Szemészet, 1866 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1866-09-30 / 9. szám
i régi és ujonan támadt. Jobb oldalt ugyanis mindkét szemhéj széle idült izgatási állapotban találtatik. Mind az alsó mind a felső szemhéj szélei egyenetlenül vastagodottak, egyes helyeken sárga pörkökkel födvék, vörösek; a pillaszőr ritkult, részleg befelé irányozva a tekét érinti, részint váladék által párnátokká ragadt. Mindkét szemhéj köthártyája szembetünöleg sorvadt, inas külemü, az alsó átmeneti redő szerfölött rövidült, a poroz kissé elgörbült. A felületesen homályosodott szaruhártya, egyes edényektől átvonva, alsó szélén lapos hólyagosát mutat, melyhez vékony edénypamat vonul. Minden arra mutatott, hogy lejárt rögös folyamatnak ismert nyomaival van dolgunk. Bal oldalt azonban lényegesen különböző kórképet találtam. Mindkét szemhéj dagadt, vörös; szabad széleik vastagodottak, kemény tapintatúak. Az alsó szemhéj szabad szélén, a külső szemzugtól kezdve 4'" hosszú s mintegy 2"'széles roncsolt, szalonnás fekély látható, mely egyenetlen felületével mind a köthártyaszélt, mind a szélközi (intermarginalis) részt és a küíbört magában foglalja, és kevés sárga váladéktól födetik. A felső szemhéj köthártyáján a vázolthoz hasonló 3"' hosszú és V“ széles fekély mutatkozik. A szemteke erősen belövelt, a szaruhártya homályos, számos részben vastag edények től borítva. A köthártyának fekélytelen része különben hasonló módon töpörödött és rövidült mint jobb oldalt. A kórelözmények igen silányak voltak, mivel sem a beteg sem anyja, egy tót napszámosné, kellő tudósítást adni nem voltak képesek. Csak annyit lehete ügygyei bajjal kinyomozni, hogy a beteg már gyakran szenvedett fényiszonynyal járó szemlobokban, de még soha orvosilag nem kezeltetett. A jelenlegi bántalom 3 hét előtt támadt s azóta mindinkább gyarapodik. A baj kezdete előtt nehány héttel torokfájdalmakról panaszkodott, később térdei dagadtak meg s oly fájdalmasakká lettek, hogy a beteg járni nem birt. Testének vizsgálata mitsem mutatott, a mi kétségtelenül bujakórra utalt volna, s mégis a fekély küleme és lefolyása olyan volt, hogy annak specificus eredete felől perczig sem kétkedtem. Uj volt előttem ezen esetben azon körülmény, hogy a baj egyidőben mindkét szemhéjt érte, hogy egyikén a köthártyából indult ki valamint hogy gummaféle dagok nem voltak jelen. Fölirtam a kórismét és a gyógyrendeletet, mely rendszeres higany bekenésekből állott. Erre a nagy roncsolással fenyegető bajnál főnt említett tapasztalatom daczára annál inkább határzám el magamat, minthogy az egyén mindeddig még semmiféle orvosságot nem vett vala, s így a higany teljes gyógyhatásúra lehete számítani. De félreértés folytán bekenések helyet protojoduretum használtatott, mely szerelés alatt január 14-ig, tehát nyolcz nap alatt, a baj oly nagy mértékben roszabult, hogy 15-én valódi iszonynyal vettem észre a pusztítást, mely mindkét szemhéjt, különösen pedig az alsót érte. Most újonnan bekenéseket rendeltem, még pedig 10 szemért naponta, mire már 2 nap múlva valamennyi tünet jobbra fordulást tanúsított. Noha érdekes volna, a segcdorvns pontos följegyzéseit a baj rosszabultáról egész jan. 15-ig, valamint a haladó javulást és gyors behegedést a bekenések alatt e helyen közölni; mégis el kell álnom tőle, nehogy igénytelen gyakorlati közleményem által már úgy is nagy mértékben helyigényt még növeljem. Legyen elég megemlítenem, hogy a felső szemhéj köthártyafekélye a pillaszélen túl a bőrre átcsapott, s hogy az alsó szemhéjnak