Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-12-18 / 46. szám
2016. december 18. ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP3 Dolgos, eredményes esztendőt zárt 2016-ban Szekszárd Eredményes, dolgos és jövőbe mutató esztendő volt 2016 Szekszárdon. A megyeszékhely első emberét kérdeztük a mögöttünk hagyott évről és a 2017-es tervekről. Ács Rezső azt mondja: a szekszárdi emberekkel együtt gondolkodva olyan város épül, mellyel mindenki tud azonosulni. A helyiek komfortérzete tovább javul, az idelátogatók pedig egy még inkább idilli és szerethető városképet kapnak.- Szinte nem volt olyan hét az évben, hogy ne lett volna egy bejelentés, átadás, vagy más pozitív hír. Van tehát miről beszélni, de mi volt 2016 fő üzenete Szekszárdon?- Hála Istennek valóban nem unatkoztunk. Elindultunk azon az úton, amely dinamikusan fejlődő pályára állította Szekszárdot. Február 23-án a Modern Városok Program kapcsán egy a város történetében egyedülálló megállapodást kötöttünk Magyarország kormányával. A majd 40 milliárd forint értékű program életre hívásakor az volt a cél, hogy a kitűzött fejlesztések megvalósításával a helyi emberek komfortérzete javuljon, emellett a projektekből profitáljon is a város.- Azzal, hogy az atomerőműből távhővezeték épül, több mint 5600 háztartás, mintegy tizenötezer szekszárdi lakos, illetve közületek százainak fűtésszámláját tudjuk majd csökkenteni. Ez talán az a programpont, mely a legtöbb helyi embert érinti. A versenyképességünk szempontjából megkérdőjelezhetetlen projekt az Ipari Park bővítése is - a mostani ugyanis betelt. Szekszárd vonzó helyszín a vállalkozások számára, a cégek letelepedési és bővítési szándéka nem hagyott alább. A megállapodás tartalmazott közmű-infrastruktúra fejlesztést is. A beruházások java már befejeződött, a még folyamatban lévők pedig jó ütemben haladnak.- A Modern Városok Program kapcsán, Szekszárdon célként tűztük ki a szakképzés fellendítését, a hiányszakmák propagálását. A Szekszárdi Szakképzési Centrum közreműködésével, helyi nagyvállalatok bevonásával igyekszünk a szakma becsületét visszaadni. Egy olyan rendszert dolgozunk ki, melyben a fiatalok piacképes szakmához juthatnak, kiemelt ösztöndíjjal, majd jó fizetéssel. Támogatjuk őket a letelepedésben, így a város megtartó ereje még jobb lehet.- Miniszterelnök urat megygyőztük arról is, hogy a szekszárdiaknak kell egy új, a kor igényeinek megfelelő könyvtár, amit a volt laktanya területén fogunk felépíteni. Egyet értettünk abban is, hogy Szekszárd a jövőben nem lehet „egynapos város”. Szükség van szálláshely-fejlesztésre, hiszen egy nagyobb konferencia megrendezéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő szobaszám. Meg kell jegyeznem, hogy a Gemenc Szálló, melynek átépítése kézenfekvő lenne ennél a projektnél, nem a város tulajdona, és információink szerint túl magas a vételára... Van a belvárosban több olyan opcionális helyszín, mely kiváló lehet az új szállodának.- Mindezen felül célul tűztük ki a Gemenei Szabadidő Központ rehabilitálását és új tartalommal való megtöltését. Szeretném, ha a helyi és környékbeli emberekben újra feléledne „Gemenc-életérzés”, így egy országosan egyedülálló kiránduló- és szabadidő központot tervezünk létrehozni - dunai kikötővel és a kisvasút vonalának bővítésével. Nem utolsó sorban a sportinfrastruktúra fejlesztésére is gondoltunk: lesz egy új, minden igényt kielégítő sportcsarnokunk a régi helyén. Ennek tervezése, kialakítása az egyesületek igényfelmérésével kezdődött, hiszen az új komplexumnak a helyi sportélet minden kívánalmának eleget kell tennie. Az életveszélyessége miatt bezárt uszoda helyett egy teljesen új épül, de edző- és rekreációs központ is készül a sporttelepen. Folytatás a 4-5. oldalon Légi harcok Tolna megyében Megújult külső és belső tartalommal látott napvilágot a minapTálosi Zoltán„Háborús Évek 1941-45 - Légiesemények és harcok Tolna megyében" című második, bővített kiadású kötete. A friss hadtörténeti munka a megyénkben zajlott hadi eseményekre fókuszál, és eleddig nem ismert információkat is publikál. A kiadványt a Wosinsky Mór Megyei Múzeum gondozta, ott is mutatták be december 14-én, népes érdeklődés mellett. Az amatőr kutató, hadtörténész - a hiánypótló szekszárdi Baka Múzeum egyik létrehozója - könyvében újabb nyolcvan, a II. világháború során megyénkben szerencsétlenül járt szovjet repülőgép adatát közli. A kötetben ugyanakkor Tálosi arra a mintegy száz német páncélosra is kitér, amelyek üzemanyaghiány miatt a Balaton és a Velencei-tó vonala alatt rekedtek a háború végnapjaiban. Kiderült, ezekből többet nem a Vörös Hadsereg lőtt ki, hanem visszavonulásukkor a németek maguk robbantották fel őket. Tálosi kutatásaiból megtudhatjuk, hogy a szovjet 17. légi hadsereg két nagyobb repülőbázist működtetett megyénkben: Madocsán 30-35 géppel, míg Őcsény-Decs környékén 15-17 repülő állomásozott. Több légi esemény újonnan „került elő”, így például egy 1941-ben történt dunaföldvári kényszerleszállás. Tálosi Zoltán rámutatott: a németek által 1945 márciusában indított hadművelet, a „Tavaszi ébredés” célja a Simontornya-Ozora környékén megrekedt frontszakaszok Dunáig történő visszavetése lett volna. A kötetben ezzel kapcsolatban olvashatunk repülőgépek típusairól, a lezuhant gépek becsapódási helyeiről, roncsainak fellelhetőségéről, hovatovább azok további sorsáról. Egy-egy darabot ugyanis a lakosság felhasznált: így esett, hogy egy Junkers repülőgép ajtaja Fácánkert református imaházának kútfedeleként „élte tovább napjait”. Akadt olyan gép is, amelynek darabjait pálinkafőzésre hasznosították, vagy kerítéselemet készítettek belőlük. A szerző sokszor a világhálón vásárolt fotók alapján jutott újabb információkhoz. Ugyanakkor a kutatóknak eleddig nem látogathatott orosz archívumok is rendelkezésre állnak - derült ki a könyvbemutatón. Gy. L.
