Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-09-02 / 29. szám
2018. szeptember 2. SZEKSZÁRDI YASARiAP vándorserleget a Szekszárdi Gyakorló Általános Iskola tanulói vehették át Ács Rezső polgármestertől. Augusztus 29. Második alkalommal rendezte meg az önkormányzat Szekszárd Város Napja ünnepét abból az alkalomból, hogy 1905. augusztus 29-én alakult meg Szekszárd rendezett tanácsú város első képviselő-testülete. A napot megelőzően nagyszabású rendezvénysorozat zajlott a Béla király téren koncertekkel, családi és egyéb programokkal, borudvarral, valamint kirakodóvásárral. Az ünnepi közgyűlésen közreműködött az Ifjúsági Fúvószenekar valamint a Bartina Néptánc Egyesület aprók és gyermekcsoportja, konferált Orbán György. Szeptember 1. A reformáció 500. évfordulója tiszteletére az MNL által a megyék iratanyagainak felhasználásával is készített vándorkiállítás az MNL Tolna Megyei Levéltárában történt megnyitóján gondolatait Sefcsik Zoltán evangélikus és dr. Kaszó Gyula református lelkész mondta el. A vendégeket dr. Várady Zoltán igazgató köszöntötte, a rendezvényen Németh Judit előadóművész Sztárai Mihályra emlékezve H. Németh István: Mihály püspök elköltözik című novellájából adott elő részletet. A kiállítást Rúzsa Éva igazgatóhelyettes mutatta be. Szeptember 1. - december A Szekszárdi I. Béla Gimnáziumban az intézmény fennállásának 51. tanévét nyitotta meg Hajós Éva igazgató. Az intézmény számos nagyrendezvénnyel - közöttük a diáknappal, a művészeti bemutatóval, a Bélások Éjszakájával, a Béla-nappal - emlékezett az eltelt 50 tanévre. így novemberben a Babits Mihály Kulturális Központban a gimnázium diákszínpada ez alkalomra készített darabot adott elő „A Rózsától a Béláig” címmel. Decemberben az intézményhez kötődő vendégelőadók közreműködésével rendezte meg szokásos Béla-napi programját. Szeptember 4. Negyvenedik, jubileumi tanévnyitóját tartotta a KPVK, a PTE 650-KPVK40 kettős jubileum jegyében. Az ünnepségen vette át a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj miniszteri adományozó oklevelét Arany Zsuzsanna informatikus könyvtáros MA szakos, Pelczer Dóra emberi erőforrás tanácsadó MA, Balázs Dóra környezetkultúra BA és Nagy Lilla Adrienn tanító BA szakos hallgató. Arany Zsuzsanna elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját is. Jubileumi Emléklapot vett át a Kar, a Gyakorlóiskola és a Gyakorlóóvoda 9 munkatársa, akik 20, vagy több éve járulnak hozzá az oktatás sikeréhez: dr. Kleisz Teréz egyetemi docens (35 év), dr. Györkő Enikő adjunktus, dr. Harangozó Lajosné tanító, Molnárné Wéner Ágnes óvodapedagógus, Mozolai Annamária mesteroktató, Sándor Ispán Erika óvodapedagógus (30 év), Hamarics Mária kollégiumvezető (25 év) dr. habil Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, Tancz Tünde mesteroktató (20 év). Adjunktusi kinevezést kapott Pankász Balázs, a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet oktatója. Az ünnepségen megjelent és a hallgatókat mások mellett köszöntötte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az ünnepséget követően, több évtizedes együttműködésük megerősítésének szándékát kinyilvánítva Memorandumot írt alá Fehérvári Tamás (Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése), Ács Rezső polgármester (Szekszárd MJV), Prof. Dr. Bódis József (PTE) és Prof. Dr. Horváth Béla dékán (KPVK) nyilvánították ki. Ez alkalomból köszöntőt mondott Fehérvári Tamás és Ács Rezső. Szeptember 14. A szekszárdi felsőoktatás elindításának 40. és a pécsi egyetemalapítás 650. jubileumi évének szekszárdi nyitó eseményeként, Boregyetemek, Borrégiók Nemzetközi Találkozója címmel rendezett konferenciát a PTE KPVK Október 6. Mintegy 200 diák, önkormányzati képviselők és a Tolna megyei nemzetőrök részvételével az aradi vértanúkra, a hős tábornokokra emlékezve kegyeleti emlékünnepet tartott Szekszárd városa a Béla király téren a kulturális központ szervezésében. Történelmi emlékműsorral közreműködtek a Dienes Valéria Általános Iskola diákjai, majd koszorúzás zárta a kegyeleti órát. Október 7. 