Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-02-07 / 5. szám
2016. február 7. SZEKSZÁRDI VASAK*,II» Kortárs írók Szekszárdon Darvasi László Mészöly-díjas kortárs íróval beszélgetett Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője egy író-olvasó találkozó keretében szerdán este Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban. A találkozó apropóját a szerző nemrég megjelent „Isten.Haza.Csal." című kötete adta. Tavaly kezdődött a Jelenkor folyóirat és a Babits Mihály Kulturális Központ irodalmat és főképp a kortárs irodalmat népszerűsítő sorozata. Az együttműködés nyomán ebben az évben is több író-olvasó találkozón vehet majd részt a Babitsban az irodalmi érdeklődésű közönség. A programsorozat idei első állomása Darvasi Lászlóval az „Isten.Haza.Csal.” című kötet bemutatója volt. A szerző művei mellett más okból is ismerős lehet a szekszárdiaknak: 2006-ban ugyanis ő vehette át a Mészöly Miklós díjat. Máig szívesen olvassa Szekszárd neves szülöttének írásait, amelyek inspirálják saját munkájában. Több oka is van tehát, amiért szívesen jön a tolnai megyeszékhelyre. Az író-olvasó találkozót megelőzően, kora délután csaknem hetven diáknak tartott rendhagyó irodalomórát az író. A programon a Garay János Gimnázium és az I. Béla Gimnázium tanulói vettek részt. Kora este aztán Ágoston Zoltánnal, a Jelenkor folyóirat főszerkesztőjével beszélgetett. „Bárhová mentem, jöttek velem szembe a történetek” - mondta Darvasi László a kötetről, amely harminchárom novellát tartalmaz. „A mély valóságot bemutató novellák ezek” - jellemezte a kötetet Ágoston Zoltán. A történetek, amelyből a szerző felolvasásában ízelítőt is kaphatott a közönség, tulajdonképpen az író legutóbbi három évéből való. „Elég hektikusak időszak volt” - mondta róla Darvasi. A mű leginkább esztétikai megfontolásból kapta az „Isten.Haza.Csal.” címet. A csal szó tulajdonképpen a család volna. A kötetben olvasható egyik történet egy lányról szól, akinek az élete szinte kettészakadt, csakúgy, mint a címben a család szó. Darvasi László jelenleg is több íráson dolgozik, ezek egyike a szegedi boszorkányper történetét dolgozza fel. A következő író-olvasó találkozó március 2-án, 18 órakor lesz a Babits Mihály Kulturális Központban. Ezen Ágoston Zoltán Forgách Andrással beszélget majd a szerző legutóbb megjelent „Élő kötet nem marad” című művéről. A rendezvényre a belépés ingyenes.- wj -^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiimiiiiii KÉSŐ AVAR KORI ÖVKÉSZLET BÁTA-FURKÓPUSZTÁRÓL A 16 darabból álló övkészlet 2015 tavaszán került elő a Báta-Furkópuszta melletti erdőből. A leletből tizenötöt bronzból öntöttek, ezek közül öt kerek veret (madár/skorpió alakkal), kettő liliomos kisszíjvég, egy 1 aranyozott kisszíjvég, két darab 1 kis övveret, kettő áttört lyuk| védő, egy aranyozott, áttört indadíszes propellerveret, egy | áttört indadíszes nagyszíjvég, l egy pedig övcsat. A kollekció | egy vasból készült övbújtatóval | válik teljessé. Az övkészlet minden darabja a késő avar kori műhelyek nyomait viseli magán, és a 8. században 1 készültek. A gyűjtemény két darabja, a propellerveret és az egyik kisszíjvég is aranyozott volt. Az emberalakos kisszíjvégnek mindkét oldala aranyozva volt, de a bevonatot több helyen kikezdte már az idő. A nomád övék a társadalmi rangról, származásról | árulkodtak. Az igazi arany veretes A HÓNAP MŰTÁRGYA - 2016 FEBRUÁR Ö — c övék az uralkodói, kagáni család és annak szűkebb környezetének birtokában lehettek. Avar kori aranyozott övveretek 68 lelőhely mintegy 130 sírjából ismertek. Ezekből csak 80-85 esetben volt a teljes, vagy a csaknem teljes övkészlet aranyozva. HÉRAKLÉSZ ÉS A HIDRA A garnitúra legszebb darabja az aranyozott kisszíjvég (képünkön). Az áttört szíjvégen egy emberi alak áll egy állat felett. A szíjvég fül részét két egymással szembe forduló kutyafej képezi. Az ikonográfia alapján feltételezhető, hogy Héraklész és a Hidra küzdelmét láthatjuk viszont a tárgyon. Héraklész tizenkét feladata közül másodikként azt kapta, hogy győzze le a kilencfejű Hidrát. A hős unokaöccse, lolaosz segítségével pusztította el a szörnyet, amelynek levágott fejeinek helyét tűzzel égette meg s így nem nőtt új a helyükbe. Az aranyozott szíjvégen megfigyelhető alak fején és testének jó részén a Héraklész által korábban legyőzött, nemeai oroszlán bőre látható, melyet páncélként viselt magán. Az emberi alak derekán kettős katonai öv vehető ki, a karral párhuzamosan, felfelé a Hidra nyaka és feje rajzolódik ki, és látható a szörny három lába is. A kép alsó részén, középen helyezkedik el a Hidra segítőtársa, a rák. A készlet kerek övveretei is a mondakör elemeit hordozhatják. Ezeken egy nehezen kivehető, stilizált állat, valószínűleg egy madár képe (sztüphaloszi madarak, Héraklész hatodik feladata), vagy egy skorpió látható. S hogy mit keres egy görög alak egy avar kori szíjvégen? Az avar leletanyagban az emberábrázolás elenyésző, az itt tárgyalt szíjvég motívumkincse nem sajátja az avar ötvösművészetnek, bizánci vagy karoling hatásról tesz tanúbizonyságot. A hős tizenkét feladatának ábrázolása különben - számos antik mitológiai jelenettel együtt - a középkorig élt a bizánci és részben az európai kultúrában, így talán kevésbé furcsa, hogy egy 8-9. századi avar leleten is megjelenik a mondái hérosz. K. Tóth Gábor A hónap műtárgya megtekinthető a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.
