Szemészet, 1866 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1866-12-02 / 11. szám

87

88

váltólázak után hátramaradói szokott, de más okból származó zsigerdaganatok s nevezetesen a süly is kedvez a baj kitörésének. Közvetlen oka (causa excitans) pedig a fényes napvilág, különösen a víztől vagy világos földtől eredő verőfény. A betegek igen gyakran sárga vagy másféle rósz arczszinük, valamint könnyen vérző foghúsuk által tűnnek fel. A baj ismétlődni szokott.

Három gyógymódot ajánlanak e betegség ellen, t. i.

1) igen sötét szobát, 2) különféle állatok májának kipárolgását, 3) csukamájolaj belső adagolását. Csak az első gyógymód észszerű, s úgy látszik minden friss esetben hatányos, még máj nélkül is. Idült esetekben, hol már állandó változások léteznek az ideg körül, természetesen az ily bajok ellen javait gyógymódok szükségesek. (The Ophth. Review Oct. 18(56. Giorn, d’ oftalm. Ital.)

A pillitször-befordulat és a kettős pillasor (Trichiasis et Distichiasis) gyógyításának új módja.

Az odessai orvos Herzenstein a nevezett kórállapotra nézve egy oly javaslattal lép fel, mely a figyelmet megérdemli. Tapasztalás által meg lévén győződve egyrészt arról, hogy az eddig használt átültetési móddal hiába törekszünk a szőrt fenntartani, másrészről pedig tapasztalván, hogy a szőr tökéletes hiánya nem oly kártékony, a milyennek azt közönségesen hiszik, H. a gyógyjavalatot abban találja, hogy a szörmirígyeket végképen elpusztítsuk akként, hogy a szemhéj szabad széle más változást ne szenvedjen, hogy tehát mesterségesen azon állapotot hozzuk létre, melyet madarosis-nak szokás nevezni.

Ezen czélt H. pár esetben genyszalaggal érte el, melyet oly módon vitt be a szemhéjbőr és izom alatt, közvetlenül a porcz előtt, hogy az az összes szőrmirígyek telepét körülfoglalta, minél fogva azok genyedés utján elpusztultak. A műtétet következő módon viszi véghez.

1) Miután a segéd szarulemezt (Hornplatte) vitt be a szemhéj mögé, a sebész gyöngén görbült, fonallal ellátott tüt szúr be a külső szemzugba; a szemhéjszél mellső és hátsó határa közt és viszi azt a bőr alatt 1 %—2"'-nyira, hol a bőrt kifelé keresztülszurja.

2) Azután a tüt ismét a sebbe viszi be, csúsztatva vezeti azt a porcz felett egész a szemhéj közepéig, hol ellenszúrást képez.

3) Újra az ejtett sebbe megy be és folytatja a műtétet egész a könypont tájáig, attól l"'-nyira megállapodván.

4) Innen a szabad szélhez, hol kiszuratik, a két fonalvéget ragtapaszszal az arczhoz ragasztja.

Műtét után a szemet több napig nyomkötés alatt tartja, sőt a fonal eltávolítása után is, mely a 7-dik napon történik, mert így legbiztosabban lehet nagyobb ellenhatást távol tartani. A műtét utáni 3-ik nap kisebb fájdalmak és daganat támadnak, azután napról-napra több genypontocskák mutatkoznak a szabad szélen. Mindennap szükséges a genyet gyöngéden kifelé nyomni. Azon esetben, melyet H. leír, 10-dik nap tökéletes madarosis volt jelen. (Archiv, f. Ophth. XII. I.)

A heveny szivárványkártyalob gyógyítása nadragulyái és higany által.

Pridgin Teale a leedsi kórház főorvosa egy igen részletes táblázatban állítja össze a nevezett lob azon általa kezelt eseteit, melyek különben egészséges felnőtt embereknél vagy bujaseny vböl vagy ismeretlen okokból támadtak, s ezekből merített tapasztalását a következő tételekben adja elő.

1) A szivárványhártyalob átalán gyorsan és tökéletesen gyógyítható nadragulyái által vagy ezzel és higanynyal egyesítve. Mákonyi, hólyaghuzót, nadályt és érvágást a szerző egyszer sem vett igénybe.

2) Bujasenyv jelenléte vagy hiánya nem változtatja meg a gyógymódot.

3) Több mint felét az eseteknek — bujasenyves vagy nem — már maga a nadragulyái birja gyógyítani.

