Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-08-20 / 28. szám
SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. augusztus 20. Perczel Dezső rendeletére lengenek a lobogók Egyik legősibb hazai ünnepünk augusztus húszadika, Szent István napja. Az ünnep a keresztény államalapítást, egyúttal a magyar állam ezeréves folytonosságát jelöli. Eredetileg I. (Szent) István király augusztus 15-ét, vagyis Nagyboldogasszony napját tette meg országos ünnepként, mivel ekkor hívatta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, s ült törvénynapot. Augusztus 15. még egy érdekességet rejt: élete végén a király ezen a napon ajánlotta fel Szűz Máriának országát. Az ünnepnapot Szent László király módosíttatta augusztus 20-ra, mivel 1083-ban, VII. Gergely pápa támogatásával oltárra emeltette István király, annak fia Imre, illetve Gellért püspök maradványait a fehérvári Bazilikában. Ez az aktus egyúttal szentté avatásnak is számított. A legenda szerint 1083-ban István ereklyéjét épen találták koporsójában. Tiszteletét már az 1222-es Aranybulla által is törvénybe iktatták. A források szerint az István-ereklye a tatárjárás, vagy az oszmán hódítás alatt tűnhetett el. Később - 1590 táján - a Raguzai (ma Dubrovnik) dominikátus kolostorban lelték fel - utóbbi helyszínre valószínűleg a tatár betörés elől való menekülő IV. Béla vitette. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját egyébként 1862-ben készítették, és ma Budapesten, a Szent István bazilikában őrzik. Nagy Lajos uralkodása óta (1342-82) e nap egyházi ünnepként ment át a köztudatba. Annak ellenére, hogy különböző német városokban, de a belgiumi Namur-ban, vagy a dél-itáliai Monte Cassino-ban is elterjedt szent királyunk kultusza, az egyház csupán 1686-ban, IX. Ince pápa jóváhagyásával nyilvánította őt szentté. IX. Ince arról is rendelkezet, hogy Buda vára töröktől történt visszafoglalása évfordulóján a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről. Ennek időpontja az egyházi szokások szerint augusztus 16. Mária Terézia (1740-1780) nemzeti ünnepként helyezte vissza a naptárba. A királynő 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot, amely ettől fogva körmenetek élén jelent meg augusztus 20-a alkalmával. A forradalom és szabadságharc leverését követően, 1860-FOTÓ: KISS ALBERT Folytatódnak az útfelújítások. Szekszárd önkormányzata megbízásából megújul az Alkotmány, a Liszt Ferenc és a Sipos Márton utcák útburkolata. A városi fenntartásban lévő utcák két réteg bitumenes emulzió-bevonatot kapnak, összesen mintegy 3000 négyzetméter felületen. A beruházás összege 7.1 millió forint. A kivitelezéssel kapcsolatos esetleges észrevételeiket a lakók e-mailben (polgarmester@szekszard.hu), vagy telefonon (+36-74/504-137) tehetik meg. Forrás: Polgármesteri Kabinet ban ünnepelhették meg újfent e napot a magyarok, amely esemény országos szinten nemzeti tüntetéssé alakult. Szent István ünnepe 1867 után nyerte vissza régi fényét. Ferenc József 1891 - ben az ipari munkások részére munkaszüneti nappá nyilváníttatta augusztus húszadikát. Ekkoriban már százezres tömegek érkeztek a fővárosba a körmenetre, illetve a Szent István napi vásárra. A szekszárdi születésű, Bonyhádon élt Perczel Dezső, a Bánffy kormány belügyminisztere - később a képviselőház elnöke - rendelte el 1895-ben a címeres lobogók kitűzését a középületek homlokzatára, István király ünnepén. Augusztus 20. csak 1945-ig volt nemzeti ünnep, a háborút követően eltörölték. A kommunista éra nem tudott azonosulni Szent István ünnepének vallási tartalmával, így „Új kenyér ünnepeként” 1949. augusztus 20-án - egyfajta „szocialista államalapítás” gyanánt - vonult be a rákosista alkotmányba. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéként 1950-ben a „Népköztársaság ünnepévé” vált. István koronáját ereklyéjével a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították, majd az amerikai hadsereg kezébe került. A nemzeti szimbólumok 1978. január 6-án kerültek haza az Egyesült Államokból a Nemzeti Múzeumba. A Szent Jobb ugyanakkor jóval korábban, már 1945. augusztus 18- án visszaérkezett Ausztriából Budapestre. A Szent Jobb körmenetet 1989-től újra megrendezik - ebben az évben rehabilitálták Szent István ünnepét is. Az Országgyűlés 1991. március 5-én emelte a nemzeti ünnepek sorába, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepeként. Gy. L. (Forrás: mult-kor.hu, jelesnapok.oszk.hu) FOTÓ: SZV Vadmalac tévedt a városba. Egyre többet hallani, hogy a városokat övező területekről erdők-mezők vadjai kalandoznak a településekre. Szekszárdon augusztus 12-én, szombaton okozott némi „riadalmat” egy eltévedt vadmalac. A jószág a városközponthoz közeli Csaba utca lakóit tisztelte meg látogatásával. Miután a riadt jószág bemenekült az egyik portára, az Aranyfürt Vadásztársaság munkatársa, Csabai Zoltán ketrecbe terelte, majd visszavitte igazi élőhelyére. Gy. L.
