Szemészet, 1866 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1866-06-24 / 6. szám
I Miután az előbb felsorolt erősebb gyógyszerek behatása folytán bizonyos idő múlva genyképzödés lépett fel, mit szabad magvak megjelenése előzött meg, ez oknál fogva a szabad magvak ujonnani megjelenése annyit jelent, hogy a genykép■ődés időszaka véget ért. És épen ezen körülményt t. i. a szabad magvak másodlagos fellépését, vagyis a gény.képzödésének tartamát használta fel Prosoroff mértékül, hogy az egyes szerek hatását egymással összehasonlíthassa. Ezen összehasonlító kísérletek eredményét egy táblázatban állítja össze, melyből azt tanuljuk : hogy a Bichloretum hydrargyri által előidézett genyképzödés 144 óráig tart, Nitras argenti 50, Tannin 12, Acetas plumbi bas. 11, Stdph. einet 10, Sulphas cupri 9, Plumb, aceticum 8 óráig, hogyha valamennyiből ugyanazon adag t. i. 5 szemer vétetik 1 obonra. A vörös higanyéleg (Praecipitatus ruber) k* nöcs alakjában különféle hatást gyakorol a szerint, n mint használtaik: ha óvatosan, akkor a genyképzödés 6—7 óráig tart. ha kevésbé óvatosan, akkor egész 50 óráig is eltarthat. Meglővén egyszer állapítva, hogy milyen hosszú ideig tart italában valamely gyógyszernek hatása, Prosoroff akármilyen adagnak hatását igyekezett meghatározni. E czélból alkalmazott. (valamennyi kisérletet egészséges, nem igen érzékeny szemű tengeri nyulakon hajtván véghez) gyöngébb pokolkö-oldatot: 1. 8z. I obonra: a genyképzödés tartott 10 óráig, tehát ! */ részét azon időnek, melyet e tekintetben 5 szemernyi oldat- j nál észlelt volt (50). Egy mértani arány felállításával sikerült I Pro8oroffnak elméletileg kiszámítani a fent elősorolt ugyanegy j osztályba tartozó szerek akármelyikének bármily adag általi j hatását, mely számítás azután utólag a kísérlet által helyes- j nek be is lett bizonyítva. j Mindezek után, úgy mondja P., világos, hogy azon gyógyszerek, melyeket összehuzóknak neveznek, izgató hatást. gyakorolnak, s így tulajdonképeu izgató szerek nevét érdemlik inkább meg. Még kisebb adagaiknak is van izgató hatása, s a némelyek által feltett, összehúzó hatás a véredények falaira már a nyilván beálló nagyobb vörösség folytán nem igen képzelhető. Az említett eredményből vonja P. továbbá azon következtetést, hogy közönyös dolog az elősorolt szerek melyikét alkalmazzuk, csak megfelelő arányban történjék az, mert mindnyájan egyaránt izgatnak. Ez arány- . lagos adagot pedig a mértani arány segítségével a közlött j táblázatból könnyen megösmerhetni. 5 szem pokolkövet 1 obon 1 vízre tartalmazó oldatnak megfelelnek ugyan is, izgató hatá sukra nézve, a következő adagok : — 45 — Tannin.............. 18 4,7 szem. 1 obon vízre Bichlor. hydrarg. . 1 23/ 1 /36 T r> Sulph. cupri . . oq 7 11 V 7) Sulph. zinci 26 „ r> Acetas plumbi basicus 18 S „ r> . Plumb, acetic. . . 28% „ r> M. praecip. ruber kenőcs 37 ‘/7 „ i obon zsírra. Igen érdekesek azon kísérletek is, melyeket P. némely szilárd alakú szerekkel összehasonlitólag tett, bár ezek természetesen nem oly biztosak, mint a híg szerekkel tett kísérletek, mi az alkalmazásukban történő kisebb-nagyobb eltérésekből érthető. Mindamellett ezeknél is állított fel mértani arányt a hatás kiszámítására. Többek közt említendő, hogy pl. a kénsavas réz szilárd alakban 50 óráig tartó genyképződést okozott, tehát ép annyi izgatást hozott létre, mint az 5 szemért tartalmazó pokolkó-oldat. A mérsékelt, pokolkő (lapis mitigatus), mely 1 rész pokolkövet 5 rész kali nitricumra tartalmaz, . 