Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1864-03-13 / 3. szám

szemészet.

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 11 -ik számához. Hirschler Ignácz tudortól.

3-dik szám. Vasárnap, mártius 13-án. 1864.

Tartalom : Az újszülöttek genytakára (Blenorrhoea neonatorum). — A rokonszenvi szemlobról (Sympathische Ophthalmie). — A szarucsap (staphyloma corneae) műtétének új modora. — Szürke hályog mézes húgyárnál (diabetes mellitus). — Vizsgálat alvásközben szemtükörrel. — Kénsavas rézéleg (sulphas cupri) nagy adagokban köthártya-bántalmak ellen. — Vegyesek.

Az újszülöttek genytakára.

(Ophthalmoblenorrhoea neonatorum.)

Azon mindennap ismétlődő tapasztalat, hogy ezen az alsóbb néposztályokban oly gyakori bántalom helytelen gyógykezelésének még mindig számos áldozatai vannak, arra indít, hogy e tárgyat az olvasó figyelmébe újra ajánljam.

Az újszülöttek genytakárát, valamint a felnőttekét, a szemhéjak gyorsan haladó dagja és igen bő genyes váladék jellemzi. Az eleinte rózsapiros és lágy tapintatú szemhéjak, különösen a felső, hamar felduzzadnak, sötétpirosak, fényesek és dobszerüen feszültekké lesznek, s végre oly annyira földagadnak, hogy a szemrés alig nyitható fel. A kezdetben vizenyős vörösded váladék csakhamar sűrűsödik , s nem sokára mind összeállására mind szinére nézve a kankós genyhez teljesen hasonló lesz, sőt gyakran véres csikókkal is vegyül.

Ezen két tünettel egyszersmind a köthártyalob is folyton fokozódik, mi ugyanis az egész folyamat lényege. Az első órák alatt a takhártya alatti kötszövet kissé duzzadt és vizszüremes, a köthártya felülete pedig piros és átlátszatlan; később az egész köthártyazsák duzzadt, sötétpiros lesz, érintésre vérzik, rajta vékonyabb vagy vastagabb szürkevörös, néha sárgás, levonható alvadékhártyák képződnek, melyek különösen a szemhéjak porczrészét egészen vagy részben ellepik. A teke köthártyája szintén pirosodik, az alatta levő sejtszövet vizenyős beszüremlése folytán fölemelkedik a tülkhártyáról, s nemsokára piros vastag gáttal övezi a szaruhártyát s gyakran fölélje is kitüremlik, úgy hogy annak csak közép része látszik ki a mély vájulathól.

A szaruhártya heves esetekben ritkán marad meg épségben. Eleinte fénye fogyatkozik, s hámrétege vizenyősen beszűrődik , azután elmosódott szélű szürke homály jelenik meg közepe táján. Ezen homály, úgy szólván, óráról órára teltebb szinü lesz, lassankint piszkos sárgás színezetet ölt, fölpuffad, előre domborodik, széltében tova terjed, s végre megrepedvén, a csarnokviz kiömlése folytán egész sorát nyitja meg a pusztító folyamatoknak, miket itt vázolni fölösleges.

A kórisme, mint látni, a legkönnyebb, legfölebb közönséges hevesebb köthártya-hur úttal lehetne fölcserélni, melynek azonban semmi káros következménye nincs, ha a folyamat hevességének megfelelő szerelés alkalmaztatik. A tévedés különben 24 órái észlelés után, mialatt veszélyesb tünetek nem mutatkoznak, úgy is helyesebb kórhatározatnak szükségképen enged tért.

A bántalom gyakran a gyermek életének első napján, néha már néhány órával születése után támad; rendesen azonban csak a 2 — 4-dik napon. Súlyos eseteket láttam, melyek

csak 8-dik napon kezdődtek ; azonban átalán azt lehet állítani, hogy a betegség annál súlyosabb, minél előbb kezdődött.

A bántalom okai felöl az előtt igen téves vélemények uralkodtak, nevezetesen az anyai ivarszervek genytakárának tulajdonították sokan a baj származását. A ki nagy szülintézetekben megfordúlt, annak volt alkalma ezen nézet alaptalanságáról meggyőződhetni. Én főoknak a fény behatását tartom. Számtalanszor volt alkalmam , szorgos tudakozódás által megbocsáthatlan hanyagságot tapasztalni e tekintetben, s részemről merem állítani, hogy valamennyi esetnek 8/,0-e ez okból származott. A rögtön beható erős fényen kívül, a füsttel, porral s mindenféle gőzökkel terhelt levegőt kell okoznunk, s végre agenytakáros váladék általi fertőzést az anya, bába vagy dajka kezei által. Hogy mindezen kóroki viszonyok különösen a szegények kunyhóiban összpontosulnak, nem szükséges mondanom.

A hol mértékletes homályra és tisztaságra gond fordittatik, ott nem támad genytakár. Ha mindamellett a gazdagok kényelmes hálószobáiban is előfordul, mi nem épen ritkaság, akkor a dajkának hüvelytakára van. Még sohasem történt, hogy a dajkán ily körülmények közt minden szemérmes vonakodása daczára megtett szorgos vizsgálat abbeli gyanúmat nem igazolta volna.

Bármily veszélyes is ezen bántalom, mégis legjobb kór jóslatot enged, azaz tökéletes gyógyulásra képes, hacsak elég korán fogunk leküzdéséhez. Minél nagyobb fokú a takhártya daganata s a vele arányos vérkeringési zavar annak szövetében és a szaruhártyában: annál nehezebben sikerülend a folyamat gyors leküzdése. Minél világosabb a köthártya pirja, minél könnyebben vérzik, annál csekélyebb a bántalom; ellenben minél sötétebb, kékesbe vágó a szine, minél kevesebb vér ömlik felületes bemetszésekre, annál súlyosabb a baj. Ha a szaruhártya már be van szűrődve, vagy már át is fúródott, s szivárványhártya-iszam képződött, akkor csak tökéletlen gyógyulás , azaz maradandó heg várható; azonban itt is a helyes szerelés még sokat tehet.

Gyógymódom 15 évi önálló gyakorlatom alatt lényegesen nem változott; tényezői ugyanazok maradtak; kevesek számra nézve, de használatuk fokában szerfölötti változtatásra képesek, s ez által az óránkínt változó javalat leggyöngébb árnyalataihoz pontosan alkalmazhatók. Gyógyeszközeim ezek: A váladék eltávolítása, a hideg, pokolkö oldatban vagy tömören (de salétrom által gyöngítve), bemetélések, a csarnok csapolása, aszemrekesz-iszam csapolása vagy lemetszése, végre kénsavas rézéleg és sáfrányos mákonyföstvény.

A genyt langyos vízzel telt ruggyantahólyag sugara által szoktam eltávolitani. Ez minden egyéb módon túl-