Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1864-03-13 / 3. szám

19

20

tesz. E kifecskendést a váladék bősége szerint 2 — 20-szor napjában alkalmazom. Szemeimet védüveg által oltalmazom, s ezt mindenkinek tanács lom. Különben minden házban találkozik valaki, a kire ezen tisztítás bizható.

Főszerem a hideg, jégre rakott nyomfoltok alakjában, erélyesen és folytonosan 1—4-szer 24 óráig alkalmazva. Ez egyedül, edző szerek nélkül is, elégséges a genytakáros folyamat megszüntetésére; ha az edzőszert ellenjavalva találom, akkor a hideg teszi egyedüli szeremet. A hidegnél ellen javalatot úgy szólva nem ismerek. Yéleményem szerint még rekedtség vagy gyakori tüsszentés sem tiltja annak alkalmazását, és kellő szünetekkel 8 napig is folytatható.

Mig az emlitett két gyógyeszköz, úgy szólva föltétlenül javalva van. addig ellenkezőleg az edzőszer alkalmazásaa bántalom foka és szakától függő külön javalatoktól függ; használati módja tehát, e vázlat rövidsége daczára is, körülményesebb és részletesebb tárgyalást igényel. Én az edzőszert a genytakárnál 3 adagban használom, t. i. tömör pokolkövet l/3 vagy % rész sálé. trómmal gyöngítve, továbbá oldatban 20 szemerrel, s végre 10 szemerrel egy obony vízre.

Az edzőszer czélja: a takhártya s az alatta levő sejtszövet dagadásával, és a hajszáledények vérkeringésének nagyfokú lassudásávaljáró sajátságos kötkártyalobot megszüntetni; ezen lob azonkívül roppant mennyiségű váladék, hártyás alvadékok s a szemölcstest túltengése által jellegeztetik, mely túltengés sorokban álló szemcsék, kakastaréj alakú és párhuzamosan fekvő duzzanatok alakjában lép föl. A vérkeringés lassúságának — mint az emlitett dús lobtermények okának — fokától függ a szükséges edzé s.n e k foka i s. Ennek hatása mindenek előtt a takhártya felületén képzett p ö r k ö n alapszik ; a sajátságos genytakáros lobfolyamatot az edzőszer vegyi s erőmüvi lob által mintegy helyettesíti. A pörkképzés első pillanatától fogva, a váladék szembeszökő csökkenése mellett, a hajszáledények minden tevékenysége csakugyan kizárólag az uj helybeli inger ellen, vagy más szóval, a pörk eltaszitására irányzódik. Ezen eltaszitás mint tudjuk, a pörk köré nyomuló erélyesebb véráram, gyorsabb anyagcsere és vizenyős átszüremlés által történik. Úgy látszik tehát,hogy ahajszáledényekbeni vérkeringés gyorsítása a túl aj dón képi gyógyeszk ü z , mely a genytakáros folyamatot megszüntetve, a kór okát s terményét egy csapással megsemmisíti.

E szerint világos, hogy az edzés fokának mértékét épen csak a vérpangás fokában kell keresnünk, s a szerint eljárnunk. Minél inkább csökkent a vérkeringés erélye, annál inkább kell tartanunk attól, hogy az edények működése nem lesz erős a pörk eltaszitására, sőt hogy teljesen képtelen lévén arra, az edzés folytán tökéletes pangás fog beállni. S ez épen az edzés sajátképi ellenjavalata, t. i. a vérkeringés nagyfokú tespedése, mely sötét, sőt kékes pir, a takhártyán mutatkozó számos sárgás-fehér foltocska (az álhártyák levonása után), s végre bcmetélés utáni igen csekély vérzés által jellegeztetik. Ezen állapot nem csak pörkképző edzés, hanem hígított pokolkő oldat alkalmazását is tiltja, mivel ily körülmények között attól lehet tartani , hogy az inger nem leend arányos, s a hajszáledények működése által ki nem fog egyenlittetni, s igy csak a pángás gyarapítására szolgálatid.

