Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1864-11-13 / 11. szám

87

88

«lőtt. a dolog mibenlétét eltitkolni határozám. Ezen czélra a reszkető gyermek szemei pro forma beköttettek , csak fél óra eltelte után adatott át az örömtől ragyogó atyjának, azon megjegyzéssel, hogy látereje egészen helyre fog állani, kímélje nsak a leányt még rövid ideig, s óvakodjék gyermekeinek egyikét is felindulásában verni. Az abducens csekély fokú hüdése ellen aromaticus szerek s hideg bedörzsölések alkalmazása rendeltetett.

Végül ismételve figyelmeztetek arra, hogy a színlelés kipuhatolása végett közönségesen ajánlott eljárás, mely szerint az egészséges szem elfedése mellett az állítólag vak szemet hegyes műszerrel fenyegetik, a színlelőnek nagy ravaszságánál fogva gyakran meghiúsul. Azon nagy hatalom, melylyel ily színlelők ideg- s izomrendszerük fölött rendelkeznek, ily kísérleteken diadalmaskodik; hisz a jelen esetben is a kis leány képes volt azon társas mozgásoknak egy részét elnyomni, melyek különben oly paranesolólag lépnek föl. Igaz ugyan, hogy a távoztató izom gyöngesége e törekvést elősegítette; de a beteg vallomása után a bal felé történő társas mozgás a külső izomban is legalább 2 vonalnyival többet tett mint ezelőtt.

Aqua cblori. mint szemvíz.

Azon Berlinből kelt utazási töredékben, melyet Popper tr. az „OHLap“ 42-dik számában közzétett, fölemlittetik ezen új szemvíz, mint olyan, melyet Graefe az utolsó időkben különféle köthártyabajok ellen alkalmaz. Popper ajánlja a köthártya hurutjának első stádiumában ólomoldat helyett. Graefe e tárgynak egy különálló czikket szentelt (Arch. f. Opht. B. X. Abth. II), melyben szokott határozottságával a szernek javalatait előadja. Ezek a következők:

Aqua chlori (az e név alatt a gyógytárakban előforduló szer tisztán adva, vagy pedig lepárolt vízzel különféleképen hígítva) jótékonynak mutatkozott:

1. Ragályos köthártyahurutnál, vagy mint egyedül alkalmazandó, vagy pedig mint a helybeli edzésekhez átmenetet képező szer.

2. Friss tüszös (foliculär) gyuladásoknál, ha a köthártya alatti belövelés és izgatás nem igen nagy fokú, nemkülönben a betegség későbbi szakaiban is, akár van idült szemtakár jelen, akár nem, kivévén az oly eseteket, a hol a köthártya föltűnő lazaságot mutat.

3. Idült trachomatosus szemcsésedéseknél konok pannussal, különösen ott, hol a nyákhártya részleg zsugorodott.

4. A küteges köthártyalobnál, ha az izgatás-mérsékelt fokú, s ha egyszersmind köthártya- duzzadás van jelen.

5. A teke köthártyáján létező széles s genyedésre hajló beszürődéseknél.

6. Renyhe genybeszürődéseknél a szaruhártyán vagy elöreküldött iridectomia után, vagy pedig anélkül is.

Ragályos köthártyahurut alatt Graefe a betegségnek azon faját érti, mely átmenetet képez a szemcsés köthártyalobhoz, mivel a nyákhártya az átmeneti redő közel szomszédságában duzzadt, s a baj későbbi szakaiban csakugyan szemcsésedést látunk az átmeneti redőn. Köthártyaalatti belövelés, szaruhártya-gyuladásnak kezdete vagy előjelei, minden izgató szernek, s így a halv. viznek alkalmazását is tiltják, bár az utóbbi még inkább türetik el, mint a különben kitűnő hatású pokolkő-oldat, melynek alkalmazására a nyákhártyát előkészíti. Az egyszerű hurutnál, mely szétszórt belöveléssel, köthártya-duzzadássai a szögletek fölernyedésével jár, ez új szer nem helyettesíthette a régi modort t. i. a hideg borogatásokat s a pokolkő-oldatot. Még kevésbé alkalmazható takáros vagy diphtheriticus folyamatoknál-A follicularis köthártyalob nevével Graefe mind a heveny, mind az idült szemcsés gyuladást illeti. A heveny gyuladásoknál, a hol gyakran igen sokáig kell várakozni míg edző szerek alkalmazhatók, az Aqu. chlori nagyon megrövidíti a betegség ezen várakozási szakát; ha néha néha nagy izgatást is idézne elő, ez minden káros utókövetkezmény nélkül múlik el, amit az edző szerekről nem mondhatni. De még

idült szemcsésedéseknél is, akár van pannus jelen, akár nincs, a hol már hónapokon át különféle helybeli szerek, mint pokolkő, kékkő, ólomoldat sat.hasztalanúl alkalmaztatott, sőt még két oly esetben, a hol a syndectomia s a takárnak beoltása siker nélkül maradt, az Aqua chlori csodálatos hatást tőn. Mindenesetre szívesen fogadott szaporodása ez szereinknek, ha e magasztalások valósulnak, a min a természeti folyamatok észlelésében oly nagy mesternek állításai után nem kétkedhetünk.