4 óráig tartó genyképződést vont maga után. Végre a szilárd Sulphas cupri az ezen sót tartalmazó oldathoz hasonlítva (5 szmr 1 obonra) mutatja, hogy az előbbi 20 szór gyöngébben hat az utóbbinál. P. még a köthártya alatti kötszövetet is vizsgálta górcsővel, de ebben nem talált bujálkodást és így a fellépő szemhéjdag csakis a savós beszürödésnek tulajdonítandó. P. kísérleteinek eredményét a következő tételekben foglalja egybe : 1. Valamennyi úgynevezett összehúzó gyógyszer, bár- ! mily eltérő legyen vegyi alkata, csak i z g a tó hatást gya- ' kőről a szemhéjak köthártyájára, mely hatás az oldat töménysége szerint különbözik. 2. Az izgatás jellemeztetik asejtbennék megáivá s a, valamint arra következő genyképzödés által. 3. Ezen hatáson kívül górcsöve) feltalálható más változást ezen szerek nem okoznak. 4. A szemészetben elfogadott összehúzó szerek hatásának mértékszáma (Aequivalent) meg van adva azon időszakok összehasonlításában, melyekben egyes esetekben a genyképzödés tart. 5. Tömör állapotban (in Substanz) a gyógyszerek 20-s z or gyengébben hatnak, mint oldatban. 6. A tömör Sulph, cupri megfelel oly pokolkö oldatnak, mely 5 szemer légsavas ezüstöt 1 obon vízben tartalmaz. 7. A mérsékelt pokolkő N. 5. megfelel mind az 5 szemernyi oldatnak, mind a tömör kénsavas réznek. 8. Mértani arány segítségével akármily fokú mérsékelt pokolkö hatását ki lehet számítani. 9. Ep ily módon lehet megtudni a fent nevezett gyógyszerek akármely fokban töményitett oldatainak hatását előlegesen. 10) Hurutos köthártyalobnál közömbös, melyik gyógyszert választjuk , csak a megkívánt arány lagos töményesitést birjuk feltalálni, mert a szerek izgatás által egyaránt gyakorolják üdvös »gyógyhatásúkat (Archiv f. Ophthalmologie XT. köt. III rész).- 46 -Rögtön támadt mór fogzsába után. Ezen tárgyról Wecker tr. értekezik a spanyol orvosi lapban (El pabellon medico). Már Sabatier és Beer említettek egy rokonszenves mórnemet, mely az alsó szemgödri idegág bántalmazásából veszi eredetét, azon ág által, mely a szemdúez képződéséhez járul (ramus nasalis). Ezen szövevény azóta többször észleltetett. Ritkábban történik említés azon esetekről, hol az ötödik agyideg más ágai okozták a mórt, nevezetesen a fogágak, melyek a külső füljárathoz mennek (Delem). Hutchinson 3 hasonló esetet közölt az „Ophthalm. Hosp. Reports“ IV. kötetében 1865. Az első eset egy 45 éves nőt ille», ki gyakran fogzsábában és egyszer még hosszú ideig tartó dagban is szenvedett a felső jobb oldali foghúsban. A bal szem rögtön vakult meg- Miután az üszkösödött íogcsonk kihúzatott, a láterö kis mé"tékben visszatért. Szemtükörrel legkisebb eltérést sem lehetett feltalálni. A 2-ik esetben egy 40 éves kisasszony 10 év előtt rögtön veszítette el a jobb szem láterojét fogfájás után. Azóta többször fogfájásban és arezzsábáhan szenved. Egy nap, mikor barátnejánál látogatásban van, bal szeme rögtön megvakul, a nélkül hogy épen akkor időben fogfájás lett volna jelen. Felóra múlva visszatért a láterő. 8 nappal későbben ugyanezen állapot ismétlődött s újra önkényt jobban lett. Eztn szemben sem talált H. semmi eltérést, míg a jobb szem látidege nyilván sorvadásban szenvedett. 3) Egy 58 éves nő oly tökéletes amaurosis jellemét viselte mindkét szemén, hogy H. több évi vakságot vélt látni. De a baj csak pár nap óta van jelen. A beteg borzasztó fejfájás és egy álmatlan éj után megvakult állapotban ébredett fel. Láss n visszatért ugyan a láterö egy része, de a beteg maga még sem birt járni. A szemtükör semmi változást sem muta'ott. Agy-tünemények soha sem voltak jelen. Egy rósz fog kihúzása mit sem segített az állapoton. Mireryt hiába alkalmaztak 4) Wecker által észlelt eset. Egy 28 éves varrónő hosszú idő óta a fe sö állkapocs fogai által szenved. 1865. december o án oly ve tünetes fogfájást kap, h>>gy kénytelen lefeküdni, midőn lelkei, jobb szeme már megvakult volt. A gyógyszerek nem segiti ttok rajta Kényszerittetvén munkájánál maradni, december 17 én újra oly borzasztó fogfájása lett a bal olda(5* I I
