Szemészet, 1865 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1865-12-24 / 12. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 52-dik számához. Hirschler Ignácz tudortól. 12-ik szám. Vasárnap, december 24-én. 1865. Tartalom : A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete. III. A szivárványhártya bántalmai által okozott látzavar. — Calabár-papir által okozott idült köthártyalob. — Lágymeleg borogatások és bekötés sikeres alkalmazása a trigeminus hüdésénél előforduld szaruhártyalobnál. — Brieght-féle kór és reczeglob. — Adatok a szemrák esettana és statistikájához. — Bromkalium fényisszony ellen. A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete. III. A szivárványhártya bántalmai által okozott látzavar. A szaru- és a szivárványhártya között terjed el a mellső csarnok, melynek betegségei által szintén különös látzavar támad ugyan, de külön fejezetben való tárgyalást nem kíván azért, minthogy az itt előforduló (tünetek vagy a szaru- vagy a szivárványhártya kóros állapotából erednek, s ezzel szoros összefüggésben állanak. Gyakorlati szempontból, melyből jelen czikksorozatban kiindultunk, elég lesz, ha az itt befolyással biró mozzanatokat röviden elemezve, az olvasót azon módra figyelmeztetjük, mely által ily kórállapotok látzavart okozhatnak. A mellső szemcsarnokban a víznedv (humor aqueus) tulajdonképen azon elem, mely a benne különféle okból támadó zavarodás által a láterő csökkenését feltételezi. Tudjuk, hogy a víz nedv e zavaros mivolta majd vér, majd geny, s,nem ritkán igen finom fehérnye-tömecsek hozzákeverődése által jön létre , mi kivétel nélkül valami heveny vagy idült lobfolyamat következménye. Miután pedig a viznedvnek, mint a fénytörö köz egek egyikének, tisztasága és tökéletes átlátszóságától függ azon képnek szabatossága és elessége, mely a reczegen létre jön, természetes, hogy minden zavarodása a látélesség csökkenését szükségképen vonja maga után. A vér, geny, vagy át alán a tömöttebb anyagok gyüleme rendesen a szemcsarnok fenekén szokott lerakódni; e szerint a láta ily gyülemnél látszólag, de csakis látszólag szabadnak tűnhet fel, mivel a csarnok legmélyebb részén találkozó ily gyülem mellett finomabb, > g nagyitó üveggel sem egykönnyen felfedezhető tömecsan_, ..gok vannak mindenkor a víznedvben felfüggesztve, melyek annak egyneműségét annyira csökkentik, hogy rendes fén örésről szó sem lehet. Ennek folytán a betegek minden tárgyat ködbe borítva, vagy a mint ők azt jellemezni szokták, mintógy szitán keresztül látnak, a mi természetesen kisebb tárgyaknál, tehát olvasás, irás vagy női munka közben még inkább feltűnik. Nevezetesen arról panaszkodnak, hogy a gyertyalángot mintegy udvarral körülvéve látják, mely udvar némely esetekben a szivárvány többféle szineben játszik. Tudva lévő dolog, hogy ily színes udvar (Regenbogensehen) látása az üveghályog korábbi időszakának egyik főtünete, valamint az is, hogy némely szemészek a színlátás ezen nemét a látideg sajátságos működési eltérésével közvetlenül vélték összeköttetésbe hozandónak, mi véleményem szerint már azért is alaptalan feltevény, mert ugyanezen tünettel, bár ritkábban, még oly víznedvzavarodás alkalmával is találkozunk, mely sem fokozottabb belnyomással, sem látidegbántalommal nincsen kapcsolatban. Az üveghályog okozta lázavarnál e tárgyra visszatérendek, s ott tapasztalati adatokkal ki i is fogom mutatni, hogy többé-kevésbé zavaros víznedvet min- i dig találunk, ha a betegek az említett tünetről panaszkodnak. Igaz ugyan, hogy üveghályognál finom homályosodásban még az üvegtest is szenved, s hogy a nagyobb szembeni nyomás mindezt, mind más táplálási eltéréseket is okozván, a színes udvart nagyobb mértékben s úgyszólván par excellence eredményezi, de épen azért fontos és a tünet végleges értelmezésére döntő azon tapasztalatom, hogy átalán a víznedv homályosodása, akár mi okból eredt az, hasonló színes ködöt, bár ritkábban, hoz elő. Önkényt érthető, hogy a szemcsarnokban lévő vér- vagy genygyülem nem kerülheti ki egykönnyen az orvos figyelmét, s hogy az nem egykönnyen kétkedhetik a felett, honnan ered I az egyén látzavara. De vannak számos esetek, melyekben ily tömöttebb izzadmány vagy lerakodmány nincs jelen, de a víznedv átalános homályosodásban még pedig oly finomul elosztott fehérnyerészecskék folytán még is szenved, hogy csakis figyelmesebb, nevezetesen ferde világítás alkalmazásával tett vizsgálás által fedezhető az fel. E vizsgálatnál nagy segítségünkre van, ha a beteg szem szivárványhártyáját az egészségesével összehasonlítjuk, ez által szinte lehetetlenné válik, hogy a szivárványhártya izomrostjai és átalán szövetrajza elmosódott voltát a beteg szemben észre ne vegyük, mi oly benyomást tesz, mintha az piszkos, kevésbé fényes és majdnem hu'llaszerü kinézésű lenne. A szem ezen külleme jellemzi az úgynevezett saw's szivárványlobot (iritis serosa), mely kóros állapot fiatalabb görvélyes vagy sápkóros egyéneknél épen oly gyakran előfordul, a mily ritkán lép az föl fájdalom, könyezés és átalán izgatottsági tünetekkel, úgy hogy a betegek azt könnyen észre sem vennék, ha a naponta növekedő látzavar őket a betegségre nem figyelmeztetné. A szivárványhártya leírt piszkos színezetén kívül szorosabb vizsgálatnál még a láta némi tunyaságát is fogjuk fölfedezni , s — mi a betegség későbbi időszakát különösen illeti — a szaruhártya hátsó falán, az úgynevezett Descemetféle hártyán , nevezetesen annak alsó felében, számos kisebbnagyobb szürkés vagy barnás pontocskákat látni, melyek csoportokban állnak, s e hártyának oly küllemet kölcsönöznek mintha az finom porzóval volna behintve, vagy pedig az egész kép hasonló a csillagos éghez, hol kisebb csillag csoportozatok közt egyik s másik nagyobb csillag szemlélhető. Mikor ezen pontocskák jelen vannak, akkor rendesen már tisztábbnak mutatkozik a víznedv , melynek fehérnyes vegyülékéből épen ezen pontocskák mintegy lecsapódtak , következőleg a szivárvány felszínének rajza is élesebben tűnik elő, s a látzavar is ezen időszakban már rendesen kisebb, mint e csapadék létrejötte előtt. Ha a betegek ezen időszakban hozzánk fordúlnak, leginkább arról szoktak panaszkodni, hogy finomabb munkában igen könnyen elfáradnak, hogy ilyenkor szemök könyezik, s 12