A küteges köthártyalobot illetőleg Graefe azon eseteknél tartja az Aqu. chlori alkalmazását javalottnak, a hol a liólyagcsák köthártyahuruttal vannak párosulva. Itt a hurut a calomelnek behintését ellenezi, valamint a hólyagcsák a pokolkő-oldatot; de az Aqu. chlori jól türetik el, s a két szer egyikéhez átmenetet képez. Ugyanaz áll G. szerint a teke köthártyáján, a szaruhártya-szél közelében előforduló széles genyes pattanásokról is (melyek járványos bajoknál gyakran előfordulnak, s melyekről a szemészet 1-ső számában említés tétetett).

Az úgynevezett bypopium-keratitis-t, a szarufekély phagadenicus jellegével Gr. renyhe genyszüremnek nevezi. — Az Aqua chlori a folyamat elterjedésének meggátlására ezen esetekben alkalmasint a mákony föstvénynyel hason javalatokkal bir; hogy melyik a kettő közül érdemli meg, nem az elsőséget, hanem az esetek nagyobb számánál az alkalmást, a további tapasztalatokból fog kiderülni.

Sziimikság (Dischromatopsia) a látideg sorvadásánál.

Benedikt Bécsben arra figyelmeztet, hogy i-észleges szinvakság mint a tökéletes mórnak elötünete gyakran fordul elő a haladó látideg-sorv azon eseteiben, melyekben a bete - gek még annyi láttehetséggel bírnak, hogy a Jager-féle táblák 15-dik számát körülbelül olvashatják. A betegek bajuknak ezen résztünetét önmaguk ritkán veszik észre, mi abban leli magyarázatát, hogy a betegség ezen szakában a látélesség átalában, különösen pedig a világosság tetemesen csökkent. Egy beteg, ki fehér látideg-sorvban szenvedett — kinél azonban a bántalom már annyira haladt volt, hogy 21 — 24-dik számból csak egyes betűkre ismert, avörös, zöld és violaszint nem bírta megkülönböztetni. Egy másik, ki mindkét szemével még az 1-ső számot olvasni képes, a sárgát kéknek, a sötétkéket és violaszint pedig feketének tartja, a zöldet és vöröset minden árnyalataiban jól megismeri; eskóros tébolyban is szenved. Egy harmadik beteg kék látideg-sorvval maga állítja, hogy a vörös szürkének, s a fáknak zöld lombja sárgának látszik előtte. Színezett papírból készített szinfokozaton a vöröst és barnát sötétszürkének mondja; a sárgát, világoskéket és violaszint jól látja; néha a vöröst zöldnek, a világoszöldet sárgának tartja, a barnánál pedig barna és olajzöld között tétováz. Villamozás előtt a sárga és fehér fémfényt nem veszi észre, annak alkalmazása után megismeri ; épen úgy van a barna és sötétzöld színnél. Különben a 13-dik számot nehezen ugyan, de teljesen olvassa.

Sérülési hályog külső sértés nélkül.

Lawson (Opth. Hospital Rep. Vol. IV. 2.) 8 esetet közöl, hol külső behatások folytán a lencse elhomályosodott s hályog képződött, anélkül hogy az erőszakos behatás változást idézett volna elő a szemteke külső rétegeiben. Ezen esetek között vannak olyanok, melyekben a tok beszakadt a sértés alkalmával, s megint mások, melyekben a tok épsége fennmaradt. A sértést okozó eszközök közt említ ostorcsapást, favágás alatt elpattanó forgácsot, czipésznek munka közben elcsúszott saját markát, fanyilat, ellőtt kis golyót, és narancshéjat. Egy eset azért nevezetes, mert ebben a szemet környező részek nem is érintettek meg jóformán, hanem csak az egész fej rázkódtatott meg vasúti összeütközés alkalmával, mely rázkódtatás a lencse szöveti elemeit annyira összezavarta, hogy hályog támadt.

—•* jc*-—

PEST , 1864. KHÓK és WEIN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. (Dorottya-utcza, 14. szám).