Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-08-18 / 27. szám

^ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2019. augusztus 18. A felújított Mészöly tanya lehet a Magasiskola otthona Ma még munkaterület a Porkoláb-völgyben találha­tó egykori Mészöly tanya és környéke, ám hamarosan a 21. század követelményeinek megfelelő irodalmi műhellyé válik. Szekszárd Megyei Jogú Város, a Mészöly Miklós Egyesület, és A PAD Irodalmi, Művészeti és Kulturális Egyesület júliusban hetedik alkalommal hirdette meg a „Szekszárdi Magasisko­la” Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia írói alkotótábort és mesterkurzust. A Vármegyehá­za Pollack Kávézójában tartott megnyitón Szörényi László, a Mészöly Miklós Egyesület elnö­ke köszöntötte a vendégeket. A Kossuth-díjas író elmondta, az új nemzedék mesterének nevezhet­jük a szekszárdi születésű írót. „Mészöly egy úttörő, aki nélkül nem lehet tovább menni. Ő tett a legtöbbet azért, hogy otthon érezzük magunkat a prózában” - fogalmazott a professzor. A megnyitón az egykori Mé­szöly tanya felújításával kapcso­latban Ács Rezső polgármester hangsúlyozta, Szekszárd mél­tóképpen őrzi az író emlékét. A rendezvények szervezésén azonban „túl kellett lépni”, hogy a Porkoláb-völgyben található, az író számára is kedves tanyát megmentsék az utókornak. Szekszárdi tervezők készítet­ték a terveket, amelyek alapján megújul az épület, amely egy XXI. századi, vonzó irodalmi műhellyé válik majd. Jól meg­közelíthető, a kor követelmé­nyeinek megfelelő épület va­lósul meg, ahol lehetőség lesz az egyéni elmélyülésre, de na­gyobb csoportok fogadására is. A 35 millió forint pályázati tá­mogatást a város saját forrással is kiegészíti, hogy a „Mészöly-ta­­nya Szekszárdi Alkotóház” méltó kulturális turisztikai attrakcióvá váljon. A működtetésben az önkormányzat számít a PAD Egyesületre és a Szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtárra is. A 2020 júliusára befejeződő újjá­építést követően évente 500-600 látogató keresheti fel az alkotó­házat. Akár már jövőre ez adhat otthont a Mészöly Magasiskola programjainak. Az „Irodalom és szabadság” alcímet viselő, július 7. és 12. kö­zött lezajlott Szekszárdi Magasis­kola Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia és írói Mesterkurzus­ra 19 író, alkotó, vendégfellépő, 17 hallgató, valamint két kur­zusvezető látogatott el. A Maga­siskola egyik célkitűzése, hogy az irodalmi vénával megáldott tehetségeket felfedezzék, útjukat egyengessék. Az idei programok sorában mutatták be Mészöly Miklós nak az 1957-es első megjelené­sét követően több, mint 60 év­vel ismét kiadott „Sötét jelek” című gyűjteményes kötetét. A könyvben az író szembenéz a II. világháború poklával, a Rákosi rendszer elnyomásával, de a rá jellemző könyörtelenséggel teszi fel magának a traumák elmond­­hatóságának kérdését is. Gy. L. A program során több új kö­tetet is bemutattak, így Szká­­rosi Endre „Véletlenül jártam itt” című munkáját, Péterfy Gergely „A golyó, amely meg­ölte Puskint” című könyvét, valamint Zalán Tibor „Ruha­tárban felejtett kabátok” című kötetét. Az idei Magasiskola egyik legvonzóbb eseménye Péterfy-Novák Éva: „Apád előtt ne vetkőzz” című köny­vének bemutatója volt. A hét folyamán portréfilmet is vetí­tettek a 2006. évi Mészöly-dí­­jas Győrffy Ákosról, de több felolvasóestre is sor került. A holocaust áldozataira emlékeztek Július 7-én a Művészetek Há­zában, az egykori Zsinagóga épületében tartottak meg­emlékezést a holocaust 75. évfordulóján. A zsidótörvények ellenére a szekszárdi zsidóság egészen a német csapatok bevonulásáig viszonylagos biztonságban élt. Az 1944 tavaszi megszállást követően azonban hamarosan megkezdődött a zsidó - vagy zsidónak bélyegzett - magyar­ság deportálása. Csak Szek­­szárdról mintegy 400 honfitár­sunkat hurcolták el, és zárták őket hazai gettókba és gyűjtő táborokba. Innen vonaton lá­gerekbe szállítottak őket, ahon­nan a legtöbbjük soha nem tért haza... A zsidóság fizikai megsem­misítése, a holocaust 75. év­fordulója alkalmából, a Szek­szárdi-Magyar Izraeli Baráti Társaság, a Szekszárdi Izraelita Hitközség és a megyeszékhely önkormányzata által közösen szervezett megemlékezésen Friedmann Tamás, a hitközségi elnöke köszöntötte a megjelen­teket, majd Ács Rezső mondott emlékező beszédet. A polgármester rámutatott, hogy Szekszárdon, talán egye­dül az akkori magyar városok közül, nem létesült gettó, miu­tán Vendel István polgármester nem hajtotta végre az erre vo­natkozó utasítást. A szekszárdi zsidóság azonban városvezető bátor cselekedet ellenére sem menekülhetett meg... Az ünnepségen közreműkö­dött a Tücsök Zenés Színpad, Petrovics Péter rabbi liturgiái megemlékezést és régi zsidó imát mondott. A résztvevők megko­szorúzták az egykori zsinagóga előtti Holocaust emlékművet, majd többen felkeresték a szek­szárdi izraelita temetőt. SZV

Next

/
Thumbnails
Contents