Szellemvilág, 1874
3. füzet
164 Az országos középtanodai tanáregylet közlönye. III. TÁRSULATOK és FOLYÓIRATOK. Az országos középtanodai tanáregylet közlönye. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Ezen közlöny a tankönyvek bírálatával foglalkozott s kaptak is illő jutalmat a bírálók; mig végre kitűnt, hogy a bírálatban legnagyobb szerepet vitt a szenvedély és az önérdek, s minél kevesebb tér jutott az objectiv komoly méltatásnak. Ennek következtében megszűnt a hivatalos díjazás. Ugyanezen közlöny hetedik évi folyamának második füzetében bírálta Görög nyelvtanomat az egyletnek titkára Komáromy Lajos, ki azzal dicsekszik, hogy teljes objectivitással járt el ez ügyben; a miről tegyen tanúságot az itten következő czáfolat. Részint azért, mert sokan irtóznak a görög betűktől s valami borzalmas titokszerüséget látnak azokban, holott ha latin betűkkel Írjuk a görögöt, a két nyelv közti rokonság azonnal szembetűnőbbé válik; részint azért, hogy az idegenkedők- nek is alkalmat nyújtsunk azon közös jellegnek fölismerésére, mely a két nyelvnek sajátja, a hol csak lehetséges, latin betűket fogunk használni a görög szavaknak leírásában, mellőzve ekképen az accentusokat, melyeknek itten csekély jelentőségük van, s melyeket idegen tudósok még a tisztán görög idézetekben is gyakran el szoktak hagyni. Tudnivaló az is, miként K. L. azon szövetségnek tagja, mely csak úgy remél némi sikert elérni a görög nyelvvel, ha már a második osztályban kezdheti meg annak tanítását. S ezen bámulandó eredményt köszönhetjük azon tudományos alapnak, melyen K. L. és társai állanak! Ezen rövid bevezetés után fogjunk a dologhoz. A nyelvészet mai tudományos álláspontjának hirdeti K. L. az indogermán nyelvek összehasonlító ismeretét s különösen a sanscritban való tudományos búvárkodást; a ki ezen alapot a görög vagy latin nyelvtan Írásában föl nem használja, az a régi slendrián embere, mint például Bosányi, a ki még arról nem tudhatott, és én, ki azt ignorálni látszom. Én a görög és
