Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-02-07 / 5. szám

10 2016. február 7. , SZEKSZÁRDI VASARNAP „Szekszárdon is van népe Istennek” A közelmúltban megtartott ökumenikus imahét kapcsán dr. Kaszó Gyula református lelkipásztort egyebek mellett arról kérdeztük, mit jelent számára e nagy reményekkel kecsegtető vallási összefo­gás, közös gondolkodás...- A 18. század közepétől egyre többen hangsúlyozták az egy­házak közösségéért folytatott ima fontosságát. Százhetven éve, Londonban ötven felekezet csaknem ezer képviselője dön­tött úgy egy konferencián, hogy minden év első teljes januári he­tében imasorozatot tart a Krisz­tusban hívők egységéért. Ebbe az azóta is eleven megmozdulásba kapcsolódott be hazánk is. A londoni eseményt követően elő­ször 1886-ban, majd - egészen széleskörűen - 1998-tól rendez­nek imahetet az ökumenikusság jegyében. A szekszárdi rendez­vények idén január 18-24-ig várták a híveket.- Milyen üzenettel hívták az imahét programjaira az embe­reket?- Az esemény fő célja és üzenete a Krisztusban hívők egysége. Jézus a maga főpapi imádságában a mindenkori tanítványokért könyörögve azt kérte: „mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, /.../ hogy egyek legyenek” (János 17, 20). E Krisztusban gyökerező egységet hivatot­tak szolgálni, segíteni a közös bibliai igék, valamint az azok­ból, évről-évre más súlypon­tot kiemelő tematikák. Ezeket évenkénti váltásban más-más nemzetek keresztény egyhá­zai dolgozzák ki. A lettországi testvérek által létrehívott idei „anyag” központi üzenete: „az Úr nagy tetteinek hirdetésére hívattunk el” (1 Péter 2,9).- Szekszárdon milyen állomá­sai voltak az imahétnek? Ön pél­dául az evangélikus templomban hirdetett igét.- A helyszínek sorrendje városunkban immár évek óta állandónak tekinthető. Miután az imahét kezdő és záró napján- tehát az ökumenikus alkal­makat keretező vasárnapokon- valamennyi felekezet saját templomában, közösségében ünnepli a kapcsolatát az Úrral, a hétköznapokon ugyanez öku­menikus egységben történik. Hétfőn a Béla király téri temp­lomban Vasadi Teodor baptista lelkész, kedden a református templomban Vida Zsolt kato­likus káplán szólt a hívekhez. Csütörtökön a metodistáknál Sefcsik Zoltán evangélikus lel­kész, míg pénteken az újvárosi római katolikus templom falai között voltunk ünneplő kö­zösségben, ahol Gyurkó Donát metodista lelkész szolgált igé­vel. Szombaton újra az evangé­likus templom adta a helyszínt a baptista testvérek vendéglátá­sával. Ott Lápossy Péter római katolikus diakónus hirdette az igét a gyülekezetnek.- Mióta tarthatnak a megye­­székhelyen összfelekezeti imana­pokat?- Amit bizton állíthatok: ami­kor bő három éve családommal Szekszárdra érkeztem, már egy jól működő, évek óta bejáratott öku­menikus rendszerbe cseppentünk, amelyben öröm Istent szolgálni.- Ez reményt keltőén hangzik. Önnek mit jelent egymás „litur­gikus megvendégelése”?- Nagyon fontosnak tartom, hogy a Krisztusban hívők egy­más felé, továbbá településük lakóinak irányába is örömmel felvállalják: ők az Úr tanítvá­nyai, akik sokszínűségük köze­pette is egységben tudják ünne­pelni kapcsolatukat Istenükkel. Mindig jó érzéssel tölt el, hogy városunkban kölcsönös elő­zékenységgel és hitvallásosan köszöntik egymást a különbö­ző felekezetek tagjai. Ebben is naponkénti örömmel, Urunk iránti hálával élem meg, hogy Szekszárdon is van népe Isten­nek. Ez a nép nemcsak évente egy héten, hanem évközben is együtt van és szolgál, miköz­ben a gyülekezetek pásztorai két-háromhetente ige- és ima­közösségre is egybegyűlnek. Gyimóthy L. Tájékoztató a Szekszárd név felvételéről, használatáról Szekszárd Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata Köz­gyűlésének a városi, önkor­mányzati jelképekről és a „Szekszárd" név használa­táról szóló 37/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelete alapján az alábbiakról tájé­koztatom az érintetteket: Jogi személyek, jogi személyi­séggel nem rendelkező szer­vezetek, egyéni vállalkozók el­nevezésükhöz, tevékenységük gyakorlásához, fesztiválok és más rendezvények elnevezésé­hez, illetve embléma, jelvény, kiadvány vagy dísz, ajándék és más használati tárgyak, egyéb termékek készítéséhez és for­galmazásához a „Szekszárd” kifejezést, annak toldalékos vagy bármely más kötőjeles és egyéb írásmódú megjelölését engedéllyel vehetik fel, illetve használhatják. (Ez a rendelke­zés nem vonatkozik Szekszárd Megyei Jogú Város Önkor­mányzatára, az önkormányzat szervezeteire, intézményeire, gazdasági társaságaira és sajtó­termékére.) A név felvétele és használata csak azok számára engedélyez­hető, akiknek tevékenysége kö­tődik Szekszárdhoz, valamint a tevékenység tervezett célja nem sérti Szekszárd jó hírét, illetve az önkormányzat érdekeit, nincs adó- és egyéb tartozásuk. A név felvétele vagy haszná­lata iránti kérelmet a polgár­­mesterhez címezve, írásban kell benyújtani. A kiadott és a visszavont engedélyekről, és a regisztrált használókról a jegyző nyilván­tartást vezet, és gondoskodik a nyilvántartás folyamatos, nap­rakész állapotáról. Felkérem a „Szekszárd” megjelölést előzetes engedély nélkül használó jogi szemé­lyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, egyéni vállalkozókat, hogy a jogszerű névhasználatot biz­tosító engedély iránti kérel­müket - pótlólag - legkésőbb 2016. március 31-ig nyújtsák be a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán. Jelen felhívás a felhasznál­ható kérelem-nyomtatvány­­nyal együtt elérhető Szekszárd Megyei Jogú Város honlapján: http://www.szekszard.hu/fool­­dal_kozugyek?locale=hu_HU Együttműködésüket köszönöm! Dr. Varga Katalin jegyző

Next

/
Thumbnails
Contents