagy a másik kissé el kezd térni kifelé, midőn a beteg egyszersmind kétszeresen látja a tárgyakat. Ha ilyenkor egyik szemét becsukatom, jól lát, de mihelyt mindakettővel néz, újra kezdődik a kellemetlen érzés. Ha a beteg egyik szemét kezemmel betakarom s ő az eléje tartott tárgyra (pl. rajzónra) másik szemét szegzi, akkor az eltakaró kéz alatt lévő szemet, széttérő (divergens) helyzetben találni, mi a belső izmok rendes működésénél nem történ. Itt azért áll be a széttérés, mert a gyöngült belső izom, midőn két szemmeli együttlátásra nem kényszerittetik, az alkalmat arra használja fel, hogy a kellemetlen feszülés alól meneküljön. Ha mindkét szem nyitva van, s a beteg a tárgyra szegzi tekintetét, egyik szeme elé pedig hasábüveget tartanak, alapjával fel- vagy lefelé, akkor keresztezett kettős képet lát egymás mellett, mig más ember ép egyenes belső izmoknál kettős képet lát ugyan, de nem egymás mellett, hanem függőlegesen egymás felett. Ugyanazon oknál fogva történ ez, melyet az előbbi kísérletnél említettünk. Kétszemmeli együttlátás t. i. hasábos üveggel amúgyis lehetetlen lévén, azonnal be áll a divergentia, mely mindig keresztezett kettőslátással jár. Bármily domború szemüveget adjak is a betegnek, nem bir vele két perczig sem olvasni; ha pedig Brücke úgynevezett bonczolási üvegét adom, mely két, alapjával befelé irányzott domború hasábból áll, akkor kényelmesen folytatja munkáját. Ez onnan van, hogy midőn a hasáb alapjával befelé áll, akkor a fénysugarakat befelé töri, miáltal a szemek nagyobb összetérése feleslegessé lesz. Legbiztosabb gyógykezelés ily esetben, a külső egyenes izmok átmetszése , miáltal a belső izmok, az antagonisták ellenhatása alól megszabadulván, uj erőre kapnak. De a beteg egyelőre nem akarván megengedni a műtételt, rendeltem neki a fölebb nevezett Briicke-féle szemüveget, melylyel ismét munkája után láthat. Egy közelebbi alkalommal ezen érdekes tárgyra vissza fogok térni. IRODALOM. 1) Die Anomalien der Refract ion und Accommodation des Auges von F. C. Bonders. Deutsche Originalausgabe, unter Mitwirkung des Verfassers herausgegeben von Dr. Otto Becker. Wien 1866. 2) Die Refractions- und Accommodations-Anomalien des Auges. Von Dr. Albrecht Nagel. Tübingen 1866. 3) Die Lehre von den Refractions- und Accommodations-Störungen des Auges. Für Aerzte und Studirende dargestellt von Dr. Rudolf Schirmer Berlin 1866. 4) Précis de la refraction et de V accommodation de V oeil et de leurs anomalies,par le Dr. Giraud-Teulo n, Paris 1865. Kérem az olvasót, ne ijedjen meg. Nem szándékom az imént idézett könyveket sorban elemezni vagy a könyvismertetések szokott módja szerint azok tartalmát részletesen az olvasó elé állítani Bár mily kellemesnek látszik is előttem ezen feladat, le kell arrólmondanom tér szűke és más gyakorlati tárgyak halmaza miatt. Ez az egyedüli ok, miért tarthatok csak oly ritkán szemlét dúsan sarjadozó szakirodalmunk felett, s e gazdagság mellett alig hozhatnék \
