Szemészet, 1866 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1866-06-24 / 6. szám

47 48 Ion, mint volt előbb a jobb oldalon. Arra rögtön bal szeme is megvakul, úgy hogy haza kelle vezetni. Másnap Weekerhez hozták. A láták ki vannak tágítva, de semmi más tünet nem található fel a szemtükörrel sem. W. 5 rósz fogat huzatott ki a bal oldalon, 2 felsőt, 3 alsót, mire a beteg tüstént kezdett látni bal szemén, a jobb pedig fényérzését visszanyerte. Január 6-án a jobb oldalon is kihúzatott 3 rósz fog, mire a jobb szem szintén visszanyerte tökéletes láterejét. Mind a négy beteg különben igen kielégítő, sőt jó egészségnek örvendett. (Annales d’ Oculistique, 55. kötet, 3. és 4-ik füzet 1866.) Rá bitó szerek szemmütéteknél. Dr. Wecker e fontos kérdés tárgyalásánál említést tesz két legközelebb történt halálozásról, mely szemmütét alatt hangyhalvag által okoztatott; az egyik egy hires lon­doni, a második egy kitűnő párisi szemorvos koródáján for­dult elő. Teljes joggal figyelmeztet ő arra, hogy a chloroform­­kábitás csak akkor segítheti elő a műtét tökéletes kivitelét, ha eléggé mély, hogy a műtő a műtétéi minden egyes részét legna­gyobb nyugodalommal és biztossággal vihesse ki. Ez oknál fog­va szükséges, hogy mihelyt a betegen a felébredés első előjeleit észreveszszük, a műtételt azonnal félbeszakítsuk, s a kábítást újra mindaddig folytassuk, míg ismét tökéletes érzéketlenség következett be. Innen van, hogy Jacobson a hangyhal­­vagnak oly rémületes nagy adagait fogyasztatta el betegeivel, milyeneket különben valószínűen csak Europa kelet-éjszaki tájain használhatni fel. A gyakran bekövetkező hányástól nem kell tartanunk, csak arra fordítsuk figyelmünket, hogy hányás alatt vagy kezünkkel vagy nyomkötéssel zárva tartsuk a mütött szemet. A mütételek között, melyek kivitelére a kábítás legin­kább szükségeltetik, első helyen áll a hályog kivétele, melyet — annyi áll — távolról sem lehet oly tökéletesen megtenni nem kábúlt, mint érzéketlen egyéneken. Nem csak magát a lebenyt sokkal szabatosabban képezhetjük kábulat alatt, de a hályogot is — s ez a fődolog — úgy szólván minden veszély nélkül takaríthatjuk ki. Wecker arra is nagy súlyt fektet, hogy elkábitott egyénen még a tok megnyitása nélkül is biz­tosan távolíthatjuk el a lencsét tokjával együtt a szemből, az nvegtest legkisebb veszélyeztetése nélkül. Ez nagy előny, mert így járván el, a tokhályog utólagos képződését is elhá­rítjuk. Gyermekeknél a szemtekén véghez viendő finomabb mű­tétek egyedül a kábítás segitségével lehetségesek; felnőtt embereken pedig a szemteke kiirtása , valamint a netalán fáj­dalmas szemhéj műtétek szintén a kábító szer alkalmazása mellett a legczélszerübben vihetők ki. A kábító szer megválasztásáról szólván Wecker az aether sulphuricus-t ajánlja mint olyan szert, melyről tudva van, hogy alkalmazása sokkal kisebb veszélylyel jár, mint a hangyhalvagé, mely tulajdonát csakugyan tekintetbe is kell vennünk oly betegség elhárítása végett javait műtét­nél, mely az egyén életét soha sem veszélyezteti. O maga rég­óta csak az égényt alkalmazza, de 66°-ig rectificálva. Ha egé­szen tiszta, eléggé rectificált készítményünk van, s ha az alkalmazásnál elejétől fogva nagy mennyiségben nyújtjuk azt — a mint ezt az amerikai bizottmány is javasolta, — akkor aetherrel mindig a legkielégitőbb érzéstelenséget is érendjük el. Wecker egy év óta csak Amerikából hozott aethert alkalma­zott szemműtéteinél s rendesen tokjával együtt vette ki a hályogot, a nélkül, hogy amazt megnyitná. Ha egy-egy kis köhögés által magunkat nem engedjük háborittatni, akkor a kábító szert egész a műtét befejezéséig félbeszakítás nélkül bátran alkalmazhatjuk. W. meg van győződve, hogy nem sokára egyedül az aether fog használtatni szemműtéteknél. (Annales d' Oculistique 55. 