25 éves múltra tekint vissza a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület. A 27 településről épült 104 tagú szervezet jubileumi találkozóján a számvetésről és a tervekről esett szó, ahol az ünneplőket köszöntötte Ács Rezső polgármester, Ribányi József a megyei közgyűlés alelnöke, Zsikó Zoltán a kulturális központ ügyvezetője, Bartha Éva a Honismereti Szövetség elnöke és dr. Bakk Mikós a kolozsvári Sapientia Egyetem professzora. Ribányi József jubileumi emléklapot adott át dr. Gesztesi Enikőnek, az egyesület elnökének, aki előadásában méltatta a szervezet hagyományőrző, -mentő és publikáló tevékenységét, szakmai munkáját. Az 1992 novemberében, a megyei levéltárban 17 taggal megalakult egyesület jubileumi kötetét dr. Dobos Gyula nyugalmazott levéltár igazgató, a kiadvány szerkesztője mutatta be. Az eseményen a Honismereti Szövetség Honismereti Munkáért Érem kitüntetést vehetett át Szabadi Mihály népművelő, koreográfus, helytörténész. A Honismereti Szövetség emléklapjával ismerték el Klézli Erzsébetet, az egyesület könyvelőjét. Október 20. 1956 szekszárdi hátteréről tartott visszaemlékező előadást garaysta középiskolásoknak a kulturális központban dr. Pálos Miklós, a megyei közgyűlés volt alelnöke, az Antall-kormány államtitkára. Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc városi rendezvényéhez Csillagné Szánthó Polixéna humán bizottsági elnök személyes hangú beszéde adta meg az alaphangot: „Emlékezni emelt szívvel, békésen lehet, mert csak ez méltó hőseinkhez.” A gondolatokat ünnepi hangverseny követte a Művészetek Házában, amellyel 1989 óta minden évben a Földesi Lajos Liszt-díjas hegedűművész vezette Szekszárdi Kamarazenekar szolgált, Ábrahám Márta hegedűművész bravúros közreműködésével Az ünnepség a viharos időjárás miatt a kulturális központban folytatódott, ahol Horváth István államtitkár, országygyűlési képviselő beszédében kiemelte: tartozunk ’56 hőseinek azzal, hogy teljes hittel, tudásunkkal vívjuk meg a 21. század magyar forradalmát. Az ünnepségen Ács Rezső és Horváth István átadták a Szabadságért Szekszárd elismerő címet Rendás Tamás egykori forradalmárnak. Az I. Béla Gimnázium diákjai verses-zenés összeállítással emlékeztek meg az eseményekről, amelyet dr. Mikóné Csősz Judit, Fonyódiné Patyi Mónika és Nemes András állított össze. Végül Gyurkó Donát metodista lelkész mondott áldást. A kulturális központ szervezte emlékünnep az Alisca Brass Band közreműködésével az 1956-os emlékműnél koszorúzással és a Szózat eléneklésével fejeződött be. November 2. Halottak napján ünnepélyes keretek között avatták fel az alsóvárosi temetőben az I. világháborúban életüket vesztett katonáknak a város által felújított hadisírjait és a hősök emlékművét. Beszédet mondott Horváth István országgyűlési képviselő, Ács Rezső polgármester, majd dr. Bíró László püspök megáldotta holtak emlékét, az emlékművet és parkot. Fohászt mondott Petkó Tamás plébános, közreműködött Németh Judit. November 4. Gyertyagyújtással és néma főhajtással emlékeztek a város vezetői és a lakosság az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóján, a Szent István téri emlékműnél. November 6. Illyés Gyula születésének 115. évfordulója és a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a KPVK, valamint szekszárdi és Tolna megyei intézmények, civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a Tolna megyei író-költőnek a szekszárdi egyetemi kar parkjában álló szobrát. November 21. A szekszárdi felsőoktatás 40. és a pécsi egyetemalapítás 650. évfordulóján Kettős jubileum a neveléstudomány jegyében címmel tudományos konferenciát, kiállításokat és ünnepi