belső harmada is alig maradt ment a roncsolástól. — 69 -Az alsó szemhéj szabad széle a betegség tetőfokán úgy nézett ki, mint egy fél sajtkerek, melyen legrendetlenebb alakú s irányú bevágások tétettek és szalonnás fölületénél fogva távoli hasonlatosságot mutatott a gyermekek crouposus szemhéjfolyamataihoz (conjunctivitis membranacea). Azonban fájdalmak, és a nevezett bajnál érintésre beállni szokott vérzések nem voltak jelen. Összesen 160 szemer ungt. cin ( melynek harmadrésze erősebb higanykenőcsből állott) kenetett be, közbe- közbe fürdő használtatott, a szájüreg tisztántartására pedig kiváló gond fordittatott. A fekélyek tökéletes behegedése után hamiblag adagoltatott. Emlitésre méltó, miszerint a behegedés folyama alatt az alsó szemhéjon a külső szemzug felé, a heg közvetlen szomszédságában egyes kis felhám kinövések támadtak a boron, melyek világosbarna színezetük és csipkés külemük mellett kicsinyben tökéletesen hasonlítottak csúcsos tuggölyökhöz. 2 hétnél tovább állván fon, végre egymásután elszáradtán lehullottak. Vájjon a Desniarres által egy esetben észlelt szemhéji függölyök hasonló képletek voltak-e, nem bírom meghatározni. Midőn február vége felé a beteget az orvosegylet ülésében bemutatám, képes voltam a bal és jobb szem oly annyira elütő hegeinek különböztető kórisméjét megállapítani, az egyiknek szemszőrfordulatát a másiknak részleges szörtelenségével egybehasonlittatni, a mire a köt hártyarög és bujakórnak történetes együttléte ez esetet különösen alkalmassá tette. Az e közleménybőli folyományok önmagukból megérthetők. Először is az alakot illetőleg, vagy valódi bőr gummávai vagy takhártyaalatti beszürődéssel van dolgunk, mint a baj kiindulási pontjával, honnét a fekély a szabad szemhéjszélre átterjedve, annak valamennyi szöveteit egyidejűleg elpusztítja. A fekély helyén a pillaszörzet kikerülhetleuül elvész. Lefolyása heveny vagy idült lehet. Igen heveny lefolyásnál minden késedelem veszélyes; az ily hevenyesség talán különösen higanynyal terhelt egyéneknél fordul elő. Fájdalom nem fordúl elő minden esetben. A gyógykezelés minden egyes esetben a kiváló javalatokra legyen épitve. Mackenzie kizárólagos higanyszerelése tévedésen alapszik, mely egyes esetekben nagy kárt okozhat. Végre a többször említett pillaszél-hegben jellemző tünetet nyerünk lejárt bujakór megítélésére, mely tünet egyéb jelek hiányában nem csekély előnyöket nyújthat. — 70 -Rövidlátás az oskolagyermekek közt. Cohn Armin tudor Boroszlóban egy e tárgyat sta tistikailag és szemészetileg taglaló munkálatot közölt a Deutsche Klinik-ben, mely az orvosok minta nevelők figyelmét egyaránt megérdemli. Az oskola előmozditja-e a rövidlátást s ha igen, mily mozzanatok által? ez azon kérdés, melyet C. magának tett. Megoldásának érdekében mind Boroszlóban mind környékén valamennyi oskolagyermeket rövidlátásra nézve megvizsgált és a százaléki számokat az egyes osztályokhoz azaz az oskolalátogatási évekhez képest kiszámitotta. Azonkiviil még a termek világítását valamint az asztalok mivoltát (magassága és a testtől való távolsága igen fontos lévén az irás alatti magatartásra nézve) vette tekintetbe és az egyes adatok valamint a rövidlátás gyakorisággal való össze hasonlításából képezte következtetéseit, melyek röviden összeállítva a következők: Az összes eredmény: 7568 tanítvány közül volt 683 rövidlátó, tehát az összes számnak 9 százaléka. Ezen számba fel nem vétetnek azok, kiknek szülei határozottan rövidlátók voltak, vagy a hol homályok vagy más 9* I
