Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-08-20 / 28. szám
2017. augusztus 20. , SZEKSZÁRDI TASABWAP Országos átlag felett takarítottak be a tolnai gazdák A tavalyi, rekordot hozó évhez viszonyítva csekélyebb mennyiségű búzát sikerült betakarítaniuk a Tolna megyei gazdáknak. Pedig eleinte ígéretesnek tűnt az esztendő... Hogy jó hírekkel is szolgáljunk: az árpa és a búza vonatkozásában országosan megyénk adta a legjobb eredményeket - újságolta Vendégh Edit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei igazgatója számszerűsítette is az információkat: megyénkben 6.17, míg a szomszédos Baranyában hektáronként 6.15 tonnára rúg az őszi búza termésátlaga. Tolna ugyanakkor meglehetősen heterogén képet mutat minőség és menynyiség terén, amely adatokba a különböző területeken tapasztalt csapadékeloszlás „szólt bele”. Búzából tíz százalékkal arattak kevesebbet, de a repcetermés is elmaradt a tavalyi eredményektől. Mint ismert, május és június folyamán alig hullott csapadék, amelynek kárát a kalászok látták: a szemek megszorultak, kicsik maradtak - ecsetelte az igazgató a helyzetet. Mint említette, ugyanakkor a korai vetésű állományok - mivel kevesebb időt töltöttek az aszályban - jobban teljesítettek. Általános gondot okoz, hogy sokszor már nem csak a talaj felső rétege, de akár 50-60 centi mélyen is ki van száradva a föld. Összességében körülbelül 100 milliméternyi, vagyis mintegy másfél havi csapadék hiányzik a talajból - tudhattuk meg. A sokéves átlag alapján június a legcsapadékosabb hónap, idén azonban ekkortájt Szekszárd környékén nem esett az eső - magyarázta Vendégh Edit. Szerinte, ha ez a tendencia folytatódik, még a búza is „megszorulhat” - különösen a „sülevényebb” talajok tekintetében. A tapasztaltak a termés mennyiségére negatív hatással lesznek, a minőségre- kiváltképp a sikértartalomra- viszont pozitívan hatnak. Anyagi oldalról megközelítve a kérdést, az igazgató szerint a búza esetében zömmel az árak befolyásolják a vetésterület változását. Ha magas az ár, a következő évben több kalászost vetnek a gazdák. Az őszi búza vetésterülete például 45-52 ezer hektár között mozgott az utóbbi tíz évben. A kukoricánál a júliusi csapadék a leglényegesebb, viszont, ha a növény a növekedési fázisában nem jut elegendő vízhez, a terméskilátások itt is kedvezőtlenül alakulhatnak. A tapasztalatok országosan is hasonlóak voltak, kiváltképp az Alföldi területeken. Rosszkor érte a forróság és az aszály a kalászosokat, mert júniusban a gabonaszemekbe még tápanyag épülne, ilyenkor telnek ki ugyanis a szemek. A július végi, jelentős mennyiségű csapadék a lábon álló gabonának nem tett jót: a szemekben lévő sikértartalom az eső hatására beinduló növényélettani hatások miatt lecsökkent, így a szemek már a kalászban el kezdtek felkészülni a csírázásra. Ahogy haladt előre az aratás, úgy apadtak a termésátlagok, mind kedvezőtlenebbé téve a minőséget. Vendégh Edit kérdésünkre, hogy a gabonaárakkal mennyire elégedettek a megyei gazdák, elmondta: azok egyelőre a termelők elvárásainál alacsonyabbak, ám bíznak az emelkedésben. Sajnos, a búza árát nem a termés mennyisége, hanem a külföldi piacok határozzák meg. „Aki tudja, tárolja a gabonáját, mert országos szinten is csekély a jó minőségű étkezési búza. Ezért arra számítunk, hogy az árak hamarosan felfelé mozdulnak el” - fejezte ki reményét. Jelezte: az étkezési búza tekintetében az 50 ezer forintos tonnánkénti ár lenne reális. A malmok és a felvásárlók jelenleg még szeretnének dömping áron vásárolni- a kicsiktől ezt meg is teszik. Aki tehát meg tudja oldani a tárolást, az később talán jobb áron értékesíthet. Elvileg a malmok már keresik a jó minőségű árut- nem csak a helyiek, hanem már a szomszédos megyékben lévők is... Vendégh Edit úgy látja, a gazdák számára a termésbiztonság, illetve az ár a döntő tényező a termesztendő kultúrnövény kiválasztásánál. Azonban - tette hozzá - több szántóföldi növény - így a petrezselyem, a torma, a gyógy- és fűszernövények is - újdonságként megjelentek a palettán. Ezek természetesen még csekélyebb területet foglalnak el a búzánál, kukoricánál. A takarmánynövények területe is növekedést mutat: a lucernáé például 3700 hektár fölött jár már. A legnagyobb fejlődést kétség kívül az olajos növények mutatják: a repce 8000, a napraforgó vetésterülete 10 ezer hektárral haladja meg a pár évvel ezelőttit. A jobb ár miatt főleg a magas olaj savas napraforgó területe „ugrott meg”, de a szója vetésterülete is ötszörösére (5500 hektár) nőtt. Az idei év tapasztalata, hogy a korai vetésű táblák jobban teljesítettek, fejlettebben „mentek át” a növények az aszályos időszakba. Gyökérzetük erősebbnek bizonyult, illetve rövidebb volt az érésig az aszályban töltött az időszak. A korai vetésnek ugyanakkor hátránya is lehet, hiszen egy melegebb, hosszabb őszi időjárás növény-egészségügyi gondokat okozhat. Gy. L. \ A falugazdászok által össze- • ' gyűjtött adatok alapján Tolna '■ ; megyében a 11 ezer hektáron : : elvetett őszi árpa termésát-: • laga hektáronként 6.46, a 41 • • ezer hektárt kitevő őszi búza • '6.17, míg a 11.600 hektáron : : termesztett repce 3.4 tonnás l • átlagot produkált. • Őszi búzából az országos j • termésátlag 5.2 tonna volt • : hektáronként, így a 958 ezer : : hektáros területről mintegy 5 : : millió tonna termést takarí-; • tottak be. A búza mennyisége • • 4 százalékkal kevesebb a ta- • : valyinál.
