Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1867-08-25 / 4. szám

SZEMESZET.

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 35-dik számához. Hirschlerlgnáoz tudortól.

4-dik szám. Vasárnap, augustus 25-én. 1867.

Tartalom: Graefe tanár legújabb szürke-hályog kivételi műtété módozatáról. Popper Józs ef trtól. — Kisebb közlemények a gyakorlatból. XXI Sértés által támadt szarutályog fogorvesoknál; gyógykezelési elvek. XXII. A reczegnek hószámzavar következtébeni visszeres vérbősége ' XXIII. Régi könyezésnek villamozás általi gyors gyógyulása. — Irodalom. 1. Symptomonlehre der Augenmuskellähmungen, von A. v' Graefe. 2. Sehen und Sehorgan. Von A. v. Graefe. — A rokonszenves szemlob tanához. Graefétől — Köthártya bajok féuytörési és alkalmazkodási hibák következtében. Dr. Schirmertől. — Gyakorlati észrevételek a szivárványlob kórisméjét és gyógytanát illetőleg. Schirmertől. — A könypontok zára. Dr. Zehendertől. — Csontszerű tömlödag a felső szemhéjban. — ,A szemhéjak légdagának egy esete.

Graefe tanár legújabb szürke-hályog kivételi műtété módozatáról;

a borsodi orvos-gyógyszerész egylet junius 3-án tartott ülésében előadta Popper József tr. a miskolczi közkórliáz igazg. főorvosa

Itégóta óhajtottam a mai szemészet egyik legkitűnőbb vívmányáról, Graefe legújabb hályog kivételi műtétéről, a tisztelt tagtársak körében említést tenni; hanem tartózkodtam attól mindaddig, mig saját gyakorlatomból merített tapasztalatot nem szereztem, restelvén csupán azokat ismételni, miket e tárgyról folyóiratainkban olvashattunk.

Néhány hét óta azonban négy bályogműtétet vittem véghez a nagyhírű berlini tanár módja szerint, és igy időszerűnek tartom, hogy a tisztelt egyesületnek számot adjak e nevezetes műtét becsértékéről, a mennyiben erre a szerzett tapasztalatok alapján magamat feljogosítva érzem.

Mindnyájan tudjuk, hogy a szürke-liályogműtét modorai két főosztályba sorozhatók; a mint t. i. a hályogos lencse vagya láttengely irányából elmozdittatik, vagy pedig a szem belsejéből egészen eltávolittatik.

Az első módozat, mely a hályogműtét legrégiebb ugyan, de legtökéletlenebb methodusát képezi, a reclinatió* 1 2 3) neve alatt ismeretes; a lencse eltávolittatása pedig vagy akként történik, hogy a lencsét elébb szétdaraboljuk, a természet erejére bízván, hogy a lencse elemei felszivattassanak (discissio); vagy pedig az által eszközöljük, hogy a jegecztestet a szaruhártyán ejtett nyitón keresztül a szem hátsó csarnokából egyszerre kivesszük — extractio.

Nyilvánvaló dolog, hogy a hályogmütét ezen utolsó módja, — a kivétel — a legtökélesebb, és hogy általa a czélt, mely ntán törekszünk a láterő teljes visszaszerzését, legbiztosabban és legtartósabban is elérjük.

Ámde az extractionál az a bökkenő, hogy nemcsak a legmagasabb technikai tökélyt kívánja meg, — mi csak igen igen számos, élőkön végrehajtott műtét után sajátítható el, hanem még az is egyik főárnyékoldala, hogy ha a legszabatosabban is végeztük, ha ama számtalan akadályokat, melyek műtét közben felmerülhetnek szerencsésen kikerültük, még akkor is a sikert főleg az koczkáztatja, hogy a nagy szarulebeny (mely a szaru mintegy felényi részéből áll) nem tapad oda gyorshegedés utján a metszvonalhoz, vagy hogy a szaruhártya táplálása hiányt szenvedvén elhomályosodik vagy elroncsosodik. és igy az egész szem elpusztulását maga után vonja menthetetlenül.

Míg tehát a régiebb szemészek a hályog kivételtől többé-kevésbé féltek, és az arra való gyógyjavalatokat a legszűkebb körre szorították, különös, részint a hályogra, részint az egyéniségre vonatkozó körülményektől tételezvén fel azt, váljon extractio utján

i) Ide tartozik a depressio-léle műtét is.

operáltassák e a szürke-hályog vagy pedig más mód szerint; addig az újabbkor szemészei törekvésöket oda irányozták; hogy a hályogkivételt akként módosítsák, miszerint ezen műtét csekélyebb veszélylyel járjon, és hogy a siker ne a véletlen hanem a biztos számítás eredménye legyen.

Ide tartoznak Jacobson, Critchett, Schuft (Waldau) és Graefe (régiebb) igyekezetei, melyeknek nem volt egyéb czélja mint az, hogy vagy olyképen metszessék ki a szarulebeny, miként annak odanövése gyorshegedés utján biztosabban eszközöltessék;1) vagy hogy teljes szarulebeny képződése nélkül távolittathassék el a lencse. (Schuft hályogkikanalazása, Graefe régiebb modorú vonatos extracti ója.)

Messze vinne és jelen előadásom keretébe nem is tartozik az, hogy a hályogkivétel különböző módjai bírálatába bocsátkozzam. Elég megjegyeznem, hogy Graefe tanár lángelméjének — vagy egy év előtt — sikerült, a hályogkivételének egy oly módozatát kigondolni, mely ezen csodálatra méltó műtét elől a legkényesebb hátrányokat eltávoztassa, általa elérvén azt, hogy

1- ör a hályogkivétel majdnem minden esetben gyakorolható; a reclinatio, discissio, s régiebb modorú extractio, nem egyébbel mint történelmi becsértékkel bírván ezentúl;

2- or hogy a siker a lehető legbiztosabb és a szemgolyó elroncsosodása a legritkább események közé tartozik; (100 műtett szem közül talán 4 Graefe statistikája szerint);

3- or hogy a hályogmütét, különösen a kivétellel járó nehézségek jelentéktelen számra leolvadváu, ezen műtét kivitele anynyira átalánosittatik, hogy az extractio nem csupán a szemészet nagyai kizárólagos birtoka leend, hanem ezen szakma szerényebb napszámosai is a műtétek eme legmagasztosabbak egyike gyönyöreiben osztozhatnak.

Ezeket előre bocsátva, mielőtt műtett eseteimet szerencsém lesz bemutatni, legyen szabad, a műtét technicismusát röviden megemlítenem.

Lássuk előbb a műszereket. Ezek kétfélék; részint olyanok melyek csupán a kérdéses műtét czéljainak felelnek meg, részint pedig olyanok melyek más szemműtéteknél is használtatnak.

A sajátságos műszerek következők :

1. aGraefe-féle ruganyos pillatartó (elevateur) mely a régiebb Snoden-féle pillatartótól abban különbözik, hogy amannak ágai hosszabbak, és csavar által tetszés szerint rögzíthetők;

2. a keskeny pengejü Graefe-féle hályogkés;

3. egy éles hegyii szemhorog;

4. egy hosszú nyakú, sajátságosán hajlított, gömbölyded, vájnlattal ellátott Daviel-féle szemkanálka ;

>) Jacobson, Critchett.