3. és 4. fűz. 1866). A tttlkhártyába beíkelt idegen test kihúzása. A majdnem töké­letesen enucleált szemtekének fenntartása. Egy 15 éves kovács inasnak munka alatt aczéldarabka pattant jobb szemébe. Midőn 2 héttel későbben a stuttgarti szemész dr. Btirlin-hez ment, a szemteke nagyon meg volt gyu- I ladva. A tüikhártyán 2"'-nyira a belső szaruhártya széltől kis szemcsésedés látható, melyen keresztül a kutasz nem hatol a teke belsejébe. A szivárvány igen duzzadt, elöredudorodott, a láta homályos. A szemteke kemény, kevés fájdalom. Csupán fény sejtés van jelen. Miután egyrészt a naponta növekedő belső lob a szemtekébe jutott idegen test jelenlétét több mint való­színűvé tette, másrészt pedig annak feltalálása s ennélfogva eltávolítása is lehetetlennek bizonyult be, nem volt szabad a másik még egészséges szemet a netalán beállandó rokonszen­ves érhártyalob veszélyeinek kitenni, miért is Berlin a sérült szemteke kivételéhez (Enucleatio ex capsula Tenoni) fogott. A beteg elkábittatván, a mütő előbb körmetszést tett a köthártyában, azután a belső, az alsó és a külső egyenes izmot egymásután keresztülmetszette, de a két utóbbinál igen I terjedelmes Tenontokbani összenövéseket talált, melyeket szét kellett szakítani. Mikor a külső izom átmetszése után épen ezen összenövéseket hátfelé leoldani törekszik, a kampó kemény tárgyra akad, melyet a mütő csipeszszel megfogván, a tülkhártyából kihúzott. Ezen 7'"-nyira a szaruhártya szélétől hátfelé feltalált idegen test azon vasdarab volt, mely a szemte­két megsértette. Most azon kérdés támadt, váljon lehetne-e a szemtekét ily körülmények közt fenntartani, miután kiirtása az idegen test eltávolítása után már többé nem volt javalva. De jó ®/4 része a szemtekének le volt meztelenitve, természetes össze­függéséből kibontva, és csupán a felső egyenes, a két ferde izom és a látideg által állott az még összeköttetésben a szem­gödörrel. Egyszersmind igen nagy mértékben kidüledtnek mutatkozott. Daczára a siker nagy valószínűtlenségének megkisérte­­tett a helybenhagyás. A beteget újra elbóditották, s erre az alsó és a külső izom gombosvarrattal régi helyükre visszaho zatott, mi a dülszemet közvetlenül nagy mértékben csökken­­tette. Nyomkötés alkalmaztatott. Másnap csekély visszhatás ; a szemteke már is jelentékeny mozgékonyságot mutat. A többi lefolyás minden tekintetben kedvező volt. Pár nap múlva a szemteke keménysége megszűnt, s még a szivárványhártya lobos állapota is igen alább szállt, úgy hogy a beteg 19 nap múlva a műtét után a kórházból kimehetett. Miután a szemte­kében igen csekély sorvadási kisebbülés állott be, kosmeticus tekintetben meg volt elégedve a beteg. (Klin. Mon. Mart. má­jusi füzet). A szaruhártya-sipolynnk gyógymódja. Dr. Businelli Modenában következőképen jár el oly si­poly ellen, mely nyomkötés által be nem gyógyul és a víznedv folytonos kiszivárgása által veszélyezteti a szaruhártya fenn­tartását Egy lándzsaszerü kés hegyét viszi be a kis nyíláson keresztül és azt rézsut a szaru- és szivárványhártya közt tart­ván, vonalszerű metszéssé változtatja át a kerekded sipolyt. Azután kis csipeszt vezet be és a szivárványhártya egy kis redőjét megfogván, azt a sebbe viszi, a hol pár nap alatt be­heged, bedugván a nyílást. A kis mesterséges iszamot, mely ily módon támad, későbben ollóval el lehet távolítani, s ha még szükséges lenne, a felület pokolkővel gyöngéden érint­hető. Egy ide vonatkozó esetet ír le segédorvosa a „Giornale d’ Oftalmologia italiana“ 1865 ki évfolyamában, melyből azt az „Annales d’ Oculistique“ vették át. (1866. 1. és 2. f.) —Ml 1-­PESTEN , 1866. KHÓB és WEIN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. ÍDorottya-utcza, 14. szám).

Next

/
Thumbnails
Contents