4) Ha a nadragulyái használása alatt 24 — 48 óráig ki nem tágul a láta, akkor higany szükséges,

5) A higanynak hamar kell kifejteni hatását.

6) A higanyt mindig csak a bőr, soha sem a gyomor útján hozzuk a szervezetbe. Ily módon gyorsan tud hatni, a nélkül hogy az emésztés szenvedne.

7) Nem szükséges elvárni a nyálfolyást, elég ha a fogíny lazulni kezd, mert ez már biztos jele annak, hogy a higany a szervezetbe felvétetett.

8) A betegnek a higany alkalmazása alatt ágyban kell maradnia ; így sokkal gyorsabban hat. Hatása rendesen már a 2—4-ik napon mutatkozik.

9) Nadragulyáit a baj egész tartama alatt kell becseppentenünk; csak ha izgatást okoz, kell vele pár napig felhagyni.

10) Gyakran a fájdalom enyhülése, a fogíny lazulása és a láta kitágulása egyidejűleg történnek ; igen makacs esetekben dús izzadmánynyal a láta csak későbben szokott engedni.

A szerző kedvelt két gyógyszerét a következő módon szokta alkalmazni. Nadragulyáit (2 szemer 1 obon vízre) reggel és este 6-szor egymásután, 5 percznyi szünettel csepegtet a szembe. Ha erre a láta tökéletesen kitágul, megelégszik két becseppentéssel naponkint, ha odanövések vannak, gyakori becseppentés szükséges. Ha pedig a kezelés második napján, tehát 12 becseppentés után a láta ki nem tágul, akkor azonnal kezdi a higany alkalmazását. Ez pedig úgy történik, hogy a beteg mindkét karját oly flanellel takarja be, mely higanykenőcscsel sűrűn fedve van, minden este friss kenőcs tétetik hozzá ; a beteg ágyban fekszik.

T. eljárása, a mint az olvasó látja, körülbelől az, melyet most a szemészek közönségesen követni szoktak. Eltér ugyan a két főgyógyszer, különösen a higany alkalmazásában, a mennyiben azt kizárólag a bőr által viszi be a szervezetbe, s azonnal megszünteti, midőn a fogíny legkevésbé szenvedni kezd. Eltér továbbá az által, hogy nadályokat nem alkalmaz, de azért maga is állítja, hogy bizonyos esetekben a helybeli vérbocsátás igen elősegíti a nadragulyái hatását, mi különben számos tapasztalás által be van bizonyítva. (Ophth. Hosp. Report V. köt. II. rész)

Vegyesek.

— Dr. Schwalbe szemhéjrögre (Trachom) vonatkozó éghajlati adatokat közöl közép Amerikából. 0 ugyanis 8 hónapig Costaricaban és Panamában tartózkodván, jó nagy számú szembetegeket látott, s közöttük nem észlelt semmi feltűnő sajátságot, kivéve azt, hogy azon vidéken a szemhéjrög majdnem tökéletesen ismeretlen. Egyetlenegy esetét látta e bajnak, még pedig idült alakban; a panamai vasúti orvos 8 év alatt egyet sem észlelt. Mi annyival inkább nevezetes, mert ezen betegség az északamerikai köztársaságban, különösen pedig Texasban és a Mississippideltában felette gyakran fordul elő, onnan pedig a californiai aranytelepek felfedezése óta szüntelen népvándorlás történik épen Panamán keresztül.

Ezen tapasztalás a szemhéjrög földrajzi elterjedésére nézve valóban nagy becscsel bir. Az európai vidékek közül az északi Schweicz az, mely leginkább szabad maradt ezen igen terjedt nép-betegségtől, és Schwálbe arra figyelmeztet, hogy Costarica, Panama és az északi Schweicz igen hasonlók egymáshoz mind a hegyek és erdők minőségére, mind a hőmérsék csekély hullámzására és a légnedvesség állandóságára nézve. Texas és a Mississipidelta ismét sok tekintetben az egyptomi viszonyokhoz állnak éghajlati rokonságban; így pl. itt valamint ott is nagy folyó van időszakonkénti dagály (periodische Schwellungen) és áradással, dús alluvium-képletek, a szárazföld- és nedves tengerszél közti szüntelen változás, hónapokig tartó roppant hőség, sivatagok szomszédsága stb. (KI. Mon. I860. Augustheft).

PESTEN, lSfiO. KIIÖR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. (»oroftya-utcza, Í4. számi.