Szerencsére a genytakárnak ezen veszélyes alakja újszülötteknél ritkaság, s az edzőszer merész alkalmazását a legtöbb

esetben kitűnő siker rögtön követi. Sőt ott is, hol akadályzott vérkeringésnek s tökéletes pangásrai hajlamnak találjuk jeleit ott is, mondom, a hideg erélyes alkalmazása és a köthártya felületes bemetélése elégséges arra, hogy 24 — 48 óra alatt a vérkeringés szabadabbá és az edzőszer alkalmazhatóvá tétessék.

A szem teke köthártyáját nem szabad edzeni; ez mindig csak a szemhéji köthártyára szorítandó. A szemteke oltalma végett az edzőszer feleslegét mindig meg kell semlegesíteni. Ha tömör pokolkövet használok , akkor konyhasó oldatot csöppentek az edzett helyre, azután pedig folyó vízzel öblítem le; ha pedig oldatot alkalmazok, akkor folyóvíz egyedül is elégséges a még bontatlan ezüstsó lekötésére. Ha az edzőszer javalata felöl nem volnánk tisztában, vagy ha a pörk nagyobb lett, mint akartuk, akkor néhány sekély bemetélés a pörkön arra szolgáland, hogy annak eltaszitását könnyítse. Minél bujábban fejlődnek a szemcsésedések és duzzanatok, annál erélyesebben lehet edzeni. Én 24 óra alatt rendesen csak egyszer edzem a köthártyát, azonban nincs kétség, hogy némely esetekben tanácsos- 2 —3-szor is edzeni, mi által a folyamat lényegesen rövidittetik.

A már emlitett bemeteléseken kívül, melyek a szemhéji köthártyán történnek, soksor hasznos leend, a teke vizenyős (oedematös) dagját is bemetszeni, hogy a szaruhártya felületét a rátüremlö duzzanatoktól fölszabadítsuk. Ollóvali kimetszést nem tartok czélszerünek.

Fontos kérdés az , hogy mi tévők legyünk, ha a szaruhártya baljóslatú beszürődése mutatkozik. Az edzés általán véve e miatt nincs ellenjavalva, mivel szüksége a szóban levő ^köthártya-bántalom által van föltételezve, mely a szaruhártya táplálkozási zavarának is kútforrása. Minden esetre vigyázat és óvakodás szükséges a szervnek fokozódott sérülékenysége miatt; tapasztalásaimon okulva ebben Graefe mesterünk véleménye ellen kell szavaznom, ki ugyanis az edzőszer használatát illetőleg, az úgynevezett genyülékes (croupös) szaruhártya-beszürödésre semmi tekintettel nincs. Ha annak genyes elmállása elhárithatlanul közeledik, akkor félre tevén a hideget, csak a köthártyazsák tisztítására kell szorítkoznunk, és langyos borogatásokat raknunk hígított mákonyföstvénynyel. (Tinct. Opii crocat, dr. semis, Aq. dest. s. unc. quatuor.)

Ha a szaruhártya áttörése megakadályozhatlanná lett, ak kor ne várjuk be azt, hanem szúrjuk át a fekély alapját csapoló- vagyhólyagtüvel. Kétségtelen azon említésre méltó tény, hogy a csarnokvíz kiömlésével az egész genytakáros folyamat hatalma meg van törve; ez alkalmasint a szembeni nyomás csökkentésének befolyása az aránylag távol eső és önálló takhártyára.

Szemrekesz-iszamot ismételve kell csapolni vagy egészen lemetszeni; ezen eljárás nem csak a szarucsapnak s nagy torzító hegeknek veszi elejét, hanem sok esetben a látás-tehetségét is megmenti.

Az iszamra tiszta vagy ugyanannyi vízzel hígított mákonyföstvényt is szoktam ecsettel alkalmazni; ez a gyors és szép hegedést hatalmasan előmozdítja. Ugyanezt használom a genytakár csökkenése után még sokáig fennmaradó, félig átlátszó úgynevezett fölszivódási fekélyek (Resorptionsgeschwüre) ellen, melyek a szaruhártya szélén fészkelve, néha