gálaműsort rendezett a KPVK. November 24. A Szekszárdi Pedagógus Kórus a családtagok részvételével hangversennyel emlékezett volt karnagyuk, Gerse Józsefre, halálának 10. évfordulóján. November 28. Nagy részvét mellett, Esztergom és Szekszárd küldöttsége részvételével temették el az óbudai temetőben Babits Istvánt, a költő unokaöccsét, aki felelősen, szeretettel gondozta Babits Mihály emlékét, és kitűnő kapcsolatot ápolt feleségével együtt Szekszárd városával. XIII. Neves halottaink Béres János (Kaposvár, 1949- Szekszárd, 2017) Általános és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte, ahol már kisiskolás korától hegedülni tanult, majd 14 évesen „találkozott” a gitárral. A Garay János Gimnáziumban tett érettségi után, 1968- tól az ELTE matematika szakán másfél évet hallgatott, majd az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett diplomát 1974-ben, amelyet felsőfokú tervgazdasági és beruházási szakkal egészített ki. 1974-79-ig műszaki előkészítőként dolgozott a Tolna Megyei Beruházási Vállalatnál, majd 1982- ig a Paksi Városi Tanács tervosztályának vezetője volt. A Tolna Megyei Tanács tervosztályán nyolc évig dolgozott főelőadóként, 1990-től informatikai osztályvezető a Tolna Megyei Munkaügyi Központban, majd a jogutód Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központban, ahonnan 2010- ben vonult nyugdíjba. A jazzt a Szekszárdi Jazz Trió (később Quartet) révén ismerte és szerette meg, rendszeresen járt próbáikra, fellépéseikre. Néhány zenésztársával a jazz-rock irányába is fordult a B-Section nevű formációval, amelyben együtt játszott későbbi jazz zenész társaival, Hulin Istvánnal és Soponyai Józseffel. 1993-tól a Szekszárd Jazz Quartet basszusgitárosa. A zenélés mellett a stúdiómunka volt nagy odaadással végzett kedvelt tevékenysége. Saját technikájukkal ő rögzítette és keverte az együttes CD-it, tervezte a lemezek borítóit. Zeneszerzőként is aktívan dolgozott a Quartet lemezein, a Tücsök Zenés Színpad gyerekeinek pedig közel negyven dalt írt, amelyekből két CD-felvételt készített az együttes énekeseivel. Stílusteremtő erejét, szellemiségét a Szekszárd Jazz Quartet tartja életben. Emellett számos helyi előadó hanganyagát készítette el az elmúlt években (Husek Rezső, Gárdonyi kórus, Szekszárdi Gitárkvartett; prózai felvételek). Szakmai és művészi elismerései: Kiváló dolgozó, OVH Elnöki Elismerés; Munkaügyi Miniszteri Dicséret; Szomjú-díj; a Szekszárd Jazz Quartet tagjaként részesült a Tolna Megyei Művészetért és a Közjóért kitüntetésben. Szeretve tisztelt, derűs személyiségének elveszítését az egész város gyászolta. Kékesi János (Kaposmérő, 1946- Szekszárd, 2017) Kaposváron érettségizett, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett matematika-fizika szakos diplomát. Itt ismerte meg feleségét, akivel két leánygyermeket neveltek fel. A kakasdi Bezerédj Amália Általános Iskolában kezdte pályáját, 1967-től igazgatóhelyettes lett. 1977-től szakfelügyelőként, 1979-től Szekszárd Város Tanácsának főelőadójaként dolgozott. Életének legnagyobb kihívása a 86 pedagógust foglalkoztató és 1200 tanulót nevelő V. Általános Iskola beindítása, eredményes működtetése volt. Fontos szerepe volt abban, hogy a kor követelményeinek megfelelően felszerelt, igényes környezetű iskola nyitotta meg kapuit. Az intézményt 15 évig vezette, majd további 9 évig szaktanárként dolgozott. Körültekintően szervező, lelkiismeretes, rendszerető, precíz, példamutató, de szigorú vezető volt. Igazgatósága alatt indultak el a később hagyományossá váló iskolai tanulmányi és sportversenyek. Szoros kapcsolatot alakított ki a mohácsi sportiskolával. Ellátta az iskolában létrehozott Jó tanuló, jó sportoló alapítvány kuratóriumának elnöki, a Közalkalmazott Horgász Egyesület titkári teendőit. Addigi munkáját elismerve címzetes igazgatóként vonult nyugdíjba.
